Társoldalunk:

Óriásdugót okozott öt magyar srác, akik lekaszabolták a szovjeteket

2018.09.29. 06:26

1988. szeptember 29. csütörtök. Átlagos nap Magyarországon, átlagos nap a budapesti közlekedésben. Tizenháromezer kilométerrel keletebbre, Szöulban zajlanak a nyári olimpia eseményei. Eddig a napig a magyar sportolók nyolc aranyérmet nyertek. Az ország hajnalban kelt fel Darnyi Tamás 400 méteres vegyes úszásban aratott győzelme miatt, a világ megismerte a 14 éves Egerszegi Krisztinát, aki az NDK agyondoppingolt óriásaival szemben nyerte meg a 200 méteres hátúszást. Martinek János és a magyar öttusacsapat mindkét aranyat hazahozta, Borkai Zsoltnál jobban senki nem uralta a lovat a tornacsarnokban. Nyolc olimpiai arany, amelynek örült az ország, de egyik sem volt olyan, amely után megállt volna az élet Budapesten. A kilencedik azonban ilyen volt. Harminc évvel ezelőtt, 1988. szeptember 29-én Szöulban Magyarország-Szovjetunió férfi kardcsapatdöntőt rendeztek az olimpián. Ennek a története következik most.

1988. szeptember 29. csütörtök, nem sokkal délután egy óra előtt. A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium matematikaóráján a szinusztételről magyaráz a tanárnő. Addigra már szinte tökéletesre fejlesztettem az óra alatti rádióhallgatás művészetét. A becsengetés előtt tenyerembe rejtettem a rádiós walkman (mekkora dolog volt ez akkor) egyik fejhallgatóját, majd azt a fülemre tapasztva könyököltem végig az órát, mintha nagyon figyelnék. Figyeltem is: Szöulban a magyar férfi kardcsapat a szovjetek ellen vívta az olimpiai döntőt. Az előző órán – az oroszon – a tanárnő semmit sem vett észre, amikor vége lett annak a 45 percnek, a szovjetek éppen 8-4-re vezettek. Ekkor az ellenfélnek egy győzelem kellett csak, hogy a magyar újságírók papírra vethessék: 28 év szünet után sem sikerült megnyerni az olimpiai férfi kardcsapatdöntőt.

A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium BudánFotó: Hirling Bálint [origo]

Pedig 1960 előtt – és után – minden egyes olimpiai esélylatolgatás úgy indult, hogy a kard egyéni az egy, a csapat az kettő, a vízilabda az három, aztán jöhet a többi. Amikor 1960-ban a Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Mendelényi Tamás, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf összetételben olimpiai bajnok lett, Gedővári Imre kilencéves volt, Szabó Bence pedig nem is élt. Gerevich Aladár 50 évesen nyert olimpiai aranyat, Kárpáti Rudolf pedig a csapat mellett az egyénit is behúzta. 1928 és 1960 között hét nyári olimpiát rendeztek. Az összesen a magyar kardcsapat nyert – elképesztő, hihetetlen, soha meg nem ismételhető sorozat. 1964-ben Pézsa Tibor még megnyerte az egyéni versenyeket, aztán jött a nagy semmi. 1968, 1972, 1976, 1980, 1984 – öt olimpia pergett le úgy, hogy a magyar kardra nem lehetett ráaggatni minden idők egyik legnagyobb sportújságírói közhelyét: „Ide veled régi kardunk". Esküszöm, ha a költő, Petőfi Sándor tudta volna, talán le sem írja ezt a sort.

Kárpáti Rudolf (balra) az 1960-as római olimpián egyéniben és csapatban is aranyérmet nyert kardvívásbanForrás: Fortepan

Inkább Berzsenyi Dánielt citálnám ide:

Ó, más magyar kard mennyköve villogott" – írta a költő a Magyarokhoz című versében. Valóban, Szöulba úgy érkezett meg a magyar kardcsapat, hogy:

  • 1964-ben, Tokióban a kardcsapatdöntőt a szovjetek nyerték.
  • 1968-ban, Mexikóban a kardcsapatdöntőt a szovjetek nyerték.
  • 1972-ben, Münchenben a kardcsapatdöntőt az olaszok nyerték.
  • 1976-ban, Montrealban a kardcsapatdöntőt a szovjetek nyerték.
  • 1980-ban, Moszkvában a kardcsapatdöntőt a szovjetek nyerték.
  • 1984-ben, Los Angelesben a kardcsapatdöntőt az olaszok nyerték (a szovjetek a bojkott miatt nem voltak ott).

Nyomasztó sorozat. 1988-ban, a szöuli olimpia előtt a magyar sportsajtó nem úgy kezdte a számolgatást, hogy a kardcsapat egy, az egyéni kettő és akkor még ott a vízilabda is. Már csak azért sem, mert ebben a számban a szöuli olimpia előtt óriási volt a szovjetek fölénye. 1983-ban, 1985-ben, 1986-ban és 1987-ben is ők lettek a csapatvilágbajnokok, a magyarok mindössze egyetlen vb-aranyat vívtak ki, az 1985-ös barcelonai világbajnokságon, ahol Nébald György nyerte meg az egyéni versenyszámot. A magyar kardcsapat 1982-ben, Rómában állt a vb-dobogó tetején – a szöuli olimpia előtt hat évvel.

Egészen különleges összetételű csapat ment Szöulba. A korelnök, az akkor 37 éves Gedővári Imre, a legfiatalabb, az akkor 26 éves Szabó Bence. A 85-ös egyéni világbajnok, Nébald György, valamint Bujdosó Imre és Csongrádi László. Egyszer Szabó Bence azt mondta, hogy a csapattagok nem voltak barátok. De egyet tudtak: valamikor meg kell szakadnia a rossz sorozatnak, az nem lehet, hogy mindig a szovjetek nyerjenek.

Az olimpiai bajnok kardcsapat tagjai: Szabó Bence, Gedővári Imre, Csongrádi László, Zarándi Csaba edző, Bujdosó Imre és Nébald György (b-j) vívók örülnek az eredményhirdetés utánForrás: MTI/Németh Ferenc

A szövetségi kapitányt, Kovács Tamást is nyomaszthatta ez, versenyzőként neki sem sikerült az olimpiai bajnoki cím – „csak" bronzérmes lett. Pedig – emelte fel a mutatóujját a szaksajtó – az édesapja, Kovács Pál hatszoros olimpiai bajnok volt. A fiú meg Mexikóban és Münchenben is harmadik az olimpián – csalódás, már megint nem sikerült, hol van már a régi kardunk?

Gedővári tudta, hogy ez lesz az utolsó olimpiája, 41 évesen már nem megy el bohócnak Barcelonába. Nébald György tudta, hogyan kell egyéniben vb-t nyerni. Szabó Bence két Universiade-győzelemmel érkezett Szöulba. Bujdosó Imre tagja volt a 82-es római vb-n aranyérmes magyar csapatnak. Csongrádi László volt a tartalék, aki nem is sejtette, micsoda szerep vár rá a döntőben. Pedig már az is neki volt köszönhető, hogy a lengyelek elleni első meccsen továbbmentek a magyar kardozók. Manapság mindenki a szovjetek elleni finálét emlegeti. Pedig történt ott még valami Szöulban. A hatos direkt táblán a szovjeteket és az olaszokat kiemelték, ők azonnal a legjobb négy közé jutottak. A magyarok és a lengyelek ugyanezért küzdöttek, a vége 8-8 lett, de 60-57-es tusaránnyal mi mentünk az elődöntőbe. Az utolsó asszót a tartalék, Csongrádi László nyerte meg. Elképesztően izgalmas volt tehát ez is. Nem úgy az elődöntő, ahol 9-5-re lemostuk az olaszokat. A szovjetek a másik ágon besétáltak a fináléba – jöhetett a várva várt aranycsata.

Tényszerűen a következők történtek:

  • A szovjetek 2-0-ra vezettek.
  • Nébald György nyert egy csörtét, majd újabb szovjet diadal, és 1-4 oda.
  • Nébald György újra nyert egy asszót, majd egy másik szovjet diadal, és 2-5 oda.

Ekkor jött a Szabó-Pogoszov ütközet. 4-4-es állásnál a fiatal magyar egy feltartó szúrással nyert 3-5, de a következő csörtében Nébald György sérülten vívott Burcev ellen, és kikapott. 3-6. Szabó Bence hozott egy meccset, de a szovjetek szárnyaltak, így hamarosan 8-4-re vezettek. Ekkor nekik egyetlen mérkőzés megnyerése kellett a győzelemhez.

Bujdosó Imre (b), a győztes magyar kardcsapat tagja győz Georgij Pogoszov szovjet kardozó elleni asszójában, a szöuli nyári olimpiai játékok kardcsapat versenyszámában. Ezzel a győzelemmel 8-7 lett az állás, de még mindig a szovjetek vezettekForrás: MTI/Németh Ferenc

A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban ekkor ért véget az oroszóra. Szünet. 8-4 oda. Minden elveszett? Nem, mert innentől kezdve a következők történtek:

Az egyéni világbajnok Nébald Györgyöt le kellett cserélni, mert lépni sem tudott.

  • A helyére beállt tartalék, Csongrádi László legyőzte Mindirgaszovot – 5-8.
  • Szabó Bence 5-2-re megverte Burcevet – 6-8.
  • Bujdosó Imre 5-2-re megverte Pogoszovot – 7-8.

Ekkor őrült számolgatás vette kezdetét. Meg a szinusztétel magyarázása a gimiben. Szöulban mindenki tudta, ha a korelnök, Gedővári Imre legyőzi Alsant, tusaránnyal 8-8-nál mi leszünk az olimpiai bajnokok.

Csakhogy ebben a fináléban Gedővári doktor még nem nyert meccset. Így is indul, 3-1 Alsannak, innen egyenlít. Aztán 4-3 Alsannak. Aztán 4-4. Aztán 5-5. Innen már nem lehetett tovább húzni, egyetlen találat döntött az olimpiai bajnoki címről. A kedvezményezett pedig a szovjet Andrij Alsan volt. Gedővári csak úgy nyerhetett, ha védi Alsan támadását és visszavág. Vagy közbevág. Ezt még a piros kabátos zsűrinek is látnia kellett, mi több, megadnia a találatot. Ez volt az utolsó kedvzemény az utolsó meccsen. Nem volt több lehetőség.

A drámát idehaza a Petőfi Rádió közvetítette. A riporter, Radnóti László sok nagy csatát látott már, ilyet azonban biztosan nem. A Petőfi Rádió a középhullámon szólt, recsegett. A középhullámú adást Budapest és az ország minden pontján jól lehetett hallani, egyetlen helyet kivéve. A Várhegy alatti Alagutat. Ha ugyanis oda bement egy autó, akkor a rádió középhullámú adása addig sistergett, míg a jármű ki nem jött onnan.

Tehát 5-5 az állás, a kedvezmény Alsannál. A Clark Ádám téren és az Alagút utcában megállnak a kocsik és a buszok. Pillanatok alatt dugul be a Lánchíd, a Roosevelt tér, a Kossuth Lajos utca, a túloldalon az Alagút utca, az Attila út, a Krisztina körút. Dudálás, integetés, minden kocsiban a rádió szól, a sofőrök nem akarnak bemenni az Alagútba.

Radnóti László (mikrofonnal a kezében, sapkában) egy hetvenes évekbeli rádióműsorban a Balaton partján. Szöulból ő közvetítette a kardcsapat döntőjétForrás: Origo

Valahonnan nagyon távolról ezt hallom:

A szinusztétel egy geometriai tétel, miszerint egy tetszőleges háromszög oldalainak aránya megegyezik a szemközti szögek szinuszainak arányával."

Gedővári Imre nekidurálja magát. Odaáll. 37 éves. Nyert már egyéni Európa-bajnokságot, kit érdekel? Nyert egyéniben Universiadét, kit érdekel? Háromszoros csapatvilágbajnok – na, jó, ez rendben van. A vezényszóra Alsan előretör és vág. Gedővári meg belevág. Innentől mondja el a történteket Radnóti László.

"Bár úgy tűnik, hogy Gedővári Imre közbevágott, egy akcióba nem érdemes közbevágni, mert a támadónak van igaza.

Márpedig itt Alsannál volt a kedvezmény, tehát Gedővárinak védenie kellett Alsan támadását, amely nem folyamatos támadás volt, hanem "kétütemű". Ekkor az ellenfélnek esélye van, hogy a "belerondítással" elért tust neki ítélik. Nos, erről volt szó Szöulban. Vajon finta in tempo volt Imre mozdulata, vagy sem? Erről kellett döntenie a francia zsűrielnöknek, ugyanis egy igen és egy nem oldalbírói szavazattal szemben neki kellett a voksával eldönteni, hogy Gedővári "a tempo-t" vágott - ijedtében. Megjegyzem, a mellettem ülő Kárpáti Rudolf a fejéhez kapott, kifejezve mintegy, hogy elment a hajó. Legyünk őszinték, ha fordított ítélet születik, nem szólhattunk volna egy szót sem. A legendák a végére letisztulnak, egy hőstettet nem szabad megkérdőjelezni. Úgy volt jó - legalábbis nekünk -, ahogy történt, és kész."

Iszonyatos másodpercek következnek. A zsűrielnök először nem mer dönteni, inkább végigkérdezi az oldalzsűrit, hogy mi történt. Az autók Budapesten nem mozdulnak, de már nem is tudnak, az Engels térig ér a sor. A hegyesszögű háromszög... És akkor az első piros kabátos azt mondja: igen. A második: nem. Berthier-nek, a francia zsűrielnöknek kell dönteni. Találat Alsannál. A magyar kardcsapat huszonnyolc év szünet után olimpiai bajnok. 4-8-ról 8-8, de tusaránnyal mi vagyunk a jobbak.

Szabó Bence kardvívót a levegőbe dobják sporttársai, miután a kardcsapat tagjaként aranyérmet szerzett a XXIV. nyári olimpiai játékokonForrás: MTI/Németh Ferenc

A manapság csak gigadugónak nevezett káoszban az emberek dudálnak, a buszsofőrök integetnek, néhányan kiugranak az autóból és ordítanak. Ordítok én is, pont akkor, amikor a hegyesszögű háromszög. Az eredmény: egy elégtelen (a mai napig nem tudom, miért), elkérik az ellenőrzőt, majd kivágnak a folyosóra. A Himnuszt már ott hallgatom, később kapok egy igazgatói rovót is, hogy az órán rádiót hallgatva zavartam a közösség munkáját. Pedig esküszöm, meg sem mukkantam addig a pillanatig, amíg Gedővári be nem vitte a mindent eldöntő találatot.

Tizenháromezer kilométerrel keletebbre, este fél tizenegykor öt férfi sírva áll a dobogó legmagasabb fokán, és párás szemmel nézik, ahogyan a magyar zászló középen az ég felé kúszik. A rendőrség fütyülve próbál rendet csinálni a még mindig tartó budai őskáoszban. Ide veled régi kardunk – verik a gépet a Szöulba kiküldött magyar újságírók. A Népsportból másnap több százezer példány kel el. Éjfélkor a legkitartóbbak a Blahán várják az első számokat. Öt magyar kardvívó okozta ezt a soha el nem feledhető örömet. A magyar sport történetének legnagyobb és leghihetetlenebb győzelmét a Szovjetunió ellen.

Mi történt velük?

Gedővári Imre 2014. május 22-én meghalt. A csapatból ő az egyetlen, aki már nincs az élők sorában.

Szabó Bence 1992-ben Barcelonában megnyerte a kard egyéni olimpiai bajnoki címet. Később sportvezetőként, többek között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkáraként dolgozott. Jelenleg a Nemzetközi Vívó Szövetség végrehajtó bizottságának a tagja.

Bujdosó Imre 1994-ben költözött ki Németországba, azóta edzőként dolgozik. Lánya, Bujdosó Alexandra kadett világbajnokságot nyert, és két olimpián is szerepelt.

A győztes kardcsapat tagjai, Bujdosó Imre, Csongrádi László, Gedővári Imre, Nébald György és Szabó Bence (b-j) a dobogón állnak az eredményhirdetést követőenForrás: MTI/Németh Ferenc

Dr. Nébald György ügyvéd. A Magyar Olimpiai Bajnokok klubjának elnöke. Korábban a magyar férfi kardcsapat szövetségi kapitánya is volt.

Csongrádi László a BSE-ben kezdett el edzősködni, de – ahogyan fogalmazott – a szakma hamar kiutálta őt, ezért az edzői munkáját Bécsben folytatta.

Kovács Tamás az 1988-as szöuli olimpia után hosszú ideig a magyar vívóválogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett. Később a MOB sportigazgatója is volt. Nyugdíjas.

Radnóti László rádióriporter. Az 1988-as szöuli olimpián ő közvetítette a kardcsapat győzelmét a Magyar Rádióban. Ezt követően még négy nyári olimpián dolgozott rádiósként. Ő tolmácsolta a hallgatóknak Szabó Bence 1992-es barcelonai olimpiai aranyérmét is. A szöuli rádióközvetítést milliók hallgatták, mert a Magyar Televízió a döntőt felvételről sugározta.

Más néppel ontott bajnoki vért hazánk
Szerzője, Árpád a Duna partjain,
Ó, más magyar kard verte vissza
Hunyadival Mahomet hatalmát!
(Berzsenyi Dániel: A Magyarokhoz)

A magyar férfi kardcsapat 1988. szeptember 29-én nyert legutóbb olimpiai bajnoki címet. Ennek éppen 30 esztendeje. Azóta ebben a versenyszámban nem született magyar arany a nyári olimpiákon.

*A cikk megírásához az Arcanum Digitális Tudománytárat is segítségül hívtuk.
**A szerző bevallja, hogy a szinusztételt a mai napig sem tudja, annak szövegét a Wikipédiáról másolta be a cikkbe.