Társoldalunk:

A Nemzeti Korcsolyázó Központtal sportolók és a környéken lakók is jól járnak

2019.02.12. 16:11

A tervek szerint 2022-re készülhet el a Nemzeti Korcsolyázó Központ (NKK), ami európai léptékben is párját ritkító létesítmény lesz. A Puskás Ferenc Stadion szomszédságában, az Istvánmezőn épül a mintegy tízezer néző befogadására tervezett 400 méteres gyorskorcsolya csarnok, illetve egy kisebb, a jégkorongnak és a rövidpályás gyorskorcsolyának otthont adó csarnok a ma még Récsei Center néven ismert üzletközpont átalakításával. Ez utóbbi körül sok félreértés van, ezt igyekeztünk tisztázni Kósa Lajossal, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnökével.

Az Istvánmezőn, a Millenáris Velodrom, illetve a Kisstadion helyén – mindkét létesítmény igen rossz, bontásra érett állapotban van – épülő csarnokban egy 400 méteres fedett gyorskorcsolyapálya, négy darab 30x60 méteres korcsolyapálya, valamint a Korcsolyaakadémia igényeinek megfelelő sportkollégium kap helyet, ami elsősorban az edzőtáborok idején szolgálhatja ki a sportolókat. A tervek szerint nyolc-tízezer néző leültetésére alkalmas csarnokban a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) kérésére egy 25 méteres, 10 pályás uszoda is helyet kap. 

Így néz a terveken az NKK elhelyezkedéseForrás: MOKSZ

„Ez a kérés már csak azért is logikus, mert biztos, hogy az Istvánmezőn nem lesz több lehetőség uszodaépítésre, ráadásul ez a létesítmény a jég hűtéséből keletkező úgynevezett hulladékhővel is fűthető. Az uszoda maga a sportolók felkészülése mellett a környéken élők igényeit is ki tudja szolgálni – mondta el Kósa Lajos, hangsúlyozva, hogy az NKK valamennyi létesítménye nyitva áll majd a közönség előtt.

Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnökeForrás: --

Maga az NKK két nagy egységből áll majd: a 400-as pályának otthont adó, a magyar sport első és mindjárt négyszeres világbajnoka, Kronberger Lily műkorcsolyázó után elnevezett csarnokból (a cikkben használt valamennyi létesítménynév ma még csak munkanév, nem végleges elnevezés), valamint egy vele összeköttetésben álló épületből (ami ma Récsei Center néven ismert), ahol egy állandó jégtartású ötezer férőhelyes, 30x60-as jégkorong és rövidpályás gyorskorcsolya csarnok lesz (valamennyi méret a nemzetközi szövetség (ISU) szabványainak előírásait követi). Az egész NKK-ra igaz, hogy a versenyek mellett az utánpótlást, a korcsolyatanfolyamokat és a közönség korcsolyázását is kiszolgálja. Ma a területen a hokisok által használt Kisstadion „az ötvenes éveket idéző feelinggel és műszaki színvonallal” működik, ráadásul az egész létesítmény nagyon le van robbanva. A beruházással az eredetileg is olimpiai központnak szánt Istvánmező eredeti funkciójának megfelelően bővül.

A ma bevásárlóközpontként üzemelő Récsei Centert – amit az állam már megvett az izraeli tulajdonostól –, még a Demszky-féle városvezetés idején adta el a BKV, de nemcsak az egykori „Beszkárt” remízt, hanem a mellette lévő nagy telket is, ahol egy lakópark épült.

Ma még üzletközpontForrás: MOKSZ

Maga a remíz, amit 1930-ban átadtak át, műemléki védelem alatt áll. A Hültl Dezső és Mihailich Győző által tervezett garázs különlegessége a 72x100 méteres, oszloptámasztás nélküli tetőszerkezet.

„Az épületet természetesen a műemlékvédelmi szempontok szem előtt tartásával kell átépíteni. Egyelőre még nem a tervezésnél, hanem az előkészületeknél tartunk. Annyit azért megjegyeznék, hogy míg Demszkyék eladták a közösségi vagyont, a Fidesz-kormány visszavásárolta azt. Szerintem ez jól mutatja a balliberális és a polgári városvezetés hozzáállásának különbözőségét Budapesthez és lakóihoz. Az előző városvezetés főleg a lakópark-bevásárlóközpont vonalon tudott gondolkodni, mi inkább a sport, a kultúra, a művelődés irányba mozdultunk el. A mi véleményünk szerint ugyanis a sport éppúgy a kultúra része, mint az opera vagy a festészet, ezért a sportlétesítményeket mi a kulturális jellegű létesítmények közé soroljuk, szemben az ellenzékkel. Ezért a sportlétesítmények értelmének megkérdőjelezése számunkra ahhoz hasonló, mintha valaki azt akarná megvitatni, hogy szükség van-e Operaházra, vagy sem. Szerintünk Operaházra is szükség van, és ez nem csupán pénz kérdése. Ráadásul a sportlétesítmények fejlesztésének van egy speciális, mindenki számára fontos hatása, ez pedig az egészségünk megőrzése.”

Impozáns építmény leszForrás: MOKSZ

„Miközben ellenfeleink folyton az egészségügyi ellátórendszer problémáival ostoroznak bennünket, azt is fel kellene végre fogniuk, hogy a sportinfrastruktúra fejlesztése igenis mindannyiunk egészségét szolgálja. Hisszük, hogy az egészségünk megóvásának legjobb módja a sporton keresztül valósítható meg, de rá kell vennünk az embereket arra, hogy használják az új létesítményeket.”

A beruházás teljesen „szembemegy” az elmúlt évtizedek trendjével. „A rendszerváltás óta eddig az volt a jellemző, hogy a sportpályák helyén benzinkút, lakópark vagy bevásárlóközpont épült. Mi most ennek éppen az ellenkezőjét csináljuk: a bevásárlóközpontból lesz egy modern sportcsarnok.

A bevásárlóközpont funkció és a műemléki jelleg – ami miatt a legtöbb aggódó hang hallatszik a tervekkel kapcsolatban –, egyébként éppen kioltják egymást: az előbbi miatt nem látszik semmi az utóbbiból, ugyanis a különleges mennyezet ma el van takarva egy álmennyezettel.

Éppen a lényeg nem látszik a műemléki épületbőlForrás: MOKSZ

Ami pedig a Récseiben sorakozó üzletek esetleges hiányát illeti: talán elég csak a Récseitől légvonalban pár száz méterre lévő Arena Plazára gondolni, hogy megnyugtassuk a környéken lakókat, a főváros közepén, a hetedik és a tizennegyedik kerület találkozásánál aligha jelenthet gondot bármilyen boltot találni.

„Ez nem egy valós kifogás az NKK ellen, valószínű, hogy nem gondolta át jól, aki aláírásgyűjtést kezdeményezett. Egyrészt nem szűnik meg teljesen a szolgáltató funkció, hiszen egy ekkora létesítményben elfogadható árú, a sportolókat is kiszolgáló, napi menüs étteremre mindenképpen szükség van, mint ahogy kávézóra, szakboltra is. Már kerestek meg bennünket olyan bérlők, akik szeretnének üzletet vagy éppen éttermet nyitni az új csarnokban. A környéken lakók sportolási lehetőségeit is nagymértékben fogjuk javítani, a közönség előtt is nyitva álló, minden igényt kielégítő edzőközpont lesz az NKK-ban. Egy ilyen központtal nemcsak a környéken lakók, de általában a budapestiek is csak nyernek, hiszen a mai napig nincs a fővárosnak egy állandó jégtartású kb. ötezres jégcsarnoka. Most már lesz, aminek köszönhetően Budapest a jeges sportok, azaz a műkorcsolya, a gyorskorcsolya, a rövidpályás gyorskorcsolya és a jégkorong egyik európai központjává válhat.”

Ezt a tételt erősíti, hogy a kínai short track csapat már most is hónapokat készül Budapesten. Jelenleg Európában a bajorországi Inzell jóformán az egyetlen olyan hely, ahol egész évben jégen lehet lenni, az pedig egyértelmű, hogy a magyar főváros mennyivel többet tud kínálni, mint egy háromezer fős bajor település.

A 400 méteres gyorskorcsolyapálya igazi kuriózum leszForrás: MOKSZ

Ugyancsak Budapest központi szerepét erősítheti a szövetség és a Testnevelési Egyetem együttműködése, ahol két éve elindult valamennyi jeges sportág felsőfokú szakedzői képzése.

„Most dolgozunk az MSC-n, a kötelező féléves nemzetközi programmal, és ha sikerül a legjobb előadókat idehívni, akkor mindenki nálunk akar majd tanulni. Ráadásul az NKK-ban a gyakorlati képzésnek is meglesz a helye. Arról pedig nem is beszélve, hogy mi már most is a világ legjobb edzőivel dolgozunk, a kínai Linától Bánhidi Ákosig, akiktől mindenki szeretne tanulni. A tudásexport a legjobb befektetés a világon, hiszen míg mi »csak« a tudásunkat adjuk, addig a külföldiek fizetnek ezért, ami nemcsak lehetőséget, de jövedelmet is jelent nekünk.”

Liu Shaolin Sándort Lina, azaz Csang Csing és Bánhidi Ákos látja el tanácsokkal a phjongcshangi téli olimpián. Hamarosan sorban állhatnak a tudásra szomjazó követőkForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A két csarnokban valamennyi sportág szinte bármelyik világversenyét meg lehet majd rendezni, az A csoportos jégkorong-vb döntőjét leszámítva. De ugyanilyen fontos, hogy az utánpótlás-nevelés központja is legyen az NKK. A Récsei esetében a korcsolya- és a jégkorongszövetség együtt vesz részt a tervezésben, ami egyedülálló a jeges sportok hazai történetében, a két szervezet ugyanis az oktatástól, az utánpótláson és a kiválasztáson át a szakmai programokig minden területen együttműködik. „Így a jövőben a műkorcsolya-oktatók is segítenek a hokisok koriképzésében, ugyanis tény, hogy azok a jégkorongozók, akiket műkorcsolyaedzők tanítottak, jobban tudnak korcsolyázni, mint akiket hokiedzők tanítanak.”

Az utánpótlásképzés terén várhatóan óriási szerepe lesz a két új csarnoknak. A férfi rövidpályás gyorskorcsolyaváltó phjongcshangi aranyérme rengeteg fiatalt vonzott a sportághoz, de a többi jeges sportban is érezhetően nőtt a tömegbázis.

Magyar Korcsolyázás Napja
2019. február 22-én, 14 órától rendezik meg első ízben, de hagyományteremtő szándékkal a Magyar Korcsolyázás Napját. Az időzítés korántsem véletlen: 2018-ban ezen a napon szerezte meg a magyar sport első téli olimpiai aranyérmét a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor összetételű rövidpályás gyorskorcsolya-váltó. A Városligeti műlyégpályán számtalan program mellett, természetesen a phjongcshangi hősök is várják az érdeklődőket. Mellettük természetesen a világ- és Európa-bajnokokban, valamint olimpiai érmesekben bővelkedő magyar korcsolyasport valamennyi szakágának képviselői is jelen lesznek a nagy eseményen.

„Már most is azt mondhatjuk, hogy nagyon erős az utánpótlás, különösen a short trackben, és ha elindul az NKK, akkor bátran bízhatunk benne, hogy tartósan meg tudjuk vetni a lábunkat a világelitben, és fel tudjuk venni a versenyt azokkal az országokkal – gondolok itt Kínára, Dél-Koreára vagy éppen Kanadára –, amelyek úgy az igazolt sportolók számában, mint a létesítmény ellátottságban messze-messze előttünk járnak. Csak két példa: nálunk 105, míg Koreában 300 ezer igazolt short trackes van, Magyarországon harminc fedett jégkorongméretű pálya van, Kínában most építenek kétezret. Velük kell felvennünk a versenyt azzal, amink van, tudással és szorgalommal.”

A szövetség elnöke biztos az NKK sikerébenForrás: Origo

Nyilvánvalóan fontos kérdés, hogy az NKK létesítményei mennyiben szolgálják ki az élsportot, és mennyiben lesznek nyitva a közönség előtt.

Teljes mértékben nyitva lesznek. Így terveztük a »Kronberger csarnokot«, és így tervezzük a Récsei átalakításával épülő jégcsarnokot is. Iskoláknak, fiataloknak, környékbelieknek és távolabb élőknek is adunk korcsolyaidőt. Egyrészt szeretnénk népszerűsíteni a sportágat, másrészt pedig arra is szeretnénk ráébreszteni az embereket, hogy a korcsolyázás milyen remek módja a kikapcsolódásnak, annak, hogy télen is sportoljunk valamit. Bízunk benne, hogy ugyanolyan népszerű lesz a két csarnok, mint a Városliget, ahol, ha jó idő van, rengetegen vannak a jégen. Szeretnénk kifejezetten erős közönségnapokat tartani a közönség korcsolyázástól a jégdiszkón át, amit csak el lehet képzelni. Azt gondolom, hogy a fejlesztéssel a sport mindenképpen jól jár, ahogy a környékbeliek is jól járnak, legalábbis biztosan nem járnak rosszabbul, hiszen az ő lehetőségeik is bővülnek.”

Tervezett átadás 2022-ben
A munkálatok egyelőre a tervezési fázisban vannak. A „Kronberger csarnok" esetében, a tervező kiválasztása megtörtént, folyik a tervezés, jelenleg a beruházást levezénylő mérnök kiválasztása folyik, míg a „Récsei központ" esetében most zajlik annak a kormány előterjesztésnek az előkészítése, amit tavasszal tárgyalnak meg, ezután következhet a „Récsei" tervezése. Ezt követi a két csarnok közös kiviteli pályázatának kiírása. Az idő nem sürgeti a korcsolyaszövetséget, hiszen az UEFA-val kötött megegyezés értelmében a 2020 őszéig semmilyen munkálat nem folyhat a Puskás Stadion közvetlen környezetében. Addigra kell tehát elkészülni a kivitelezési tervekkel, így 2022-re készülhetnek el a Nemzeti Korcsolyázó Központ létesítményei.