Nadal maradt a salak-király

Nem sikerült visszavágnia Roger Federernek a francia nyílt teniszbajnokság döntőjében a címvédő Rafael Nadalnak. Monte-Carlo és Róma után a Roland Garros fináléjában is kikapott a huszonnégy éves svájci. A négy évvel fiatalabb spanyol ugyan nagyon rosszul rajtolt, de idejében magához tért és 3 óra 2 perc alatt 1:6, 6:1, 6:4, 7:6ra győzött. Ez volt sorozatban a hatvanadik salakon megnyert mérkőzése Mallorca büszkeségének.

Forrás: EPAA boldog győztes

Siklós Erik helyszíni tudósítása Párizsból

Ha így teljesülne Roger Federer minden kívánsága, akár lottózhatna is a svájci. Azt kérte a French Open elején, süssön minél többet a nap és legyen kánikula Párizsban. Az első héten még inkább késő ősz, mint nyár volt a francia fővárosban, de a legfontosabb napon, az utolsón, a férfi egyes döntő idején javában tombolt az óhajtott hőség. Ha meleg van és tűz a nap, gyorsabb a labda, a játék, könnyebb pontot ütni, ami a ranglistavezetőnek kedvez. Az igazsághoz tartozik, hogy az európai salakos versenypályák közül a római a leggyorsabb- nem véletlen, hogy Pete Sampras ott, tudott győzni-, de a két klasszis legutóbbi csatáját, május 14-én, Rómában nyerte Rafael Nadal.

A Roland Garroson az elmúlt huszonnyolc évben csak négyszer fordult elő, hogy az első két kiemelt találkozzon a férfi egyes fináléban. Utoljára 1984-ben volt példa a maihoz hasonló, a statisztika alapján kivételesnek tekinthető, teniszcsemegére. A másodiknak rangsorolt Ivan Lendl akkor 3:6, 2:6, 6:4, 7:5, 7:5-re legyőzte John McEnroe-t. Ma is ilyen eredményre lehetett számítani, bár a többség valószínűleg a fordított leosztásért szorított. Nem Rafael Nadal ellen szurkoltak a Roger Federer sikeréért drukkolók. Egyszerűen szívesen lettek volna részesei valami tenisztörténeti eseménynek. A svájci azóta, hogy tavaly június harmadikán 6:3, 4:6, 6:4, 6:3-ra kikapott a Roland Garros elődöntőjében Rafael Nadaltól, veretlen maradt Wimbledonban, a US és az Australian Openen is. Tehát egyetlen mérkőzést kellett nyernie ahhoz, hogy mind a négy Grand Slamen egyszerre címvédő legyen. A tenisz történetében ezt a különleges bravúrt csak Don Budge és Rod Laver érte el, igaz, ők egy naptári évben. Rajtuk kívül mindössze három játékos (Fred Perry, Roy Emerson és Andre Agassi) győzött, legalább egy alkalommal, mind a négy nagy versenyen. Tekintélyes azon felejthetetlen bajnokok listája, akik maradandót alkottak a teniszben, de a Muskétások kupáját soha nem tudták elhódítani. A teljesség igénye nélkül néhány név: Pete Sampras, Boris Becker, John McEnroe, Stefan Edberg vagy épp John Newcombe. Nem akármire készült tehát Roger Federer.

A Philippe Chatrier stadion lelátóin nem maradt üres hely, olyan világsztárok ültek a nézőtéren, mint Jennifer Aniston és aktuális barátja Vince Vaughn, valamint Jean Reno.

A labdarúgó világbajnokság miatt senki nem maradt otthon ezen a délutánon a boldog jegytulajdonosok közül. Aki tehette élőben akarta látni, mire képes a zseni a salak-király ellen. Először mérkőztek Grand Slam döntőben, ami azért is volt érdekes, mert a svájci soha nem vesztett Grand Slam finálét. Eddig hétből hetet nyert, de Nadaltól az idén háromszor is kikapott. A spanyol salakon sorozatban ötvenkilenc meccsen győzött és a Roland Garroson veretlen.

Az óriások csatája furcsán indult: Federer az első adogatójátékát 15:40-ről hozta és ez annyira megnyugtatta, hogy meg sem állt 5:0-ig. Bámulatosan teniszezett, ontotta a pontotérő ütéseket, a kissé meglepett Nadal viszont szokatlanul sokat hibázott. Harminchét perc alatt 6:1 lett a svájcinak. A fordulatra a második szett, második játékáig kellett várni. A spanyol egy káprázatos, futtából megütött tenyeres kereszttel szerezte azt a pontot, ami számára az első breaket, a 2:0-t jelentette. Federer 40:0-ról bukta el az adogatását és ez végzetesnek bizonyult. Nadal megnyugodott, a folytatásban alig hibázott és átvette a játék irányítását. Előbb harminckét perc alatt egyenlített (6:1), majd újabb másfél óra elteltével 1:6, 6:1, 6:4, 5:4-nél a győzelemért szerválhatott.

A kezdeti botlások óta magabiztosan hozta az adogatójátékait és okosan, látványosan teniszezve fölényben érezhette magát. Federer csak a csodában bízhatott, no meg a saját, kivételes versenyzői kvalitásában. Ez utóbbi segített, bár az a labdamenet 30:30-nál, két rontott Federer fonák után maga volt a csoda. A svájci előbb felszántotta a pályát, majd a védekezésből átment támadásba és break-labdához jutott. Amit ki is használt. Innen egyenes út vezetett a rövidítésig. Ebben Federer kezdett jobban, de egy fonák hibát két tenyeres rontás követett, pontot akart ütni, túl gyorsan és Nadal elhúzott 5:2-re. Egy pontot érő adogatással jutott meccslabdához, majd egy gyönyörű pörgetett tenyeres röptével tett pontot az előadás végére.

Életében másodszor vehette át a Muskétások kupáját, ezúttal Stefan Edberg nyújtotta át neki az ünnepi emelvényen.

férfi egyes, döntő:
Rafael Nadal (spanyol, 2.) - Roger Federer (svájci, 1.) 1:6, 6:1, 6:4, 7:6 (7-4)

női páros, döntő:
Lisa Raymond, Samantha Stosur (amerikai, ausztrál, 1.) - Daniela Hantuchova, Szugijama Ai (szlovák, japán, 5.) 6:3, 6:2