Megismételné előző idényét az Espanyol

Az RCD Espanyol egészen parádés idényt produkált az előző szezonban: a barcelonaiak sokáig versenyben volt a Bajnokok Ligája-indulást jelentő első négy hely valamelyikéért, és ezt ugyan nem sikerült elérniük, de ötödik helyezésükkel kvalifikálták magukat az UEFA-kupába. A szurkolók attól féltek, hogy a siker hatására a tehetősebb klubok szétkapkodják a csapat legjobbjait, de ez nem történt meg, sőt, az Espanyol inkább erősödött a nyáron, mint gyengült.

A legutóbbi szezonnak azzal a céllal vágott neki az RCD Espanyol, hogy az utóbbi négy esztendővel ellentétben a tabella első felében végez. Ennek érdekében alaposan megerősödött a barcelonai kék-fehérek kerete, és az új játékosokért kiadott pénz igen jó befektetésnek bizonyult: a csapat ugyanis remekelt a legutóbbi bajnokságban, sokáig tartotta magát a tabella negyedik helyén, amelynek köszönhetően a spanyol és külföldi élcsapatok sorra megkörnyékezték a gárda kulcsembereit, Idriss Kamenit, Alberto Lopót, Iván de la Penát és a csapatkapitányt, Raúl Tamudót.

Lehet, hogy ez is megzavarta a játékosokat, az mindenesetre tény, hogy a bajnokság hajrájára kissé visszaesett a csapat teljesítménye, és Miguel Ángel Lotina együttese végül lemaradt a Bajnokok Ligájáról. Igaz, az ötödik hely miatt nem sokáig szomorkodtak a vezetők és a szurkolók, hiszen bár jó lett volna a BL-ben szerepelni (az európai elitligában még sohasem próbálhatta ki magát az Espanyol), az UEFA-kupa-kvalifikáció is bőven megfelelt az előzetes elvárásoknak.

Még a bajnoki mérkőzéseknél is nagyobb küzdelmet kellett folytatnia a vezetőségnek annak érdekében, hogy megtartsa kulcsembereit. Az idény nagy felfedezettjét, Kamenit, valamint a másodvirágzását élő középpályást, De la Penát a Manchester United, a védelem oszlopát, Lopót a Bolton Wanderers, a kapitányt, Tamudót pedig az AS Monaco vitte volna, ám végül valamennyiüket sikerült maradásra bírni. A csapat gerince tehát hosszabbított, de azért akadt olyan kulcsember, aki búcsút intett a Montjuicnak: az argentin Maxi Rodríguez, aki a legutóbbi bajnokságban a csapat házi gólkirálya volt 15 találattal, elfogadta honfitársa, Carlos Bianchi invitálását, és az Atlético Madridhoz igazolt. Honfitársa, Hugo Ibarra is elment a klubtól; a jobbhátvéd hazatért, és a Boca Juniors játékosa lett. Két veterán, a középpályás José Amavisca és a védő Antonio Soldevilla a visszavonulás mellett döntött, Óscar Serrano a több játéklehetőség reményében a Racing Santandert választotta, Minambres visszatért anyaegyesületéhez, a Real Madridhoz, a cserekapust, Erwin Lemmenst pedig a görög Olympiakosz vette meg. Szintén Pireuszban kötött ki Dani García is, de ő nem önszántából távozott a klubtól: Lotina egyszerűen kitette a csapat keretéből, mert szerinte Dani hozzáállása nem volt méltó az egyesülethez.

Volt tehát kit pótolni, és érkezők akadtak is szép számmal. A (csere)kapuskérdést az Eibar portása, Gorka szerződtetésével oldották meg, a védelembe viszont már vásárolni kellett futballistákat: sikerült megszerezni a Villarreal CF-től Armando Sát, aki a hátvédsor mindkét szélén bevethető. A középpályáról sokan távoztak, így több új igazolásra is szüksége volt ennek a csapatrésznek: sikerült a Real Madridtól kölcsönvenni az egykor Luis Figo utódának kikiáltott középpályást, Juanfrant, a többi érkezővel viszont hosszú távon is számolhat Lotina. Jofrét a kiesett Levantétől vették meg a katalánok, az argentin válogatottban Budapesten a magyarok ellen is pályára lépett junior-világbajnok, Pablo Zabaleta a San Lorenzótól érkezett, Ito a Real Betist hagyta ott az Espanyol kedvéért. További két középpályás Franciaországból költözött Barcelonába (nem csoda, hiszen híresen jók az egyesület gall kapcsolatai, korábban Didier Domi és Mauricio Pochettino is a Paris-SG-től érkezett): a spanyol Albert Riera a Girondins Bordeaux, a brazil Eduardo Costa pedig az Olympique Marseille játékosa volt az előző szezonban (de a dél-amerikai is megfordult Bordeaux-ban, ahol két évig játszott együtt Rierával). A csatárok közül csak Danit kellett pótolni (persze nem a magatartását, hanem a tudását), ez a feladat a legutóbb az RCD Mallorcában 11 gólig jutott Luis García feladata lesz.

Ezzel a kerettel vágott neki az Espanyol az új szezonnak, mégpedig a tavalyi teljesítmény megismétlésének reményében. Ehhez képest már az első fordulóban jókora pofont kapott Lotina gárdája: a Getafe CF 2-0-ra győzött az Olímpico Lluis Companys stadionban

. Ettől, úgy tűnik, magukhoz tértek De la Penáék, hiszen a következő két mérkőzésüket megnyerték: előbb a Málagát győzték le idegenben 2-1-re (a gólokat két új szerzemény, Luis García és Zabaleta szerezték), a harmadik játéknapon pedig a Real Madrid ellen nyert 1-0-ra az Espanyol - a játékvezető "állítólagos" sípszava miatt azóta is beszédtémát szolgáltatott mérkőzésen. Ezután viszont két vereség következett, vagyis a barcelonai együttes egyelőre még adós az igazán jó teljesítménnyel.