Pofozógépből Európa-bajnok

A magyar válogatott szombaton Görögországban lép pályára Európa-bajnoki selejtezőn, mégpedig az érvényben lévő kontinensbajnok ellen - tétmeccsen erre még nem volt példa a hazai labdarúgás történetében. A hellén nemzeti tizenegyes 2004-es diadala hatalmas meglepetés volt, de jól bizonyította, hogy megfelelő szakmai munkával és egy jó edzővel kiemelkedő egyéni képességű futballisták nélkül is világraszóló sikert elérni.

A görög nemzeti tizenegy hivatalosan csak 1929 óta létezik, hiszen a Görög Labdarúgó Szövetség (EPO) 1926-ban jött létre - azonban már ezt megelőzően is akadt néhány mérkőzés, amelyen az egyik csapat az országot képviselte. Az 1906-os, nemhivatalos olimpián például egy athéni focistákból összeállított csapat szerepelt görög válogatottként, de miután a dánok ellen egy félidő alatt kilencgólos hátrányt szedett össze, a második félidőre nem állt ki!

Az 1920-as olimpián is játszott egy hellén együttes, amely a svédektől kapott ki 9-0-ra. Az első hivatalos mérkőzését a görög válogatott 1929. április 7-én vívta az olasz B csapat ellen, és 4-1-es vereséget szenvedett, de a hellének rögtön a második meccsükön 1-1-es döntetlent értek el Bulgária ellen, a harmadik találkozón pedig megszületett az első győzelem: Jugoszláviát 2-1-re verte a három Andrianopulosz fivérrel felálló gárda.

A legendás Andrianopulosz fivérek, balról jobbra: Jannisz, Dinosz, Jorgosz, Vasszilisz és Leonidasz

A világbajnoki selejtezőkön először az 1934-as torna előtt indult el a csapat, de pont a későbbi győztes olaszokkal került össze, és az első mérkőzésen elszenvedett 4-0-s vereség után a visszavágóra ki sem állt. A következő világbajnokság előtt pedig éppen a magyar gárda volt a görögök ellenfele: ez volt a két ország első összecsapása, és a mieink 11-1-re intézték el a helléneket - mind a mai napig ez a görög nemzeti tizenegy legnagyobb arányú veresége. A csapat szurkolóinak később sem volt sok örömben részük, hiszen a gárda egy-egy mérkőzésen ugyan ért el jó eredményeket, de sem vébére, sem pedig Eb-re nem tudott kijutni.

Ez az 1980-as Európa-bajnokság selejtezőin változott meg, amikor is a hellén gárda egy ponttal megelőzve Magyarországot és Finnországot, kvalifikálta magát a kontinensviadal nyolcas döntőjére. Az olaszországi tornán a görögök a hollandoktól 1-0-ra, Csehszlovákiától pedig 3-1-re kaptak ki, a későbbi győztes NSZK ellen viszont gól nélküli döntetlent értek el. Az Eb-szereplés nagy lökést adott a labdarúgásnak, a klubcsapatok sorra alkalmazták a külföldi focistákat és edzőket, és a fejlődés első kézzelfogható eredménye az 1988-as utánpótlás Eb-n elért ezüstérem volt.

Töröcsikék 1979-ben nem bírtak a görögökkel, 0-0 lett az Eb-selejtező a Népstadonban

Jobbára ez a csapat alkotta az 1994-es vébére kijutott együttest is, amely a változatosság kedvéért megint a magyar válogatott csoportjából jutott ki a tornára - hogy a World Cupon rúgott gól és pont nélkül zárjon. Klubszinten egyre jobb lett a görög foci, a hellén egyesületek rendszeres résztvevőivé váltak a Bajnokok Ligájának, de a válogatott nem tudta ezeket az eredményeket megismételni, elsősorban azért, mert a görög labdarúgás klubközpontú volt: a szurkolókat nem nagyon érdekelte a nemzeti tizenegy, és a játékosok számára is fontosabb volt egyesületük, így a címeres mezben leginkább arra ügyeltek, nehogy megsérüljenek.