Vágólapra másolva!
A 2006-os világbajnokság nem a nagy felfedezettek tornája volt, csak kevés olyan futballista akadt, aki Németországban robbant be a köztudatba. Érdekes módon a leginkább előtérbe került két meglepetésember egyaránt balhátvéd volt: az olasz Fabio Grosso, illetve a német Philipp Lahm. Utóbbi rögtön a torna hatodik percében bemutatkozott a nagyvilágnak a Costa Rica elleni nyitómérkőzésen szerzett bődületes találatával.

A Lahm családban a sportnak mindig is fontos szerepe volt, a família tagjai kivették a részüket a helyi közösség sportéletéből. München Gern nevű városnegyedében, ahol a mai napig laknak, Roland Lahm és felesége, Daniela is oszlopos tagja volt a Freie Turnerschaft Gern nevű egyesületnek, amely labdarúgó- és tornaszakosztályt működtet. A papa természetesen a focicsapatban, szerepelt, a mama pedig a tornászok között sportolt, emellett a leendő tornászlányokat edzette. Philipp a második gyermek volt a családban, nővére, Manuela két évvel idősebb nála. Természetesen mindketten sportoltak az FTS Gernben, de míg Manuelánál ez megmaradt hobbiszinten, addig öccse tehetségesnek bizonyult. Ötévesen kezdte el kergetni a labdát a helyi egyesületben, első gólját pedig emlékei szerint éppen a születésnapján szerezte - túl sok öröme persze nem volt benne, mert a Gern 20-1-es vereséget szenvedett...

Ezzel együtt olyan rosszul nem mehetett neki a játék, hiszen nem sokkal később felfigyeltek rá a Bayern Münchentől. A bajor sztárklub egyik tehetségkutatója, Jan Pienta rendszeresen látogatta a müncheni nevelőegyesületek edzéseit, mérkőzéseit, és feltűnt neki az ifjú Lahm, aki azonban eleinte nem nagyon akarta elhagyni a hangulatos klubot a nagy Bayern kedvéért. Végül az győzte meg, hogy ha a piros-fehérekhez igazol, akkor hamarosan akár labdaszedő is lehet az Olympia stadionban - márpedig az ifjú tehetségnek ez volt az egyik álma. Akkor aligha gondolt arra, hogy egyszer nemhogy labdaszedőként, hanem játékosként is kifuthat majd a stadion gyepére - más kérdés, hogy ezt mindössze egyszer tehette meg.

Mindez azonban akkoriban még meglehetősen távolinak tűnt, csak annyi volt bizonyos, hogy Lahm a Bayern München futballistája lett, ahol a korosztályos csapatokban fokozatosan haladt előre a ranglétrán. Az idő tájt leginkább jobbhátvédet, esetleg védekező középpályást játszott, mégpedig kiválóan. A müncheniek ifjúsági csapatával 2000-ben ezüstérmes lett a bajnokságban (a bajorok a Hertha BSC-től kaptak ki 1-0-ra), egy évvel később pedig bajnoki címet nyert: 2001-ben a Lahm mellett Zvjezdan Misimoviccsal, Markus Feulnerrel és Markus Hustererrel felálló csapat bejutott az A-Jugend korosztályának döntőjébe, ahol a Bayer Leverkusen hasonló együttese volt az ellenfél, és a bajorok 3-2-es győzelmet arattak. Egy évvel később ugyanebben a kategóriában megint finalista volt a csapat, amelyben a fentebb felsoroltak mellett még ott volt például Piotr Trochowski, Bastian Schweinsteiger, Christian Lell, Andreas Ottl és Michael Rensing is - nem csoda, hogy akkor sokkal simább volt a döntő, a VfB Stuttgart ellen 4-0-ra nyert a gárda.