Vágólapra másolva!
Körülbelül egy évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a Villarreal CF rövid tündöklése véget ér, hiszen a klub, amely 2006-ban még BL-elődöntőt játszott, csak a középmezőny második felében tanyázott a Primera Divisiónban. Az előző szezont azonban remek hajrával zárta a csapat, és a jelenlegi pontvadászatban is ott van a dobogón, azaz ha tartani tudja ezt a formát, akkor ismét a Bajnokok Ligája résztvevője lehet.

A Sárga Tengeralattjáró már a chilei mester, Manuel Pellegrini érkezése előtt is ért el nemzetközi sikereket, hiszen a gárda a 2003-2004-es idényben az Intertotó-kupán keresztül egészen az UEFA-kupa elődöntőjéig jutott, de a jó szereplést csak ezt követően tudta tartósítani.

Pellegrinivel a kispadon a Villarreal eddig egyszer sem végzett a hetedik helynél hátrébb a tabellán, a csúcsot pedig a 2005-ös bronzérem jelentette, amelyet követően a klub a BL-ben is váratlanul jól szerepelt. A szakember hozzáértését jól jelzi, hogy az együttes azt követően sem esett vissza jelentősen, hogy a nemzetközi eredményességet követően jó néhány sztár távozott a klubtól - igaz, a legnagyobb név, Juan Román Riquelme inkább a Pellegrinivel való konfliktusa miatt ment el.

A legutóbbi pontvadászatban megszerzett ötödik pozíció már csak azért is nagy bravúrnak számított, mert a csapat féltávnál még nagyon messze állt ettől a helyezéstől, azonban egy remek tavaszi hajrát követően (utolsó nyolc bajnokiján még csak pontot sem veszítet az együttes) sikerült kiharcolni a nemzetközi porondon való részvételt.

A nyári átigazolási szezont követően a szurkolók megint aggódtak egy kicsit, hiszen elment a házi gólkirály Diego Forlán, valamint a balhátvéd José Enrique, de bíztak Pellegrini hozzáértésében, és nem is kellett csalódniuk. A tréner ugyanis rendkívül okosan gazdálkodott a Forlánért kapott pénzzel, és úgy igazolt hat játékost, hogy még maradt is valamennyi az összegből - az új szerzemények pedig gyorsan beépültek a csapatba, amely így folytatta remeklését.

Olyannyira, hogy decemberben még arra is volt esélye, hogy átvegye a vezetést a tabellán, és bár ezt a sanszot az Almería elleni döntetlennel elszalasztotta az együttes, de így is ott volt a dobogó közelében, miközben az UEFA-kupában is továbbjutott a csoportkörből.

Az Almería elleni döntetlen egyébként egy kisebb hullámvölgy kezdetét jelentette a gárda számára, hiszen a következő hét bajnokijából mindössze egyet tudott megnyerni a csapat, de a vezetőség ezzel együtt is maximálisan megbízott a mesterben, amit mi sem bizonyít jobban, hogy december 10-én 2010-ig meghosszabbították a nyáron lejáró kontraktusát.

Az év elején az RC Deportivo ellen meg is szakadt a rossz sorozat, és azóta az együttes ismét szárnyal, a Real Madrid otthonában elszenvedett vereséget leszámítva a Primerában egyszer sem kapott ki. Más kérdés, hogy menet közben mind a Spanyol Kupából, mind az UEFA-kupából kiesett, de a bajnoki hajrában akár még jól is jöhet, hogy az együttesnek csak a bajnokságra kell koncentrálnia.

Ugyan az idény során viszonylag sok sérült akadt a csapatnál (az argentin középhátvéd, Fabricio Fuentes ebben a szezonban már biztosan nem léphet pályára, és jelenleg hiányzik az olasz támadó, Giuseppe Rossi is), a klub a téli transzferperiódusban nem volt különösebben aktív.

Mindössze egyetlen focista érkezett az uruguayi középpályás, Sebastián Eguren személyében, illetve a Villarreal megvette a fiatal argentin csatárt, Marco Rubént is, de őt rögtön kölcsönadták a Recreativo Huelvának. Pellegrini viszont nem tartott igényt a francia középpályásra, Rio Mavubára, akit a Lille OSC-nek kölcsönözte ki, és elhagyta a csapatot a fiatal csatár, Xisco Nadal is.

A Villarreal CF teljesítményét vizsgálva az egyik legfeltűnőbb az a tény, hogy a csapat milyen sok gólt ért el a mérkőzések hajrájában. A legutóbbi két bajnokin egyaránt az utolsó percekben sikerült bebiztosítani a győzelmet, és az együttes már 14 alkalommal volt eredményes a találkozók utolsó negyedórájában - ez az összes gól majd egyharmadát jelenti!

Az erőnléttel és a küzdeni tudással tehát nincsen hiba a Sárga Tengeralattjárónál, a védelemben azonban akadnak gondok, hiszen a gárda meglehetősen sok gólt kapott. Az eddigi 25 találkozón már 35 alkalommal került a hálójába a labda, és ennél az élcsapatok közül mindegyik klub jobb hátsó alakzattal rendelkezik, sőt, még az utolsó előtti helyen álló Real Murcia védelme is kevesebb alkalommal kapitulált.

Hét olyan összecsapás is akadt, amelyen három, vagy annál több gólt kapott a Villarreal, és így hiába volt a kilenc, kapott találat nélküli meccs, az összesített adat bizony kicsit riasztó.

www.infosport-focivilag.hu