Vágólapra másolva!
A spanyol válogatott a nyáron veretlenül nyerte meg az Európa-bajnokságot, és Xaviék az azóta lejátszott három mérkőzésükön sem kaptak ki - mindez azt jelenti, hogy immár 25 találkozó óta nem találtak legyőzőre. Ezzel a szériával még csak minden idők tíz, leghosszabb ideig veretlen nemzeti csapata között vannak, és a világrekord megdöntéséhez még legalább 12, veretlen találkozó szükséges.

Amikor 2006. november 15-én a román válogatott barátságos mérkőzésen idegenben 1-0-ra nyerni tudott a spanyolok ellen, akkor Spanyolországban valószínűleg kevesen gondolták, hogy a csapat ezt követően ilyen pazar sorozatba kezd. A széria 2007 februárjában, Manchesterben kezdődött, ahol Luis Aragonés együttese szintén barátságos találkozón 1-0-ra verte az angolokat, és azóta Iker Casillasék nem veszítettek mérkőzést.

Sőt, még döntetlent is csak nagyritkán játszottak: a 25 találkozóból csak háromszor fordult elő, hogy nem nyertek. Az Izland elleni idegenbeli Eb-selejtezőn, egy finnországi elleni barátságos mérkőzésen, illetve az Eb negyeddöntőjében Olaszország ellen - utóbbi összecsapást viszont büntetőkkel megnyerték.

A negyedszáz mérkőzésen a spanyolok összesen 46 gólt értek el, de mindössze kilencet kaptak: csak egyszer fordult elő, hogy kétszer is betaláltak ellenük (tavaly augusztusban Szalonikiben a görögök ellen "csak" 3-2-re nyertek), a legutóbbi hat találkozón pedig egyszer sem rezdült meg a hálójuk.

A sorozat mindenképpen lenyűgöző, azonban a sportág történetében korántsem egyedülálló. Ezzel a 25, egymás után veretlenül lejátszott mérkőzéssel a spanyolok éppen hogy csak ott vannak az első tízben a hasonló sorozatok ranglistáján, igaz, az ő szériájuk még nem ért véget, vagyis előrébb léphetnek a sorban. Ha a következő meccsüket is megnyerik (és erre minden esély megvan, hiszen októberben Észtországban játszanak vb-selejtezőt), akkor máris megelőzik a 2006-os világbajnok olasz gárdát, amely 2004 októbere és 2006 augusztusa között szintén 25 mérkőzésen keresztül maradt veretlen.

A képzeletbeli dobogóra kerüléshez azonban még legalább hat összecsapás hiányzik a spanyoloknak, hiszen a második helyet 31 veretlen mérkőzéssel foglalja el az argentin - és a spanyol válogatott. A dél-európai ország nemzeti csapata tehát nem is olyan régen már produkált egy hosszú veretlenségi szériát, az 1994 szeptember és 1998 januárja közötti sorozat azonban egy lényeges dologban különbözött a mostanitól: ugyan abban a periódusban is rendeztek Európa-bajnokságot, azonban akkor a spanyolok nem lettek aranyérmesek, pedig akkor sem kaptak ki a tornán. Az 1996-os viadalon azonban a negyeddöntőben tizenegyesekkel alulmaradtak az angolokkal szemben, így kiestek - amivel azonban veretlenségi sorozatuk nem szakadt meg, az csak bő másfél évvel később, Franciaország ellen ért véget, a Stade de France történetének első találkozóján.

Forrás: AFP

Zidane ezzel a mozdulattal vetett véget a spanyolok előző nagy menetelésének

A szintén 31 mérkőzésből álló szériát Argentína 1991 februárja és 1993 augusztusa között produkálta - a sorozat előtti utolsó mérkőzés az 1990-es vb-döntő volt, a széria nyitányát pedig Magyarország 2-0-s legyőzése jelentette. Később ennél persze nehezebb feladatokat is abszolvált a gárda, hiszen az időszak során megnyerte az 1991-es és az 1993-as Copa Américát, illetve a mai Konföderációs-kupa elődjének számító Fadh Király-kupát is. Sőt, két nemhivatalos találkozót is játszott, amelyek során előbb Dél-Amerika válogatottját, majd a világválogatottat is legyőzte - ezek természetesen nem számítanak bele a szériába, amely végül Kolumbiában szakadt meg, amikor a hazai válogatott 1993. augusztus 15-én 2-1-re legyőzte Argentínát.

Ez a sorozat egyébként akkor világcsúcsnak számított, de az argentinok ősi riválisa, Brazília két éven belül megdöntötte ezt a rekordot. A selecao 1993 novemberében Kölnben még 2-1-re kikapott Németországtól, de innentől kezdve 36 meccsen keresztül nem szenvedett vereséget. Ebben benne volt az 1994-es világbajnokság, amelyen a gárda aranyérmet szerzett, illetve az 1995-ös Copa América is - amelyen azonban a brazilok "csak" másodikak lettek, mivel a döntőben büntetőkkel vereséget szenvedtek Uruguay ellen.

A sorozat végül az 1996-os Gold Cupon fejeződött be, amelynek döntőjében Mexikó 2-0-ra megverte a brazilokat - a helyzetet azonban bonyolítja, hogy Brazília itt tulajdonképpen az olimpiai válogatottjával szerepelt. Mivel azonban a FIFA nyilvántartása alapján ezek is "rendes", nemzetek közötti mérkőzéseknek számítottak, így a szériába is beletartoznak. Pedig ha ezeket nem vennék számításba, akkor a Mexikó elleni vereség is kiesne, és akkor a széria 1997 májusáig, a Norvégia elleni mérkőzésig tartott volna - azaz 40 mérkőzésből állna.