"Ennél nagyobb hülyeséget nem tehettek volna" - tiltakoznak az olasz klubok a légiósstop ellen

Az olasz válogatott gyászos világbajnoki szereplése a bajnokságra is hatással lehet, a szövetség ugyanis a liga tiltakozása ellenére csökkentette a Serie A klubjai által igazolható EU-n kívüli játékosok számát. A szövetség így akarja elősegíteni a saját nevelésű futballisták fejlődését, de a lépés ebből a szempontból nem sokat jelent, az egyesületeket viszont nehéz helyzetbe hozza a játékospiacon.

Marcello Lippi és csapata címvédőként utazott Dél-Afrikába, ahol azonban még a csoportból sem jutott tovább. A szakvezető leginkább azokban a játékosokban bízott, akikkel négy éve aranyérmet nyert, és sokak szerint a nagy öregek már csak azért is maradhattak, mert nincs mögöttük egy hasonló képességű generáció. A válogatott gyenge szereplését az idegenlégiósok magas számával magyarázták, példaként az Internazionalét említve, amely immár négy éve egyeduralkodó a Serie A-ban, és idén megnyerte a Bajnokok Ligáját is - a BL-döntőben azonban a kezdő tizenegyében egyetlen olasz játékos sem volt.

A klubok hiába tiltakoztak

Az Olasz Labdarúgó-szövetség (FIGC) ez ellen lépett fel, amikor július elsején, némileg váratlanul csökkentette az egyesületek által igazolható, EU-n kívüli labdarúgók számát. Eddig a Serie A klubjai minden nyáron két olyan játékost szerződtethettek külföldről, akiknek nem volt EU-s útlevelük, és közülük csak az egyiknek kellett egy másik nem EU-s labdarúgót váltania. A következő idényre azonban a csapatok már csak egy új, külföldről érkező EU-n kívülit regisztrálhatnak, és azt is csak akkor, ha keretükből eladnak egy hasonló státuszút, mégpedig szintén a határokon kívülre. A szabályozás tehát gyakorlatilag egy bevándorlási korlátozást jelent, és állandósítja a jelenleg Olaszországban profiskodó EU-n kívüli játékosok számát - új csak akkor érkezhet, ha valaki elhagyja az országot.

A szövetség döntése váratlanul érte a klubokat, már csak azért is, mert az egyesületeket tömörítő szervezet, a Lega Calcio kifejezetten ellenezte a szabályozást. A liga elnöke, Maurizio Beretta szerint ennek semmilyen pozitív hatása nem lesz. "Ez a döntés nem old meg semmit, és bolhából csinál elefántot. Maximum annyi hatása lesz, hogy megvonja a lehetőséget néhány kiváló focista leigazolásától. Arról nem is beszélve, hogy az átigazolási időszak kellős közepén jelentették be, amikor a csapatok már megkezdték a tárgyalásokat a kiszemeltjeikkel, és most át kell gondolniuk a terveiket" - mondta a liga első embere, és a klubok vezetői maximálisan egyetértettek vele.

A Fiorentina sportigazgatója, Pantaleo Corvino, illetve az AC Milan alelnöke, Adriano Gallini egyaránt katasztrofálisnak értékelte a változást, a Palermo elnöke, Maurizio Zamparini pedig még tovább ment. "Ennél nagyobb hülyeséget nem tehettek volna. Akik meghozták a szabályt, alkalmatlansági bizonyítványt állítottak ki magukról, és távozniuk kellene a szövetségből. Nem azért estünk ki a vébén, mert a klubok két EU-n kívüli focistát igazolhattak" - dühöngött a véleményét általában markánsan kifejtő Zamparini.

Könnyen kijátszható az új szabályozás

Az egyesületek felháborodása abból a szempontból teljesen érthető, hogy az új szabályt valóban az átigazolási időszak közben hozták meg, miközben a klubok még a korábbi előirásokat figyelembe véve tárgyaltak a játékosokkal. A Lazio például már két, EU-n kívülről érkező (uruguayi) játékossal is megegyezett, így el kell dönteni, hogy Álvaro Gonzálezt vagy Pablo Pintost regisztrálja a következő szezonra. Hasonló döntési helyzetbe kerülhet a Juventus is: a torinóiak a bosnyák Edin Dzekót és a szerb Milos Kraszicot is kiszemelték, de kettejük közül csak az egyiket igazolhatják le.

A klubok számára azonban annyiban nem új a szituáció, hogy a két EU-n kívüli megvételét engedélyező szabály csupán két éve létezett - 2008 előtt ugyanaz volt a rendelkezés, mint most. A kiskapukat azonban akkor is meg lehetett találni: a sztárcsapatok körében például elterjedt szokás volt, hogy meggyőzték valamelyik kisebb klubot a kiszemeltjük leigazolására. Az Internazionale jelenlegi kapusát, Júlio Césart például hivatalosan a Chievo Verona szerződtette 2005 januárjában, az Inter ugyanis a 2004-2005-ös idényben már kihasználta az EU-n kívüli kvótáját. Júlio César egyetlen meccsen sem játszott Veronában, és 2005 nyarán a milánóiak már probléma nélkül leigazolhatták anélkül, hogy elvett volna egy helyet az EU-n kívüliek elől - elvégre immár a határon belülről érkezett.

A dél-amerikai játékosok számára egy másik lehetőség az olasz vagy spanyol felmenők keresése, és a megfelelő útlevél beszerzése. Ez a biznisz az előző évtized elején virágzott, manapság már sokkal jobban odafigyelnek rá, de azért nem tűnt el teljesen. Részben ennek is köszönhető, hogy az Inter rengeteg dél-amerikaija közül egyedül Maicon számít EU-n kívülinek: Diego Militónak, Lúciónak, Júlio Césarnak és Iván Córdobának olasz, Walter Samuelnek pedig spanyol útlevele van - utóbbival egyébként Samuel Eto'o is rendelkezik. Hasonló a helyzet a Juventusnál, ahol Felipe Melo spanyolnak, Diego és Amauri olasznak, a Cataniától frissen megvett, uruguayi Jorge Martínez pedig spanyolnak számít. Az AC Milannál Ronaldinhónak megvan a spanyol útlevele, a kolumbiai Mário Yepes francia, az amerikai Oguchi Onyewu pedig belga útlevéllel rendelkezik.

www.global-soccer.eu