Vágólapra másolva!
Bár a hétvégi FIFA-teszten nem jutott tovább a magyar gólbírótechnika, a feltaláló, Maruzsi László szerint a riválisok ötletei sem verhetetlenek. Az egyik egy más formában elbukott próbálkozás átdolgozott verziója, a másik pedig nem igazán tud mit kezdeni az olyan helyzetekkel, amikor a kapus kezében van a labda. A magyar feltaláló a riválisoknak is drukkol, csak érjenek el végre áttörést a nemzetközi szövetségnél, és változatlanul hisz abban, hogy csapatával sporttörténelmet fog írni.

Nyolc technikai vívmánynak rendezett selejtezőt hétvégén a FIFA, az elvárás egyelőre annyi volt, hogy gyorsan és biztosan állapítsák meg a gólvonalon áthaladó labdák helyzetét. A teszteket két fejlesztés, a Hawk-Eye és a GoalRef élte túl, míg Maruzsi László találmánya egyelőre nem járt sikerrel.

A foci szabályait az IFAB (International Football Association Board) nevű testület vizsgálja felül, amelyben az Egyesült Királyság négy szövetsége mellett négyen képviselik a FIFA-t, egy szabály megváltoztatásához pedig háromnegyedes többségre van szükség. A Grál-lovagoknak is nevezett testület az elmúlt években mindig a technikai újítások bevezetése ellen szavazott.

Most azonban mintha változna a helyzet. A FIFA a következő hónapokban rendkívül alaposan vizsgálja tovább a Hawk-Eye-t és a GoalRefet, és könnyen lehet, hogy egy nappal a nyári Európa-bajnokság döntője után, a július 2-ai kijevi ülésén a technika bevezetése mellett dönt.

"A technikának pontosnak kell lennie, különben nincs értelme, de nagyon bízunk a sikerben. Egyértelműen azt várjuk, hogy Kijevben már szabályban rögzíthetjük valamelyik rendszer használatát" - mondta az IFAB ülése után az angol szövetséget képviselő, Alex Horne, akinek szavaival a többi IFAB-tag is egyetértett. Maruzsi szerint a fentiek nem csak üres szavak: "Ez nagyon komoly elhatározás a FIFA részéről, én nagyon is drukkolok, hogy a két továbbjutó rendszer valamelyike, vagy akár mindkettő menjen tovább, és törje az utat a technikának, mert a jelenlegi rengeteg tévedés már tarthatatlan, és ezt a FIFA is tudja."

Egy jól működő rendszer szükségességét nehéz volna tagadni: csak Olaszországban nyolc nap alatt háromszor is a gólvonal környékén fordult vissza a labda, előbb a február 25-i Milan-Juventus rangadón, majd múlt vasárnap a Roma-Lazión és az Inter-Catanián.

A Hawk-Eye és a GoalRef

A Hawk-Eye kamerák segítségével határozza meg a labda helyzetét, míg a GoalRef mágneses mező és egy speciális labda segítségével teszi ugyanezt. Mivel a verseny résztvevőit diszkrécióra kötelezik a szabályok, Maruzsi sem sokat tud a riválisairól. Annyit mindenesetre elárult: "a Sony húszmillió dollárért megvette a teniszből ismert sólyomszem rendszert, azt a fejlesztést alkalmazta focira. A másik technikáról mi sem sokat tudunk, de annyi árulkodó, hogy az Adidas is labdába szerelt chippel próbálkozott, sikertelenül."

Forrás: MTI/Balaton József

A gólvonal környékére érkező labdáknál igen szigorú követelményeknek kellett megfelelni, azért egy ponton a Hakw-Eye képességeit is megkérdőjelezi a magyar feltaláló: "A mi találmányunk erős fénynél mutatott pontatlanságokat, ezt a sólyomszem áthidalta, arról viszont fogalmam sincs, hogyan oldották meg, mikor a kapus az ölében vagy a kezében fogja a labdát, és úgy esik be a kapuba."

Maruzsi szerint mintegy harminc-negyvenmillió forint hiányzik neki ahhoz, hogy a rendszere igazán versenyképes legyen, és ha elkészülne, a szabályok alkalmazása mellett alkalmas lenne játékosokról készült statisztikák készítésére, de akár rendbontók kiszűrésére is (Maruzsi találmányának értékelése).

A magyar rendszer lényege, hogy a mérkőzést kamerák követik, a képeket egy speciális számítógépprogram analizálja, és automatikus jeleket küld, ha a labda elhagyja a játékteret, áthalad a gólvonalon, vagy leshelyzet alakul ki. E jeleket a partjelzők zászlóira helyezett érzékelői fogják, figyelmeztetve a partjelzőket, akik azon nyomban dönthetnek, és jelezhetnek a játékvezetőnek. A találmány tehát segíti a bírókat a döntésüknél, de nem jelent automatikus beavatkozást a játék menetébe.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=vHps77LZfPMzbEgP

Vasárnap a Bilbao-Sociedad meccsen Vela "gólját" nem adták meg, a labda a kapus kezében volt

A FIFA a hétvégi értékeléskor hibának rótta fel, hogy a rendszer túl erős napfénynél pontatlan, mert bezavar a labda éles árnyéka, továbbá a szervezet szerint gondok lehetnek a partjelzőknek küldött rádiójellel is. Ezen túl bizonyos esetekben csak a visszafelé jövő labdát érzékelte a rendszer, ennek orvoslása azonban egyszerűen egy gyorsabb chippel lehetséges.

"Változatlanul hiszek abban, hogy sporttörténelmet fogok írni. Egy bűvös kocka van a kezünkben, és már csak a hatodik szín kirakása hiányzik. Korábbi nemzetközi teszteken is jól szerepeltünk, Spanyolországban például Vicente del Bosque szövetségi kapitány és a spanyol profiliga technikai igazgatója is dicsérte a rendszerünket" - emlékezett Maruzsi.

"A gólvonalteszt hasznos volt, mert kijöttek olyan hibák, amelyeket ha megoldunk, a leseknél már semmilyen gondunk nem lehet, mert a lövéseknél a labda jóval gyorsabban mozog, mint a futó játékosok. A találmányt ugyanis később várhatóan lesekre is alkalmazni kell, esetünkben már csak a tesztelés van hátra, de körvonalazódik egy megoldás a kezezések problémájára is. A mi rendszerünk előnye: amennyiben vesszük a meccset, a biztonsági arcfelismerő rendszer is minden további nélkül működhet, ezenkívül játékoselemző programot is rá lehet kötni, azaz készíthet statisztikákat a futómennyiségről vagy a pontos passzok arányáról" - magyarázta a korábbi autóversenyző.

"Némileg balszerencsésen kerültek hátrányba"

A FIFA a 2010-es vébéről készült jelentésében még elkente a bíráskodással kapcsolatos problémákat. Megemlítették, hogy a torna 145 gólja közül 142 volt szabályos (azaz hármat jogtalanul adtak meg), de csupán annyit jegyeznek meg, hogy a tornán látott öt "gólvonalincidens" közül csak egyet ítéltek meg rosszul. Ezenkívül még öt meg nem adott büntetőt említettek, konkrétumok nélkül.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=h4ucSjwoPSl36ll7

Gólbíródal

Frank Lampard jócskán gólvonalon túlra pattant, ám meg nem adott lövésénél a német-angol meccsnél mindössze ennyi olvasható: "az angolok azt hitték, egyenlítettek, de a gólt nem adták meg", míg az Argentína-Mexikó találkozón megítélt lesgólról ennyi derül ki: "A mexikóiak némileg balszerencsésen kerültek hátrányba".

A döntőről írva kiemelik ugyan, hogy "az első félidőben sok volt a szabálytalanság, főleg a hollandok részéről", de ebből nem derül ki, hogy Nigel de Jongot ki kellett volna állítani a harcművészeket is megszégyenítő rúgásáért.