Agyament szabályok áldozata lehet az argentin élcsapat

Rangadót játszottak a hét végén az argentin bajnokságban, a listavezető Tigre a harmadik Estudiantest fogadta, és az 1-1 azt jelentette, hogy megőrizte első helyét. A klub drukkerei azonban nem annyira a lehetséges aranyérem miatt izgulnak, hanem amiatt, mert a csapat a mostani jó teljesítménye ellenére is kieshet a furcsa lebonyolítás miatt.

A Club Atlético Tigre nem különösebben sikeres, 1980 és 2007 között nem is az élvonalban szerepelt, így a klub számára minden, az első osztályban eltöltött szezon kiváló eredménynek számít. A Matador becenevű társulat 2008-ban közel került a bajnokság megnyeréséhez, hiszen az Apertura végén hármas holtverseny alakult ki a Boca Juniors, a San Lorenzo és a Tigre között, azonban az aranyéremért lebonyolított minitornát a Boca nyerte. Ez a jó szereplés sokáig biztosítékot jelentett, hogy ne kelljen izgulni a kiesés miatt.

A Rivert a szisztéma sem mentette meg

Argentínában ugyanis nem feltétlenül az a csapat esik ki, amelyik az utolsó helyen végez a szezon végén, de a lebonyolítási rendszer ennél jóval bonyolultabb. Az még az európai futballdrukkerek számára is világos, hogy az idény két bajnokságból, az Aperturából és a Clausurából áll, és évente két bajnokot avatnak. Az viszont már egyáltalán nem ilyen közismert, hogy a kiesést nem az aktuális szezon eredményei határozzák meg, hanem a három előző bajnokság pontátlagát számolják, és ez alapján esik ki az utolsó két helyezett, illetve játsszák az osztályozókat.

Mindez a szakértők szerint elsősorban a tradicionális nagycsapatoknak kedvezett, hiszen mindenki úgy gondolkodott, ha egy-egy rosszabb szezon be is csúszik, hosszabb távon az Independiente, a Boca Juniors vagy a River mindig ott lesznek az élcsoportban. Tavaly aztán kiderült, hogy ez sincsen feltétlenül így, hiszen a Rivernek hosszú évek munkájával sikerült osztályozós helyre kerülni, és el is bukta a playoffot, így aztán a patinás klub jelenleg a másodosztályban küzd a visszajutásért.

Matematikusok előnyben

A másik végletet a Tigre jelentheti, amely az elmúlt két évben stabil középcsapat volt: a 2011-es Aperturában a hetedik helyet szerezte meg, előtte pedig három bajnokságon keresztül a 11. helyen végzett. Ennek ellenére a 2012-es clausurának, vagyis az aktuális idénynek úgy vágott neki, hogy játékosai tisztában voltak vele: valóságos csodára, de legalábbis kiemelkedő teljesítményre van szükségük ahhoz, hogy a szezon végén ne essen ki. Mivel a kiesési táblázatba a legutóbbi három bajnokság eredményei számítanak, így a 2008-as remek teljesítmény már nem játszik, viszont a 2009-as Apertura még igen, márpedig akkor a Tigre utolsó volt.

Egy tavalyi 3-3-as meccs a Boca ellen:

A rendszer miatt akkor nem esett ki a csapat, ám az a fél év annyira lerontotta az átlagpontszámot, hogy a következő idények közepes teljesítményei miatt a jelenlegi bajnokságot a kiesési táblázat utolsó előtti helyén kezdte a csapat, ráadásul viszonylag jelentős lemaradással az osztályozós pozícióban álló San Lorenzo mögött. A Tigre meccsenkénti pontátlaga 1,147 volt, míg a San Lorenzóé 1,242 - ennyit kellene behozni fél év alatt.

Ez eddig jól megy, hiszen az együttes hat forduló után veretlen, és vezeti a tabellát, míg a San Lorenzo csak a középmezőnyben van, és szorgalmasan hullajtja a pontokat. A Tigre máris feltornászta a meccsenkénti pontátlagát 1,218-ra, míg a San Lorenzo 1,25-nél áll, ráadásul az Atlético Rafaela is elég gyengén szerepel ahhoz, hogy megmentse a klubot. A bajnoki címhez körülbelül 40 pont kell, és ha ez összejönne a Tigrének, akkor a hároméves pontátlaga elérné az 1,3-at, amivel szinte biztosan bent lehet maradni.

Vagyis, ha a csapat esetleg az élen végezne a Clausurában, akkor kicsi a valószínűsége annak, hogy kiesik, ám matematikailag nem lehetetlen. Nem véletlenül jegyezte meg a Tigre edzője, a játékosként a spanyol Villarrealban is megfordult Rodolfo Arruabarrena: "A mi tabellánk a kiesési tabella, nagy hibát követnénk el, ha nem azzal foglalkoznánk."

www.global-soccer.eu