Itthon túl nagyok, a menőknek túl kicsik a stadionok

Az NB I átlagnézőszáma nem éri el a négyezret, a bajnok Debrecennek legfeljebb hétezer hazai nézője van, a klub mégis húszezres stadion felépítését tervezi. Európában sok helyen jelentenek problémát a kihasználatlan létesítmények, míg Angliában több egyesület is új stadiont építene, de nincs hova.

Ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor a 2014-2015-ös idényt a Debrecen már a vadonatúj stadionjában kezdheti.  Májusban egy konferencián bemutatták az új létesítmény terveit, a 20 020 férőhellyel a Lokié lenne az NB I legnagyobb befogadóképességű stadionja. A klub elnökségi tagja, Bács Zoltán azt is elmondta, hogy az egyesület célja a 10 ezres átlagnézőszám állandósítása.

Az új Loki stadion látványterve 

Alacsony nézőszám, nagy stadionok

Ez nem kis vállalást jelent, jelenleg ugyanis a debreceni átlagnézőszám hétezer körül van - az előző év végén a www.european-football-statistics.co.uk oldal adatai szerint Debrecenben meccsenként átlagosan 7233-an mentek ki, tavasszal azonban a Nemzeti Sport tudósításai alapján egyetlen mérkőzésen sem voltak többen hatezernél. Mivel a jelenlegi Oláh Gábor utcai stadion befogadóképessége a hivatalos adatok szerint 9640 fő, ez azt jelenti, hogy kihasználtsága közel 70 százalékos, ami nemcsak magyar, hanem nemzetközi szinten is kiválónak számít.

A  KPMG által tavaly készített tanulmány szerint Magyarországon a stadionok átlagos kihasználtsági rátája mindössze 30 százalék, míg Csehországban és Lengyelországban egyaránt 46, Németországban pedig a 80 százalékot is eléri.

Nem nagy meglepetés, hogy Magyarország ilyen rosszul áll a rangsorban, hiszen az átlagnézőszám alacsony (a Hivatásos Labdarúgó-szövetség honlapján található adat szerint jelenleg 3812 fő, ami jelentős előrelépést jelent az előző évadokhoz képest), a stadionok pedig ehhez képest kifejezetten nagyok. Jelenleg a 16 NB I-es csapat közül nyolcnak is olyan stadionja van, ahová több mint tízezren férnek be.

Prágában Európai Szuperkupa-döntő lesz

A környező országok egy részében egyáltalán nem erőltetik az átlagnézőszámhoz képest túl nagy stadionok építését. Szlovéniában például ebben a szezonban az élvonalban mindössze három olyan klub szerepel, amelynek arénája 10 ezer férőhelyesnél nagyobb. A legnagyobb az Olimpija Ljubljana stadionja, a Stozice, amelybe 16 038-an férnek el, de ez is feleslegesnek tűnik, hiszen a csapat meccseire ebben a szezonban átlagosan 1500-an mentek ki. A legnagyobb nézőszámmal a Muraszombat rendelkezik (3336), ami gyakorlatilag minden hazai bajnokin teltházat jelent, hiszen a Fazanerija stadionba 3716-an férnek be. De a cseh élvonalban is csak nyolc olyan stadion található, amelynek tízezernél nagyobb a befogadóképessége, pedig a Gambrinus Ligában ebben az idényben az átlagnézőszám majdnem eléri az ötezret.

A cseheknél a legújabb és legmodernebb stadionnak a Slavia otthona, a Synot Tip Arena számít, amelyet kevesebb mint két év alatt építettek fel 2006 és 2008 között.

Ez 21 ezer férőhelyes, és ebben a szezonban meccsenként átlagosan 6192-en látogattak ki a prágai egyesület meccseire, pedig a csapatnak kifejezetten rosszul megy, csak a középmezőnyben szerepel.

Hogy a Synot Tip Arena mennyire megfelel a kor elvárásainak, azt bizonyítja, hogy 2013-ban itt rendezik az Európai Szuperkupa-döntőt, és a létesítményben nemcsak futballmérkőzéseket szoktak rendezni: adott már itt koncertet a Metallica, az Iron Maiden, az REM és a Depeche Mode. Az északi lelátó egy szállodát is magába foglal, itt található a szurkolói bolt, és egy nagy nemzetközi gyorsétterem-láncnak is van üzlete.

Közép-Kelet Európában egyébként nem sok olyan stadion van, amely alkalmas nemzetközi kupadöntő megrendezésére: az idei Európa Liga-finálé helyszíne, a bukaresti National Arena ilyen, azonban ez nem valamelyik klubnak a pályája, inkább nemzeti stadionként funkcionál.

Majdnem annyi nő, mint férfi

A tervek szerint az új debreceni stadion is ilyen multifunkcionális létesítmény lesz, és ebből a szempontból tökéletesen megfelel a modern kor követelményeinek. Az Arup nevű tervezőirodát (amelynek Európában és a Közel-Keleten 35 országban van irodája, és részt vettek a pekingi olimpiai stadion, a Madárfészek tervezésében is) vezető Nick Merridew mindezt így foglalta össze: "Manapság a létesítményeknek rugalmasaknak kell lenniük, mert még több bevételt kell generálniuk, és ehhez nem elegendőek a sportrendezvények. Ha csak ezekre használják őket, akkor nagyon sokat állnak üresen".

Az elmúlt húsz évben több mint 30 stadion tervezésében feladatot vállaló Christopher Lee - aki dolgozott a Wembleyn, a wimbledoni centerpályán és a Yankee Stadiumon, és benne volt az Arsenal korábbi stadionjának, a maga korában forradalminak számító Highburynek az átépítésében - így határozta meg a jelenlegi trendet: "Az 1990-es évek előtt a stadionokat úgy tervezték, hogy 80:20 arányban feleljen meg a férfiaknak, illetve a nőknek. A Highbury átépítésével ez megváltozott, nagy figyelmet fordítottunk a családi területekre és a mellékhelyiségekre, a végeredmény pedig az lett, hogy sokkal több nő és gyermek ment ki a meccsekre. Manapság már a stadionok tervezésénél a nemek arányát 60:40-ban szokták meghatározni".

Lötyögnek a stadionok a portugál focin

Hogy a feleslegesen felépített stadionok mekkora problémát jelenthetnek, azt a portugál példa is mutatja. Portugáliában ugyanis a klubok többsége jelentős adóssággal küzd, részben a 2004-es Európa-bajnokság, illetve a tornára épített stadionok miatt. Az állam az új arénák építési költségeinek csupán tíz százalékát biztosította, így az egyesületek kénytelenek voltak hitelt felvenni.

A legtöbb ultramodern stadion kihasználtsága az Eb óta szinte egyenlő a nullával: a Leiriában felhúzott 30 ezeres Dr. Magalhaes Pessoa stadionban ebben a szezonban 2505 fő az átlagnézőszám. Hasonló a helyzet Aveiróban (a Beira Mar tavalyelőtt jutott fel az élvonalba) és Algarvében, ahol egy szintén 30 ezres arénában a harmadosztályú Farense és a másodosztályú Louletano játssza a meccseit.

Van, ahol bővíténének, de nem tudnak

Máshol ugyanis nem feltétlenül az jelenti a fő problémát, hogy miként csábítsák be a nézőket a stadionba, hanem hogy az túlságosan kicsi az igényekhez képest. Az Arsenalnak mindezt sikerült megoldania egy teljesen új aréna felépítésével, és az Emirates ilyen szempontból maximálisan bevált, az átlagnézőszám a korábbi 38 ezerről felkúszott 60 ezer közelébe. Hogy egy új és modern stadion ilyen szempontból milyen sokat jelenthet, azt a Juventus példája is mutatja. Korábban a Delle Alpiban általában 30 ezer körül volt a nézőszám, az Olimpiai stadionba pedig átlagosan 23 ezren sem mentek ki az előző idényben, a mostaniban viszont a Juventus Arenában 37 ezret is meghaladja az átlag.

A Manchester United az Old Trafford folyamatos bővítésével oldotta meg a dolgot, több angol sztárklub azonban már évek óta küzd ezzel a problémával. A Liverpool stadionjába, az Anfieldre csak 45 276-an férnek be, és a klub 2002 óta folyamatosan keresi a helyszínt egy új stadionnak, egyelőre mindhiába - viszont máris fontmilliókat költöttek különböző megvalósítási tervekre és engedélyekre. Még annak a lehetősége is felmerült, hogy közösködjenek a városi rivális Evertonnal, amely szintén szeretne új stadiont, akárcsak a Tottenham Hotspur vagy a Chelsea. Utóbbi helyzetét bonyolítja, hogy a fölterületet, amelyen a Stamford Bridge (amelybe 42 ezren férnek be) található, egy a szurkolók tulajdonában lévő cég, a Chelsea Pitch Owners birtokolja, és nem akar megválni tőle, vagyis a klub nem adhatja el az ingatlant az Arsenalhoz hasonlóan azért, hogy a bevételből építsen egy új stadiont. A Chelsea így sem adja fel, és ajánlatot tett a délnyugat Londonban található, hosszú ideje üresen álló egykori hőerőműért, a Battersea Power Stationért, hogy annak területén építse fel új, 60 ezres stadionját.

www.globalsoccerapp.com