Mi került ezen a focistán 15 millió euróba?

Az elmúlt években mást sem lehet hallani, mint hogy a pénzügyi fair play (FFP) bevezetésével az UEFA hamarosan visszafogja a klubok költekezését, és mindez a gazdasági világválsággal együtt valóban rányomta a bélyegét az átigazolási piacra. De nem mindenhol: miközben az olasz vagy a spanyol csapatok visszafogták magukat, addig Angliában négy éve nem költöttek ennyit a nyáron.

Az FFP nagy vonalakban azt jelenti, hogy a klubok csak annyi pénzt költhetnek el, amennyivel valóban rendelkezhetnek, vagyis a kiadásaik nem haladhatják meg túlságosan a bevételeiket.

A rendszer elméletileg már az előző szezon óta érvényes, igaz, az UEFA csak néhány év múlva kezdi el szankcionálni a túlköltekezőket, ráadásul rengeteg kiskaput is nyitva hagyott, de összességében elmondható, hogy Michel Platini elképzelése valóban érezteti hatását - de nem feltétlenül úgy, ahogyan azt egykori francia világklasszis szerette volna.

A pozitív mérleg sem mindig jó

Egyelőre ugyanis úgy tűnik, hogy az FFP-nek annyit sikerült elérnie, hogy nőttek a különbségek a gazdagok és a szegények között, és az előbbi kategóriából pár klub, illetve bajnokság lassan átcsúszik a másikba.

A nagy vesztesnek jelenleg az olasz és a spanyol élvonal tűnik. A Serie A-nál ugyan így is csak egyetlen európai bajnokság költött több pénzt a nyáron, viszont nyolc év után először fordult elő, hogy az olasz élvonal csapatai összességében pozitív mérleggel zártak egy átigazolási szezont.

A Serie A klubjai tehát valóban csak azt a pénzt költötték el, amivel rendelkeztek, és ugyanez elmondható a Primera Divisiónról, amelynél ilyen emberemlékezet óta nem volt. Arról nem is beszélve, hogy nem csak a többi topliga, de még a francia bajnokság is több pénzt költött erősítésekre a nyáron, mint a spanyol élvonal.

A Paris-SG többet költött, mint az összes spanyol élvonalbeli klub

A spanyol csapatok által a nyáron új igazolásokra elköltött 132 millió euró nagyon kevés: a teljes Primera División kisebb összegért vásárolt, mint a Paris Saint-Germain egymaga! Ráadásul ebből a 132-ből 66-ot a Real Madrid és az FC Barcelona adott ki, vagyis a többi 18 egyesület mindössze 66 millió euróért erősített.

Hogy a pénz nem minden, azt az Európai Szuperkupa döntője is bizonyította (az Atlético Madrid a földbe döngölte a nyár második legnagyobb költekezőjét, a Chelsea-t), de hosszú távon aligha tesz jót a spanyol labdarúgásnak, hogy a bajnokság ennyire kétpólusúvá válik. A Primera División mellett a Serie A is visszafogta magát, legalábbis önmagához képest, de az olasz élvonal visszaesése, presztízsvesztesége nem is annyira az elköltött pénz mennyiségéből látszik, hanem az igazolások irányából.

A sztárklubok egyre kevésbé képesek Olaszországba csábítani a kurrens világklasszisokat, sőt, azok inkább távoznak a Serie A-ból. A Paris Saint-Germain millióival persze senki sem tud versenyezni, és Zlatan Ibrahimovic, Ezequiel Lavezzi, Thiago Silva vagy a fiatal Marco Verratti távozása ilyen szempontból nem meglepő.

Az viszont már inkább jelzés értékű, hogy a nyári Európa-bajnokságon remekül teljesítő portugál Miguel Veloso a Dinamo Kijevbe igazolt (az ukránok 7,5 millió eurót fizettek érte a Genoának), vagy hogy a Premier League egyik újonca, a Southampton képes volt 15 millió eurót adni a Bologna uruguayi játékosáért, Gastón Ramírezért.

Belterjes Serie A

Az olasz élcsapatok jobb híján egymással üzleteltek, kissé belterjessé téve a Serie A élmezőnyét: a Juventus megszerezte az Intertől Lúciót; a két milánói klub elcserélte egymással Giampaolo Pazzinit és Antonio Cassanót; az AC Milan másik csatárigazolása az AS Románál kevésbé bevált Bojan Krkic lett.

Jellemző, hogy a Juventusról gyakorlatilag június óta tudni lehetett, hogy egy klasszis középcsatárra vadászik, a klubot kapcsolatba hozták Luis Suárezzel és Robin van Persie-vel is, végül azonban a torinóiaknak "csak" Nicklas Bendtner jutott.

Bendtner az Eb-n jó formában volt, kérdés, a Juvéban mire lesz képes

A két milánói egyesület ráadásul nem csak hogy nem adott ki sok pénzt, hanem igyekezett csökkenteni a bérköltségeket is, így inkább olcsón vagy ingyen elengedett focistákat, akik nagyon sokat kerestek. A Milannál egészen elképesztő exodus történt, gyakorlatilag egy teljes sikergeneráció (Alessandro Nesta, Filippo Inzaghi, Gianluca Zambrotta, Clarence Seedorf, Gennaro Gattuso) távozott, de kisebb mértékben ugyanez történt az Internél is (Júlio César, Lúcio, Maicon).

Angliában az is drága, aki Európában nem számít nagy névnek

A Premier League-ben viszont a jelek szerint nincsenek ilyen problémák. Az angol élvonal csapatai összesen 626 millió euróért erősítettek, márpedig a Premier League egy nyár alatt utoljára ilyen sok pénzt 2008-ban adott ki. A prímet a Chelsea vitte a maga 103 eurós költekezésével, ami már csak azért is rengeteg, mert eladásból a londoniak kasszájába egyetlen euró sem folyt be.

Fletcherért komoly pénzt fizetett a Sunderland a Wolvesnak

Nem is ez az igazán megdöbbentő, elvégre Roman Abramovicsról tudni lehetett, hogy nem sajnálja a pénzt a klubra - ám hogy Anglián belül mennyire felülértékeltek a focisták, azt olyan transzferek jelzik, mint Matt Jarvis, Jay Rodríguez vagy Steven Fletcher átigazolása. Egyikőjük sem számít különösebben ismertnek Anglián kívül, mégis mindegyikük jóval drágább volt, mint a Real Madrid középpályása, Estebán Granero, a valenciai Pablo Hernández, vagy az Angliába szerződött Maicon.

Jarvist a West Ham United 9,5 millió euróért vette meg a Wolverhamptontól, Rodríguez 8,6 millióért ment a Southamptonba a Burnleytől, Fletcherért pedig a Sunderland 15 millió eurót fizetett a Wolverhamptonnak.

www.globalsoccerapp.com