Vágólapra másolva!
A Roma 2001-es bajnokcsapatából szinte majdnem mindenki visszavonult vagy edzőként dolgozik, de az akkori csapat vezére, Francesco Totti még mindig aktív, sőt, újabb és újabb rekordokat vesz célba. 38 évesen a BL legidősebb gólszerzője lett, ennek aprópóján felidézzük pályafutása mérföldköveit. Tudta például, hogy majdnem elvitte gyermekként a Milan? És azt, hogy a Roma mellett a Realnak drukkolt?

"Alig várjuk, hogy vendégül lássuk az AS Roma csapatát, és egy olyan legendás játékost, mint Francesco Totti. Tudták, hogy még nem lőtt gólt Angliában?" - ezt a szöveget tette ki a Manchester City Twitter-oldala a keddi BL-rangadó előtt, és ha az volt a céljuk, hogy felpiszkálják az olaszok ikonját, akkor ezt sikerült elérniük.

A meccs 23. percében Totti mesterien indult be a védők között, majd Nainggolan passza után elegáns mozdulattal pöckölte el a labdát Joe Hart mellett. A gól csapatának egy pontot, neki pedig BL-rekordot jelentett, mivel 38 évesen és 3 naposan ő lett a BL történetének legidősebb gólszerzője.

"Szerencsét hozott nekem a City tweetje. Nagyon szerettem volna betalálni, mert eddig nem volt gólom az idényben, örülök, hogy ez sikerült, ráadásul szép is volt a gólom" - nyilatkozta a meccs után Totti, akiben a pályán még nem tudatosult, hogy rekorder lett.

A Herceg volt a példaképe, de a Realért is rajongott

"Folyton azt szajkózom, hogy nem érzem magam 38 évesnek. Folytatni szeretném, nem akarok itt megállni" - mondta az ünnepelt, aki a gólnál megmutatta, hogy sebességben most is felveszi a versenyt a fiatalabbakkal, és mivel kreativitása még mindig hasznos játékossá teszi, senki nem kiabálja le a pályáról.

Tottinak az utóbbi hetekben kijutott bőven az ünneplésből, szeptember 4-én volt a húszéves évfordulója az első Serie A-góljának, szeptember 25-én pedig 38. születésnapján köszöntötte őt a Roma tábora a Verona elleni, 2-0-ra megnyert meccsen, amelyen a jó Francesco egy kapufáig jutott.

Forrás: AFP

A Totti-éra kezdete előtt egy másik irányítót, Giuseppe Gianninit szerette rajongásig Roma bordó-sárga érzületű fele, Tottinak is ő volt a példaképe. "Ismertem őt, játszottam is vele, szobatársa is voltam, és nagyon sok dolgot tanított nekem. Szerencsére nekem is összejött az, ami neki, a Roma kapitánya lehetettem, és a tízes mezt viseltem" - mondta a Hercegnek becézett Gianniniről Totti, akinek a Roma mellett egyébként a Real Madrid volt a nagy kedvence.

Az anyja nemet mondott a Milannak

Tottit már nagyon fiatalon kiszúrták a játékosmegfigyelők, és talán kevesen tudják, de a Milan egy komoly ajánlatot tett le a szülők elé, édesanyja, Fiorella azonban a maradás mellett döntött. A kisebb római csapatokban pallérozódó fiúra a város két nagyvadja, a Roma és a Lazio is felfigyelt, Totti pedig 13 évesen élete első nagy választása elé került, és végül a Roma mellett döntött. "Azon az estén még a hold is mosolygott a Colosseum fölött" - írja nem kis pátosszal Totti hivatalos honlapja a különleges kapcsolat kezdetéről.

Totti első igazolása, amit az olasz szövetség adott ki:


Totti fejlődése töretlen volt, és 15 éves korában Giovanni Trapattoni is elismerősen szólt róla, 1993. március 28-án pedig eljött az első mérföldkő a karrierjében, a Roma már 2-0-ra vezetett a Brescia ellen, Vujadin Boskov pedig pályára küldte a 16 éves Tottit, aki így az istenként tisztelt Giannini oldalán debütálhatott a Serie A-ban.

"Az emberek csak azt látják, hogy milyen futballista, pedig a legjobb jellemvonásait a pályán kívül villantja fel. Ő egy különleges személyiség, szerény, segítőkész, és szeretetre méltó, aranyat ér" - ez már a Boskovot váltó Carlo Mazzone dicsérete. A római születésű edző szárnyai alá vette Tottit, igyekezett megvédeni őt a médiától, miközben folyamatosan csiszolgatta, tökéletesítette a nagy tehetség játékát.

Az elnök őt választotta az edző helyett

A szeptember nem csak a születésnapja miatt lehet Totti egyik kedvenc hónapja, hanem azért is, mert 1994. szeptember 4-én, a Foggia elleni hazai meccsen egy ballábas lövés után először hangzott el először az a mondat az olasz élvonalban: "A Roma gólját Francesco Totti szerezte".

A következő két szezonban a meccsekből és a gólokból is egyre több jutott neki, pályafutása azonban váratlan akadályba ütközött, amikor a Vélez Sarsfielddel - majd később a Boca Juniorsszal is - sikert sikerre halmozó Carlos Bianchi lett a Roma edzője. Bianchi mindenkit meglepett azzal, hogy úgy érezte, a csapat képes nélkülözni Tottit, és az is felmerült, hogy eladja őt az Ajaxnak vagy a Sampdoriának. A holland csapat azért lehetett esélyesebb az üzlet lebonyolítására, mert Bianchi nagyon szerette volna az Ajax finn klasszisát, Jari Litmanent.

Totti végül stílusosan oldotta meg a helyzetet, 1997 februárjában egy felkészülési tornán éppen az Ajax volt az ellenfél, ő pedig szenzációsan játszott és gólt is szerzett, jelezve, hogy mit veszíthet távozásával a klub. Bianchi állítólag az elnöknek, Franco Sensinek is ultimátumot adott, mondván, vagy Totti vagy ő, de Sensi, aki fiaként szerette Tottit egyértelművé tette, hogy számára ki a fontosabb, Bianchi pedig kilenc hónap után távozott az olasz fővárosból. Egy pár évvel ezelőtti interjúban az edző azt állította, hogy nem volt semmi baja Tottival, akit csodálatos játékosnak tart, de az nem derült ki, mennyire volt reális esélye annak, hogy a Roma elengedje az irányítót.

22 évesen lett a Roma kapitánya

"Hogy ki az öt legjobb olasz játékos? Totti, Totti, Totti, Totti, Totti" - a támadófutball felkent apostola, Zdenek Zeman nyilatkozta ezt, aki 1997-ben vette át a Roma irányítását. Totti később azt mondta, hogy Zemannál - aki nekiadta a tízes mezt - voltak a legkeményebb edzések, de megérte a befektetett munka, mert 13 gólt lőtt a szezonban, miközben jobbnál jobb labdákat tett a Marco Delvecchio, Abel Balbo, Paulo Sergio hármas elé. 1998 októberében újabb álma vált valóra, 22 évesen hozzá került a Roma csapatkapitányi karszalagja, amit azóta csak akkor kapott meg más, ha Totti nem lépett pályára.

"Megint pokolra küldtelek benneteket" - ez a felirat állt Totti mez alatt viselt pólóján, amit ország-világ láthatott 1999 áprilisában, amikor a római derbit az ő kései góljával nyerték meg a Farkasok. Nem ez volt az első alkalom, hogy borsot tört az utált városi rivális orra alá, fél évvel korábban 1-3-as állásnál góllal és gólpasszal járult hozzá a Roma feltámadásához. Bár Totti volt U21-es Európa-bajnok, és 1998-ban a felnőtt válogatottban is bemutatkozott, a 2000-es Eb kellett ahhoz, hogy azok is megismerjék a nevét, akik nem töltötték a vasárnap estéket a Rai Uno 90 minuto című összefoglalójának bűvöletében.

Egy emlék 2000-ből, Lazio-Roma Diego Simeonéval és Tottival Forrás: AFP

Megpróbálom Panenka-módra rúgni

Hiába szerzett két akciógólt a tornán, egy büntető kellett ahhoz, hogy Totti az ajtót berúgva megérkezzen az igazán nagy játékosok közé. "Megpróbálom Panenka-módra rúgni" - ezt mondta a társaknak minden idők egyik legizgalmasabb Eb-meccsének tizenegyespárbaja előtt, amikor az olaszok tíz emberrel küzdötték el magukat a büntetőkig a bivalyerős hollandok ellen. Tottit nem zavarta, hogy a 3 centi híján 2 méteres Van der Sar áll a gólvonalon, pofátlanul alálöbbölt a labdának, jelezve, hogy azon a napon semmi nem volt, aki kizökkentette volna az olaszokat, miközben a hollandok a rendes játékidőben kettő, a párbajban két 11-est rontottak.

2000 nyara végül Eb-ezüstöt hozott neki a franciák fordítása miatt, egy évvel később azonban csúcsra ért imádott csapatával, amikor a Cafu, Samuel, Emerson, Montella, Batistuta nevével fémjelzett, Capello által edzett Roma 18 év után újra bajnoki címet nyert. A Parma elleni mindent eldöntő meccsen ki más lőtte volna az első gólt, mint Totti, aki nem is kispályázott, egy visszatett labdát óriási erővel zúzott a jobb felsőbe, beindítva ezzel a római karnevált.

Ha akkor valaki azt mondta volna neki, hogy 2001 után után egyetlen bajnoki címet szerez, valószínűleg kiröhögte volna, pedig ez a helyzet állt elő, nem csoda, hogy a Juventus drukkerei azzal szokták cukkolni a Roma ikonját, hogy a közepesen gyenge játékosnak számító Simone Padoin háromszor annyi scudettót nyert, mint Totti.


Az igazán nagy sikerek tehát elkerültek klubszinten - bár a két olasz kupa-, két olasz szuperkupa-győzelem, valamint a hét bajnoki ezüst így is irigylésre méltó kollekció -, a nagy gólok azonban nem, a 2005-2006-os szezonban övé lett az idény legszebb gólja, amikor az Inter elleni 3-2-es siker alkalmával Júlio Césart ugyanúgy megtréfálta egy tökéletesen kivitelezett átemeléssel, mint a 2000-es Eb-elődöntőben Van der Sart.

Sokodalúságát mutatta, hogy a Luciano Spalletti által kitalált poszton, csatárként is rugdosta a gólokat, főszerepe volt abban, hogy a 2005-2006-os idényben a csapat produkált egy rekordot jelentő tizenegymeccses győzelmi sorozatot. 2006 februárjában az Empoli elleni meccsen súlyos sérülést szenvedett, és úgy tűnt, lemaradhat a vébéről is, ő azonban fémlemezekkel a bokájában rekordgyorsasággal felépült, és az ausztrálok elleni nyolcaddöntőn ő vállalta el a hosszabbításban azt a büntetőt, amely a továbbjutást eredményezte.

Ezúttal nem finomkodott, csak nagy erővel beverte a labdát a léc alá, esélyt sem adva Schwarzer kapusnak. A végül az olaszok negyedik vb-címével záruló tornán összesen négy gólpasszal zárt, rajta kívül ennyit csak csapattársa, Andrea Pirlo adott, és bekerült a vébé 23 fős All Star-csapatába.

A nagy gólokkal vb-győztesként sem fukarkodott, 2006 novemberében a Sampdoria ellen olyan szögből lőtte el brutálisan pontosan a labdát a hosszú sarokba, ahonnan a legnagyobbak közül is tízből kilencen az átvételt választották volna. Nem csoda, hogy ebben az idényben is az övét találták a Serie A legszebb góljának.

A statisztikák alapján a 2006-2007-es idény volt a legjobbja, amikor 26 gólnál állt meg a Serie A-ban, amivel besöpörte a gólkirályi címet, majd bónuszként az európai Aranycipőt is. Azóta pedig sorra írta át a rekordokat, az olasz bajnokságban az aktív játékosok közül ő rendelkezik a legtöbb meccsel (564) és a legtöbb góllal (235), a Romának pedig gyakorlatilag minden mutatóban csúcstartója, legyen szó akár a bajnoki, akár a nemzetközi találkozókkal kapcsolatos statisztikákkal.

Nem lenne teljes egy ilyen összeállítás Totti balhéi nélkül, mindenki emlékszik arra, amikor a 2004-es Eb olasz-dán meccsén leköpte Christian Poulsent, és azzal sem szerzett magának jó pontokat, amikor a 2010-es kupadöntőn elborult aggyal szétrúgta Mario Balotellit.

Tottira mindig is jellemző volt, hogy vehemens volt a pályán, egy kis lökdösődésért, az ellenfél cukkolásáért sosem ment a szomszédba, emlékezetes jelenet volt, amikor egy Juventus elleni 4-0 alkalmával előbb csendre intette az egyik juvést, majd az ujjaival jelezte, hogy mennyi az állás.

Az ilyen megmozdulásai miatt Totti nem érte el azt az általános elismertséget az ellenfél szurkolóinak körében, mint az olasz fociban hozzá hasonlóan az utóbbi két évtized emblematikus figuráinak számító Paolo Maldini, Alessandro del Piero vagy Javier Zanetti, akik a pályán is igazi úriemberek voltak, de azt mindenki elismerte, hogy ha csak a labdával foglalkozik, akkor igazi zseni.

"Sokaknak ő fontosabb ember Rómában, mint a pápa" - mondta Tottiról Thierry Henry, kiemelve, hogy az Örök Város örökös kapitánya mindig hű maradt a csapatához. A női nemmel már 12 évesen elég közeli kapcsolatba kerülő Totti ezt így fogalmazta meg: "Az összes barátnőmet megcsaltam. A Romát viszont sosem, és ezután sem fogom".

Totti-matricák a kezdettől mostanáig:

És a sagának még nincs vége, James Pellotta, a Roma elnöke ugyanis azt szeretné, ha Totti egy évvel meghosszabbítaná 2016 nyarán lejáró szerződését, ami két újabb célkitűzést eredményezhet: hogy megdöntse Alessandro Costacurta rekordját, aki 41 évesen még játszott a Serie A-ban, és hogy pályára lépjen a Roma új stadionjában, amelyet a tervek szerint 2017-ben húznak fel.