Vágólapra másolva!
Vasárnap Kolumbia sikerével befejeződött a 40. Copa América, a dél-amerikai labdarúgás legnagyobb seregszemléje. Európa labdarúgó-közvéleménye azonban már csak fél szemmel figyelt a tengerentúlon zajló eseményekre, hiszen a hét végén megkezdődött a 2001-2002-es francia és a német bajnokság is. Nem véletlen, hogy világválogatottunkba e két liga már több jelöltet is delegált.
Óscar Córdoba (Kolumbia): Egy percig sem lehetett vitás, hogy álomcsapatunkban a Copa América-győztes kapusé az egyes számú mez. Az argentin Boca Juniors 31 éves hálóőre (aki amúgy is becsülettel gyűjti a trófeákat: Világkupa, Libertadores-kupa) szenzációsan védett a tornán, a Mexikó elleni döntőben megkoronázta teljesítményét, hatodik mérkőzésén is megőrízte hálóját a góltól.
Bertrand Crasson (belga, RSC Anderlecht): A brüsszeli lila-fehér klub lassan veteránsorba lépő játékosa bizony régen hallatott magáról. Pedig az egykoron Olaszországban is futballozó Crasson egyre jobban játszik. Lehiggadt, rutinosabb lett, egyszóval előnyére változott. Gólképessége is javult, hiszen a Serif Tiraspol elleni BL-selejtezőn kétszer is eredményes volt. Iván Córdoba (Kolumbia): Összeállításunk első olyan szereplője, aki megőrízte tagságát az előző heti tizenegyből. De lehetett volna másnak adni ezt a posztot, mint az olasz Internazionale védőjének, aki fejesgóljával megnyerte hazája válogatottjának a Copa Américát. Córdoba, névrokonával, Óscarral egyetemben a mai kolumbiai labdarúgás kimagasló alakja. Lúcio (brazil, Bayer Leverkusen): Szintén nem kellett sokat töprengeni az ő beválasztásán sem, hiszen aki védő létére a Bundesligában egy mérkőzésen két gólt szerez, annak bizony itt a helye. Rendkívül jól mutatkozott be az elmúlt idényben csapatában, 15 mérkőzésen ötször volt eredményes, de úgy látszik góllövő-kedve a nyáron sem hagyta el. Kis túlzással több gondot okozott a VfL Wolfsburg védőinek mint csatártársai. Gerardo Bedoya (Kolumbia): Ő még otthon futballozik (Deportivo Cali a klubja) a Copa América-győztes válogatottból, de az elmúlt héten nyújtott teljesítményét látva, már nem sokáig. Alacsony termetű, rendkívül lendületes védő, aki nagyon szívesen kalandozik az ellenfél kapuja előtt is, mint tette azt, a Honduras elleni elődöntőben, ahol szép gólt lőtt.
Vladimir But (fehérorosz, SC Freiburg): A Borussia Dortmundot is megjárt labdarúgó nagyon magára talált Freiburgban. A mögöttünk hagyott idényben a 11. fordulóban került be a kezdő csapatba, ahol azóta már bérelt hellyel bír. Ötletes, kreatív játékos, aki nagyon gyorsan alkalmazkodott a Bundesliga követelményeihez. A Werder Bremen 3-0-s legyőzéséből a másik ex-dortmundival, Ibrahim Tankóval oroszlánrészt vállalt. Tomas Rosicky (cseh, Borussia Dortmund): Az idei nyárig a Bundesliga legdrágább játékosa volt, ezt a címet azóta kénytelen volt átengedni csapattársának, Amorosónak. Ennek ellenére továbbra is a BL egyik legszebb jövő előtt álló labdarúgója. Varázslatos irányító, aki egyelőre a góllövéssel hadilábon áll (16 mérkőzés, gól nélkül), de mindenképpen színt vitt a Borussia játékába. Nolberto Solano (perui, Newcastle United): Az UEFA-Intertotó-kupában hadakozó angol klub dél-amerikai légiósa az 1860 München legyőzése alkalmával mutatott kimagasló teljesítményt. A bajorországi mérkőzésen, ahol a Newcastle 3-2-re győzött, két gólt is szerzett, így neki is köszönhetően csapata előnnyel várhatta a visszavágót. Bobby Robson gárdájának egyik legtöbbre tartott játékosa. Djibril Cissé (francia, AJ Auxerre): Az argentínai U20-világbajnokságon tett arról, hogy hazáján kívül is megismerjék, a szakírók Javier Saviola mellett a torna egyik legjobb játékosának választották. Az elmúlt idényben 23 bajnokin 8 gólt szerzett, 20. születésnapját csak most augusztus 12-én ünneplő színesbőrű játékos négy (!) gólt szerzett a Stade Rennes elleni, idegenbeli bajnokin.
Pauleta (portugál, Girondins Bordeaux): Az elmúlt idényben Sonny Anderson mögött 20 találattal ezüstcipőt nyert luzitán támadó semmit nem veszített gólveszélyességéből a rövidke nyári szünetben. Pedig a Girondins ellenfele a nyitófordulóban a bajnoki címvédő FC Nantes volt, de Pauleta a Kanáriknak sem kegyelmezett. Érdekesség, hogy franciaországi bemutatkozásakor három gólt szerzett - szintén a Nantes ellen. Márcio Amoroso (brazil, Borussia Dortmund): Léteznek ilyen fogalmak, hogy beilleszkedési problémák, kezdeti megilletődöttség. Nos, a Borussia és a német labdarúgás rekordigazolása, az 51 millió márkáért az AC Parmától szerződtetett brazil csatár ezeket hírből sem ismeri. Máskülönben nem vette volna a bátorságot, hogy debütáló mérkőzésén bő félóra alatt két gólt szerezzen az 1. FC Nürnberg ellen.

(Megjegyzés: Az egeret a figurák fölé helyezve olvashat a hét legjobbjairól.)