Vágólapra másolva!
A tizenkét NB I-es futballcsapat 255 300 000 forintot fizetett játékosok átigazolásáért a bajnokság előtt. De ez csak a szerződés alatt állók, azaz mindössze huszonnégy labdarúgó klubcseréjére vonatkozik, a szerződésen kívüliek, a "szabad" játékosok - száztizennyolc focista - játékjogának használatba adásáért fizetett pénz, becslések szerint, összesen legalább félmilliárd forint.

Mérsékelt mozgás volt az átigazolási időszakban a hazai játékostőzsdén. Tavaly nyáron 152 focista cserélt csapatot, közülük 48-an átigazolási díjért, 490 millió forintért, a többiekért az akkor még érvényben lévő nevelési költséget kapta korábbi klubja. Most 142 futballista ment új csapathoz, ebből az átigazolás - vagyis amikor egy klub megvásárol egy másik klubtól egy szerződés alatt álló labdarúgót - 24 volt, az értük kifizetett összeg 255 300 000 forint. Tehát a játékosok átlagára nem változott egy év alatt.

Viszont ez csak a játékosmozgás pénzügyi részének a látható - ha nem is minden játékos esetében publikus - része. Ennél nagyobb pénz a szerződésen kívüli játékosok leigazolása. Vagyis annak a 118 hivatásos labdarúgónak az elhelyezkedése, akiket nem kötött már szerződés semmilyen klubhoz, tehát maguk intézik sorsukat. A korábbi gyakorlat szerint az ilyen lejárt szerződésű játékosokért is fizetett a vásárló egyesület nevelési díjat - amelyet a futballista fizetése és életkora alapján számítottak ki - az átadó klubnak, de az év elején ez a rendszer megszűnt. Az európai módszernek megfelelően nálunk is azt mondja a sporttörvény, hogy a szerződés lejárta után a játékjog a játékost illeti meg. Ami a focistának nem rossz üzlet, hiszen pénzt kap azért, ha a játékjog használatát meghatározott időre - általában két évre - átadja új csapatának. Nevezhetjük akár aláírási pénznek is, és ez az összeg végképp nem publikus, mondván, hogy csak a játékosra és a klubra tartozik, mennyiért egyeztek meg. A ligától azt tudtuk meg, hogy az átlag 3-10 millió forint - azaz mintegy a fele a szerződéssel kötött játékosok átigazolási díjának -, utána jön az éves alapfizetés és a prémium - megegyezés szerint.

Ez az aláíráspénz nem szerepel a hivatalos kimutatásban, és több klubvezető is úgy nyilatkozott korábban, hogy nem fizettek a lejárt szerződésű játékosokért, de mégiscsak van ilyen pénz, s ha beszorozzuk az "átlag" 3-10 milliót az érintett labdarúgók számával, félmilliárdnál is nagyobb összeget kapunk.

A liga gazdasági igazgatója, Villás Károly álláspontja szerint az a baj, hogy ez a pénz most kiment a rendszerből. Eddig a nevelési díjat a klubok kapták, most aláírási pénz képében a játékosok zsebébe kerül. Muszbek Mihály ligaigazgató már a tavasszal megjósolta, hogy emiatt legalább 700 milliós vagyonvesztés éri majd az NB I-et.

A kluboknak le kell nyelniük ezt a békát, és talán nem is roppannak bele. Villás úgy látja, hogy tavalyhoz képest javult a helyzet, erősödött a csapatok mögött álló szponzori és a tulajdonosi kör is, példa erre, hogy a Győrt és a Ferencvárost is tőkeerős befektető vásárolta meg. És a már meglévő tulajdonosok egy része - így a Debrecen és a Zalaegerszeg - is komolyabb összeget fektetett be, vagy említeni lehet az Újpestet működtető kft.-t, amely 50 milliós tőkeemelést hajtott végre.

A klubok is fegyelmezettebben gazdálkodnak, nagy gond viszont, hogy szűk a hazai játékospiac. Magyarán: ennyi pénzért csak a már ismert körben lehet futballistákat vásárolni. A következtetés pedig már unalomig ismert: így elég nehéz állni a nemzetközi versenyt. Ha meggondoljuk, hogy a világ legdrágább játékosa, Zinedine Zidane 19 milliárd forintnyi összeget ért a Real Madridnak, és a hazai első osztály összesen alig költött egymilliárdot 142 labdarúgóra, akkor kiderül: az NB I Zidane bal térdét tudta volna megvenni ezen a nyáron.

Az átigazolási díjak csúcstartója Kenesei Krisztián, akiért 55 millió forintot fizetett a ZTE. A többiek elég nagy távolságban követik, de hogy pontosan mekkora összegekért cseréltek klubot, azt nem tudni minden esetben, ugyanis nem mindig publikusak az átigazolási díjak, élnek még a régi reflexek; vagy talán újak, mert olyan véleményt is hallottunk, hogy mégiscsak szuverén gazdasági társaságok üzleti adatairól van szó. Szóval a felső osztályhoz tartozik még például a jugoszláv Szasa Branezac is, akit 150 ezer márkáért - 19 millió forint - szerzett meg az MTK, s az árlista alsó felében négy-, nyolcmilliós összegeket találunk, de van olyan, akiért nem egész másfél milliót fizettek.

A ligától kapott információk szerint nyolc csapat igazolt át másik klubtól futballistát. A Debrecen összesen 27 550 000, az MTK 27 500 000, a Vasas 50 350 000, az FTC 33 800 000, a Sopron 33 000 000, az Újpest 6 100 000, a Videoton 16 000 000, a ZTE pedig 61 000 000 forintot fizetett az új játékosokért.