Társoldalunk:

Törvényszerű Varga-betű?

Varga Zoltán öt éve dolgozik Magyarországon, ez az öt esztendő végképp megosztotta a vele kapcsolatos véleményeket. Most azzal próbálkozunk, hogy górcső alá vegyük mit is ért el - vagy éppen nem ért el - játékos, illetve edzői pályafutása alatt. Az elemzés igyekszik a tényekre támaszkodni.

Varga Zoltán
Ellentmondásos egyéniség
Fotó: SZTÁR Sport
Varga Zoltánnal kapcsolatban gyakran hangzik el a meg nem értett zseni meghatározás. A zseni nyilvánvaló, a hozzátartozó jelzőn folyik vita. Volt alkalmam látni játékát, nem lehet leírni azt a fölényes biztonságot, ahogyan a labdával bánt. A konfliktus személyiségéből fakad. Noha amúgy szándéka szerint konfliktuskerülő, cselekedetei mégis általában összeütközést, a legnagyobb visszhangot váltották, váltják ki.

Ezt ma már kár tagadni, Varga Albert Flórián miatt hagyta el az országot 1968-ban. Még játszott 1968 őszén a Bp. Honvéd elleni bajnoki meccsen, sőt az utolsó előtti percben lőtt zseniális szabadrúgásgóljával nyert a Fradi 1-0-ra. Aztán elutazott a csapat a mexikói olimpiára, ahonnan már csak az a hír érkezett, hogy lelépett a csapattól - vagy ahogyan akkor mondták disszidált. Albert és közte kibékíthetetlen volt az ellentét, pontosabban ő nem ismerte el a Császár mindenek és mindenki felett álló hatalmát, mondhatnánk úgy, a feltörekvő zseni látta, Magyarországon ő prímási kvalitásokkal Albert mögött csak másodhegedűs lehet. Talán ez volt az első törés az életében. Azzal már csak mellékesen érdemes foglalkozni, hogy a 12-szeres válogatott úgy látta, a Vasasból könnyebb a válogatottba kerülni, mint más csapatokból. Utalva ezzel kimondatlanul arra, hogy Baróti Lajos szövetségi kapitány Vasas-kötődésű. A kapitány viszont nem tagadta, minden túrán benne volt a félsz, hogy Varga lelép az együttestől. A játékos azt mondta utólag Bocsák Miklós könyvében, hogy már napirenden volt, hogy Albert miatt a Honvédba igazol, s ezt a közvélemény - vele együtt - nehezen viselte volna.

Az akkori közvélemény pedig még nehezebben emésztette meg, hogy Varga az olimpiai eskü letétele után hagyta cserben a csapatot. Igen, ez a legpontosabb megfogalmazás, mert a "lelépés" tényét még magában mindenki elfogadta (az embernek ambivalens érzései voltak az ún. disszidensekkel kapcsolatban), csak Varga távozása az együttest gyengítette. Más kérdés, hogy nélküle is olimpiai bajnok lett a válogatott.A nemzetközi szövetség két évre eltiltotta, de később csapata, a Hertha szurkolótábora több ezerrel nőtt, amikor Varga játszott. Igaz, az egyesület elnöke, Wolfgang Holst már pedzegette, hogy Kronsbein edző "nem mutatott elegendő pszichológiai érzéket Varga problémáival szemben. Varga az a típus, aki mindig elégedetlen önmagával és az őt körülvevő világgal. A kritikát képtelen elviselni, az újságírók beleszólási jogát nem ismeri el..."

Talán ismerős a leírt jelenség: a Nemzeti Sport augusztus 23-i számában Varga azt mondta az interjút készítőknek: "maguk, újságírók keltik ezt a hangulatot." Amikor az újságírók megkérdezték tőle, miért nem jelent meg a Sopron mérkőzést követő sajtótájékoztatón, azt válaszolta, ha megbüntetik a klubot, saját zsebből fizeti a büntetést. nem mellékesen a ligát is rendre utasította, mondván ne azzal foglalkozzon, hogy az edzők ehhez vagy ahhoz a reklámtáblához álljanak... Mondja ezt a Németországból jött Varga, akinek elvileg tudnia kellene, hogy nem lehet megszegni a játékszabályokat, hiszen a németeknél lehet a legkevésbé. Disszonánsan hangzik az a mondat is, hogy "a fiatalokazt sem tudják, mit jelent az a szó, hogy tisztesség". Lehet, hogy a fiatalok nem tudják, de felmerül a kérdés, vajon Varga tudja-e?

A játékos ugyanis Németországban bundabotrányba keveredett. Vagy ahogyan Bocsák Miklós a Császár és utána sötétség című könyvében írja: Varga Zoltán valamiképpen mégiscsak benne volt ebben a bundában. Az a játékos, aki éppen a magyar futball tisztátalanságai elöl keresett magának új helyet a nagyvilágban - odakint botrányhőssé vált.

Edzői pályafutása Magyarországon éppen a Ferencvárosnál kezdődött. Valljuk be, Nyilasi Tibor ellen használták fel, amikor 1996-ban Novák Dezsőt felállították a kispadról. A vezetés nem akarta Nyilasit, Furulyás Jánosnak eszébe jutott Varga Zoltán, akit elsöprő fölénnyel szavaztak meg. Első edzésén a szurkolók könnyes szemmel szorongatták a kezét, de aztán megváltozott körülötte a levegő: az szinte természetes, hogy a Telek-afférban neki volt igaza, az már kevésbé, hogy 1997-ben az ügyvezetés ultimátumot intézett hozzá (két meccsen hat pontot kellett volna szerznie a csapatnak), s a 2-2-es döntetlennel végződött Videoton elleni meccs után Varga megvádolta a játékosokat, mondván meg akarták buktatni. (Ugyanakkor az óriási ziccert kihagyó Nicsenko továbbra is az egyik kedvence.) Varga szelet vetett, vihart aratott: a rendőrség a IX. kerületi kapitánnyal az élen tartotta sakkban a klubvezetést lemondatni akaró drukkereket, akik akaratukat nyomatékosítva, a Toldi-terem ablakát egy hatalmas kővel törték be... Aznap este lemondott Furulyás János, az FTC labdarúgó-szakosztályának elnöke.

Vargát Kispestről szinte elkergették, Diósgyőr sem dicsőséges vállalkozása pályafutásának, talán Dunaújvárosban alkotott maradandót, felvezette az együttest az első osztályba, csapatot csinált, de nem hazudtolta meg önmagát: noha a hivatalos indoklásban egészségügyi okokból bontottak szerződést klubjával,  a Dunaferrnél nem tagadták, Varga olyan prémiumra is igényt tartott, amelyet a vezetők szerint nem szolgált meg, mert már nem ő vezette a csapat edzéseit.

Már éppen Németországba akart utazni, amikor elfogadta a megújuló győri vezetés ajánlatát. Hat forduló alatt a Győr négy pontot szerzett. Győrben az is kiderült, egyes játékosokkal probléma van - hangsúlyozzuk ennek megállapítása ez edző szuverén joga -, az azonban már furcsa, hogy csak mostanra derült ki, hogy az edzőkből felesleg van... Lehet, hogy tényleg az van?

Thury Gábor

Korábban:

Varga Zoltán néhány kérdésben elismerte naivitását

Ámokfutó vagy meg nem értett zseni a Győrben is botrányt kavaró Varga Zoltán?