60 éves az Üllői út Császára

Szeptember 15-én tölti be hatvanadik esztendejét Albert Flórián, a magyar labdarúgás egyetlen Aranylabdása. A Császárt a pénteki Vasas-mérkőzés előtt köszöntik, a hírek szerint ő végzi el a kezdőrúgást is.

Fotó: SZTÁR Sport

Albert Flórián az egyetlen
magyar aranylabdás

- Engedje meg, hogy személyes kérdéssel kezdjem a beszélgetést. Felesége elvesztése után hogyan telnek a napjai, a napi teendőkkel miként tudja lekötni magát?
- Ilyen megrázkódtatást teljesen sohasem tud kiheverni az ember, de a nehezén túl vagyok. Nagyon sokat segít a családom, a két gyermekem és az unokám. A velük való foglalkozás megkönnyíti a mindennapokat.

- Sikerekben gazdag sportpályafutása mindenki előtt ismert, azt azonban kevesebben tudják, hogy magánéletét családi tragédiák árnyékolták be. Édesanyja és négy testvére korai elvesztése mennyiben határozta meg életét?
- Két és fél éves voltam, amikor édesanyám elhunyt, ezért, őszinte leszek, alig-alig él az emlékezetemben. A mostani gyász sokkal nehezebb, hiszen feleségem harminchét éven át volt a társam.

- A futball, a játék öröme mennyire jelent feloldódást?
- A labdarúgás az életem része, a vasárnap délelőtt ma is szent és sérthetetlen, olyankor összejövünk az egykori játékostársakkal, barátokkal, és kispályán játszunk egy jót, majd utána leülünk beszélgetni. Erre a kis mozgásra, kikapcsolódásra szükségem van, de a család az első számú támasz.

- A hagyományok miatt muszáj megkérdezni, legifjabb Albert Flórián hogyan bánik a labdával?
- Még csak ötéves, ebben a korban legfeljebb annyit lehet megállapítani, hogy jó barátságban van a labdával. Ez tényleg fontos, ám miként annak idején a gyerekeimnek, úgy neki sem erőltetem, hogy profi sportoló, esetleg éppen labdarúgó legyen.

- S általában milyen korban állapítható meg egy gyerekről, hogy van tehetsége a futballhoz?
- Véleményem szerint nyolc-tíz éves korban. Akkor a gyerekek már képesek végrehajtani bizonyos technikai elemeket, lehet látni, hogy melyik lábához ragad igazából a labda.

- Fia nemcsak a pályán, hanem immár edzőként is követi, hiszen a Ferencváros egyik utánpótlásedzője. Előfordul, hogy ellátja tanácsokkal?
- Semmiképpen sem szólok bele a munkájába, de ha kikéri a véleményemet, természetesen segítek neki. Ám én már csak a partvonalon túlról figyelem az edzéseket, márpedig nagyon fontosnak tartom, hogy az edző személyesen is bemutassa a gyakorlatokat, ugyanis csak így tud tekintélyt szerezni.

- S nem gondolja, hogy növelné a gyerekek lelkesedését, ha néha szerelést húzna és beállna közéjük?
- Évekig csináltam, vezettem focisulit, naponta több órát tanítottam a gyerekeket, ám ma már nem hinném, hogy ez lenne a feladatom.

- Szakágvezetőként milyennek látja az utánpótlás helyzetét a Ferencvárosnál?
- A népligeti bázison már nincs földes, salakos pálya, hat füves várja a gyerekeket, azt hiszem, ez olyan feltétel, ami máshol, sajnos, nem adott.

- S vannak tehetségek?
- Tehetségek mindig voltak, vannak, s remélem, lesznek is, de ez önmagában nem elég. Ha egy gyerekben nincs elég ambíció, tettrekészség, hogy azzá váljon, ami szeretne, akkor nem lesz belőle semmi.

- A Ferencvárosnál mindig jellemző volt, hogy időről időre több olyan saját nevelésű játékos került fel az első csapathoz, aki később meghatározó vált. Hadd ne soroljuk a neveket az ön generációjától a Nyilasiékén át egészen a Lisztesékig, inkább arról beszéljünk, hogy már évek óta akadozik ez a folyamat. Az elmúlt idényben is igazából csak Gyepes Gábor vált a felnőtt keret meghatározó tagjává. Vannak-e olyan tehetségek, akik pótolhatják ezt a hiányt?
- Nem lehet egyértelmű választ adni. A játékosok életében a 16-18 év közötti időszak a meghatározó, később már nehéz változtatni a szemléletükön. Hiába vannak tehetségek, ha lehetőség híján később más felé fordul az érdeklődésük, és a futball már másodlagossá válik a számukra.

- Nem a mai tehetségeket akarom kisebbíteni, de Flóri bácsi tizenhét évesen már bemutatkozott a válogatottban...
- Akkoriban ez nem volt ritkaság, s nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában. Ma később érnek be a játékosok, alig lehet tizennyolc és húsz év közötti labdarúgókat látni az európai futballban.

- Mi lehet ennek az oka?
- Csak a jelenséget észlelem, a pontos magyarázatot nem tudom, legfeljebb sejtem. Az mindenesetre biztos, hogy a szerződéskötések elmúlt évtizedben tapasztalt gyakorlata nem használt a játéknak. A labdarúgók sokszor teljesítmény nélkül akarnak pénzhez jutni. Ennek több technikája van, de általános jelenség, hogy csak egy-két éves szerződéseket kötnek. Ennek következtében vándormadarakká válnak, felbontva a korábbi kereteket, amikor a klubok saját tehetségeikre alapoztak. S a klubok ebben a folyamatban, ki tudja, miért, partnerek, ugyanis többre becsülik az új igazolásokat, mint a saját nevelésűeket.

- Mi lehet a kiút ebből a helyzetből?
- Nem az én feladatom ezt meghatározni, sohasem foglalkoztam gazdasági ügyekkel, ezzel labdarúgásunk mindenkori vezetőinek kell törődniük.

- A legújabb prognózis szerint tizenöt év kell ahhoz, hogy felzárkózzunk az európai élvonalhoz. E szerint az unokája a lehető legjobb korban született...
- Tíz, húsz éve is ezt mondták. Ez nem meteorológia, hogy megjósoljuk, mikor süt ki a nap. Persze az ember mindig megpróbál optimista maradni, de hogy visszautaljak a korábban mondottakra, amíg a tizennyolc éveseknek nincs reális esélyük arra, hogy odakerüljenek a nagycsapathoz, nem kapnak fokozatos, de folyamatos bizonyítási lehetőséget, addig nehéz elképzelni a kiutat.

- Ahol megfordult, mindenhol emelte a Fradi renoméját, gondolva itt a portói vendégszereplésre, vagy arra, amikor a Real Madrid, majd a Newcastle budapesti látogatása alkalmával a spanyol és az angol újságírók óriási megtiszteltetésnek vették, hogy interjút kérhettek öntől.
- A régi barátságok ma is élnek, szívesen elbeszélgetek a neves külföldi játékosokkal, mint például Kevin Keagennel, de inkább már csak Budapesten.

- Kielégíti, hogy a Ferencváros tiszteletbeli elnöke, nem vágyik más pozícióra?
- Ez a cím pontosan kifejezi azt, amit fontosnak tartok, a nevében is benne van: tiszteletbeli. Játékospályafutásom végeztével sohasem vágytam irányító szerepre. Járom az edzéseket, a meccseket, elbeszélgetek a régi barátokkal, így érzem magam jól, ahogy vagyok.

Névjegy:

Albert Flórián
Születési hely: Hercegszántó
Születési idő: 1941. 09. 15.
Eredményei: nemzetközi: olimpiai bronzérmes (1960), Európa-bajnoki bronzérmes (1964), világbajnoki 5. (1962), világbajnoki 6. (1966), VVK-győztes (1965), Aranylabdás (1967). 75 válogatottbeli fellépésén 31 gólt szerzett
hazai: négyszeres bajnok (1963, 1964, 1967, 1968), egyszeres kupagyőztes (1972), háromszoros gólkirály (1960, 1961, 1965), kétszer az év játékosa (1966, 1967). 351 bajnoki mérkőzésen 256 gólt szerzett.

Novák Miklós

Korábban:

• Albert 60 éves
• Pénteken köszöntik a 60 éves Szőke Sziklát