Magyar futball-Eb százmilliárdért

Az előzetes becslések szerint a Népstadion felújítása nélkül, de az infrastrukturális beruházásokkal együtt 100 milliárd forintba kerülne a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság magyarországi megrendezése. Az MLSZ-nek 2002. május 31-éig kell benyújtania pályázatát az UEFA-hoz, s a kormány minden szükséges garanciát vállal.

"A pályázat nemzeti ügy" - jelentette ki Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokságra tervezett jelentkezést előkészítő bizottság alakuló ülését követően - "szinte nemzeti összefogás szükséges, az Eb megrendezése óriási hatással lenne a magyar sportra és az infrastrukturális fejlesztésekre."

Egyszer már nekifutott Eb-pályázatnak az MLSZ a Horn- illetve az Orbán-kormány támogatásával, de 1999. októberében az európai szövetség Portugáliának ítélte a 2004-es kontinensbajnokság rendezési jogát. Igaz, az osztrák-magyar közös pályázat megelőzte Spanyolországot. A miniszter szerint most jobb pozícióban lesz a magyar kandidálás: "külföldi sportvezetőkkel folytatott tárgyalásaim során úgy láttam, hogy Magyarországgal mint komoly esélyessel számolnak."

Az előkészítő bizottság az idei költségvetésből 200 millió forintot kap. A miniszternek november végéig kell elkészítenie a megvalósíthatósági tanulmányt a szükséges költségbecslésekkel együtt. Valamilyen elképzelése most is van a szövetségnek és a minisztériumnak, hiszen nem először adnak be ilyen pályázatot. Lapunk kérdésére, hogy mekkora összegre becsülhető a 2008-as EB hazai megrendezése, Deutsch Tamás elmondta, hogy a Népstadion felújítása nélkül, de az összes infrastrukturális beruházással együtt 100 milliárd forint kiadásra lehet számítani. Hozzátette: a Népstadion felújítása külön fejezet, annak költségeiről még nincsenek becslések. Egy biztos - mint megtudtuk Berzi Sándor MLSZ-főtitkártól - új Népstadion nélkül nem képzelhető el sikeres Eb-pályázat.

Vagyis ha az MLSZ nyeri a rendezés jogát, a jövőben legalább évi 15-20 milliárd forintot kellene költeni az Eb-re. A költségekről szólva a miniszter elmondta, hogy előzetes számítások szerint nemzetgazdasági szinten a haszon 15-30 százalékkal haladná meg a kiadásokat. Persze, akárcsak a Forma-1 esetében, ebben benne van a szállodások, a taxisok és a zöldségesek haszna is.

Pályázik még Ausztria és Svájc, a hírek szerint a négy skandináv állam is közös kandidálást tervez, akárcsak Görögország és Törökország; hallani még Skóciáról, Oroszországról, szóval lesznek riválisok. A jelentkezőknek november 20-áig kell jelezniük szándékukat, ekkor megkapják az UEFA-tól a pályázati feltételeket, ezt 2002. február 28-áig meg kell erősíteni, vagyis hivatalossá kell tenni a kandidálást. A teljes dokumentáció benyújtási határideje május 31-e. Az UEFA szeptemberben látogatja végig a pályázó országokat, s decemberben hoz döntést.

A kormány már korábban kijelentette: minden szükséges garanciát vállal - anélkül már nem is lehetne pályázni -, pénz lesz tehát, már csak a minőségi foci hiányzik. Mert milyen házigazda az, aki a kontinens sereghajtói között bukdácsol? "Valóban, legkomolyabb ellenfelünk ma a válogatott, illetve a hazai futball gyenge színvonala" - mondta erre a miniszter "de bízunk abban, hogy 2008-ra a magyar labdarúgás érezhetően javulni fog, a reformoknak törvényszerűen eredménnyel kell járniuk."

Az előkészítő bizottság vezetője Bozóky Imre MLSZ-elnök. Tagjai: Berzi Sándor, Puhl Sándor, Szepesi György, Dienes Oehm Egon, Demján Sándor, Makray Balázs, Lévay Tibor, Esterházy Márton, Nyilasi Tibor, Csonka Gábor, Váczi János, Dénes Ferenc, Kovács Tamás, Budai Zoltán és Valenta László. A projektmenedzser Huszár István, az MLSZ nemzetközi osztályának vezetője.

Az előző pályázat benyújtása előtt, 1998. szeptemberében az akkori gazdasági miniszter, Chikán Attila úgy vélte, hogy a rendezvény gazdasági racionalitása megkérdőjelezhető, s 15-20 milliárd forintos kormányzati támogatást tartott szükségesnek. A kormány néhány nappal később már azt hozta nyilvánosságra, hogy 40-50 milliárddal járulna hozzá az EB megrendezéséhez, amely a két évvel ezelőtti számítások szerint 15-20 milliárdos költségvetési veszteséget jelentett volna. Az állami hozzájárulás az Eb-költségvetés kétharmadát, háromnegyedét tette volna ki. A nyertes Portugália kormánya egyébként 60 milliárd forintnak megfelelő garanciát vállalt.

A magyar pályázatban a Népstadion mellett az FTC-pálya, a debreceni, a székesfehérvári és a győri stadion szerepelt. Az UEFA szemlebizottsága alapos felújítási munkákat tartott szükségesnek mindenhol, a Népstadiont pedig lebontandónak ítélte. Hogy mennyibe kerülne egy új nemzeti stadion, erről azóta sem látott napvilágot pontos kalkuláció; a két évvel ezelőtti tervek szerint 2002. december 31-éig épült volna fel a többfunkciós, 55-60 ezer nézőt befogadó fedett aréna, s még az óvatos becslések is 50 milliárd forintra tették a várható költségeket.

Kósa Tamás

Korábban:

Magyarország önállóan pályázik a 2008-as Eb-re