Társoldalunk:

Gellei Imre az olaszok elleni teljesítmény alapján válogat

"Személy szerint nekem, a leendő stábom tagjainak, valamint a játékosoknak is olyan szerénynek kell lennünk, mint az eredményeink, illetve a magyar labdarúgás állapota" - mondta Gellei Imre, a magyar válogatott  újonnan kinevezett szövetségi kapitánya.

  Született:
1950. március 29., Badacsonytomaj (Veszprém megye)
Klubjai játékosként:
Vasútépítő Törekvés (1964-1968), MÁV TIAC (1968-69), H. Szamuely SE (1969-70), TFSE (1970-74), Fűzfői AK (1974-77), főiskolai válogatott volt.
Klubjai edzőként:
Keszthelyi Haladás (1977-1983), Zalaegerszeg (1983-1986), Rába ETO (1986-1987), Keszthelyi Haladás (1987-1988), Siófoki Bányász (1988-1990), Vasas (1991-1992), MTK (1992-1994), Siófok (1994-1995), Vasas (1995-1999).
 

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége szerdai rendkívüli ülésén Gellei Imrét nevezte ki a magyar válogatott szövetségi kapitányának. Megbízatása a 2004-es portugáliai Európa-bajnokság selejtezőinek végéig szól.

A szerződés részleteit az elkövetkező napokban dolgozzák ki. Az edzőképző központ és az edzőbizottság Gellei mellett Nyilasi Tibort és Egervári Sándort javasolta a kapitányi posztra. Nyolc elnökségi tag Gellei Imrére, kettő ellene szavazott, Puhl Sándor MLSZ-alelnök pedig tartózkodott a voksoláson. A rendkívüli MLSZ-elnökségi ülésen a tizenöt fős grémiumból Mezey György, Annus Vince, Szilvásy József és Klement Tibor nem volt jelen, míg a két ellenszavazatot Kovács Attila, az MLSZ ex-elnöke és Fa Sándor adta le. A három jelölt - Gellei Imre, Egervári Sándor, Nyilasi Tibor - nevét Garami József, az edzőbizottság vezetője terjesztette elő.

Dr. Bozóky Imre, a szövetség jelenlegi első embere arra a kérdésre, hogy mi döntött Gellei mellett, továbbá hogy tárgyaltak-e az említett aspiránsokkal is, így felelt: "Természetesen beszéltünk a másik két, egyébként ugyancsak kiváló szakemberrel is, ám Gellei Imre mellett az szólt, hogy két és fél évig jól irányította az utánpótlás válogatottat. Nagy választék ugyan nincs, de azt várjuk a szakvezetőtől, hogy az U21-es csapatból is építsen be néhány tehetséges fiatalt a csapatba. Hosszú távon pedig üdvös lenne a német példát követni, azaz a szövetségi edzők biztosíthatnák a szakmai folyamatosságot a válogatott mellett."

Gellei Imrét a megválasztása után a mai eseményekről és a válogatott jövőképéről kérdeztük:

- Számított a megbízatásra, illetve csalódott lett volna, ha mégsem önre esik a választás?
- Csalódott nem lettem volna, sőt, nyugodtan vártam a hívásokat odahaza, hiszen ha nem rám voksolnak, maradok az U21-es csapattal, amelyben eddig is sok munkám, igaz, sok örömöm is volt. Egy szavam sem lehetett volna, ha Egervári Sándort, vagy Nyilasi Tibort választják kapitánynak, hiszen mindketten remek szakemberek.

- Az olaszok elleni záró Eb-selejtezőn érezte, hogy akár a leendő kapitánysága is lehet a tét?
- Éreztem bizony, miért is tagadnám. Tudtam a játékosokkal együtt, hogy számomra is sok múlik ezen a találkozón.

- Mennyire érezte, hogy csöndben kuksol és kivár a sajtó a kapitányválasztást illetően?
- A rendkívüli helyzetre való tekintettel teljesen helyénvaló volt a sajtó reagálása. A jövőben számítok a média segítségére, hiszen érzem, hogy nagyon érzékeny a közvélemény a magyar labdarúgást illetően. Kellenek a jogos kritikák, mint ahogy a pozitívumok hangsúlyozása is erősítheti a játékosok önbizalmát, ezen kívül a klubokkal is korrekt kapcsolatra törekszem, jó lenne ugyanis, ha szívesen adnák oda a futballistákat válogatott összetartására.

- Az U21-es csapat élére még nem nevezték ki az utódját, s bár az edzőképző központ, Mezey György vezetésével leginkább Róth Antalban, a Pécs mostani trénerében gondolkodnak, de ez ügyben például mennyire tudja, illetve akarja-e segíteni Dunai Antal kinevezését, aki az olaszországi fellépésen helyettesítette a kispadon?
- Csak köszönettel tartozom Dunai Antinak a segítségért, ám erre a tisztségre főállású edzőt keres a szövetség, amit úgy tudom, hogy ő nem vállalna.

Gellei hozzátette még, hogy az olaszok elleni pármai teljesítményt tekinti az etalonnak, ennek alapján lehet bekerülni a válogatottba. Kritérium még válogatási elveiben, hogy az NB I-ből csak meghatározó játékosok lehetnek kerettagok, míg a külföldön futballozók közül azok, aki rendszeresen játszanak a csapatukban. Befejezésül az újdonsült kapitány kijelentette: "Személy szerint nekem, s aki a közelembe kerül, azaz a később kijelölendő stáb tagjainak, valamint a játékosoknak is olyan szerénynek kell lennünk, mint az eredményeink, illetve a magyar labdarúgás állapota."

Összesen 397 mérkőzésen ült vezetőedzőként élvonalbeli csapat kispadján. Legjobb eredményét a Vasassal érte el, amikor 1999-ben bronzérmes lett az angyalföldi együttes, a Zalaegerszeggel és a Vasassal kétszer-kétszer, az MTK-val egyszer szerzett negyedik helyet. Szövetségi edzőként 1988-ban fél évig segítette a válogatott élén Bicskei Bertalan kapitány munkáját. Tavaly február óta az utánpótlás (U21) és az olimpiai csapat szakvezetője volt. Megbízott szövetségi kapitányként Románia (szeptember 5., 0-2) és az Olaszország (október 6., 0-1) elleni vb-selejtezőkön irányította az A-válogatottat.

Egervári Sándor, az MTK-val és a Dunaferrel bajnokságot nyerő szakember is a kapitányjelöltek között volt. Gellei Imre megválasztása után a következőket mondta: "Gratulálok és sok sikert kívánok az új kapitánynak. Ugyanakkor el kell mondanom: nem lepett meg, hogy a magyar labdarúgás jelenlegi irányítói nem a szakmai szempontok és az eredményesség alapján hozták meg döntésüket."

Korábban:

Bánki József