Vágólapra másolva!

Reszeli márciusban újrakezdi?

1900. január 01. 00:00

Triviálisan fogalmazva az a kérdés, hogy: lökte vagy tolta? Mármint Reszeli Soós István, a Sopron futballcsapatának a felfüggesztett edzője a negyedik játékvezetőt meglökte, netán csak arrébb tolta, hogy "jobban láthassa" a Vasas elleni hazai bajnokit. A Magyar Labdarúgó Liga fegyelmi bizottsága szerint lökte, s ezért a testület március 4-ig eltiltotta a trénert, aki mellett még sohasem állt ki olyan erővel a szakma, mint most. A harminckilenc éves Reszeli Soós Istvánnal szigorúan magánemberként beszélgettünk a Novotel szálló kávézójában

"Jobban ismerem a magyar futball közegét, mint bárki gondolná"

- A Magyar Labdarúgóedzők Testülete a napokban kommünikét adott ki, melyben teljes mellszélességgel kiállnak ön mellett, azaz nem ülnek le a hét végén a kispadra. Gondolta volna valaha is, hogy fiatal trénerként ilyen összefogást indukál a személye?

- Mire véli ezt a súlyos ítéletet?
- Példát akartak statuálni velem. Korábban ugyanis őszintén elmondtam az aggályaimat, például, hogy a rövid nyári pihenő miatt ki lesznek zsigerelve a játékosok, márpedig a sportágban ők a legnagyobb értékek. Télen sem a futballistának, sem a szurkolóknak nem olyan önfeledt szórakozás a futball, ám úgy tűnik, megsértődtek az elöljárók a kijelentéseimre. Az ügyem értelmezhetetlen jogi anomáliákat vet fel, továbbá azt is, hogy a sporttörvény átalakításra szorul.

- Bízik a fellebbezés sikerében?
- Nagyon, hiszen tisztában vagyok az ártatlanságommal. Ahogy a sportszerűtlen megnyilvánulásomat sem tagadom. Az ominózus Vasas elleni meccsen ugyanis a negyedik játékvezető úgy ült az asztalánál, hogy állandóan zavart a kilátásban, ezért alig láttam a meccsből valamit, s ez egy edzőnél igencsak gátló körülmény. Felkértem a sporttársat, hogy szeretném nézni a meccset, mire ő visszaült, ám később mégsem tudtam rendesen követni a pályán történt eseményeket, szinte provokált, így aztán elismerem, ekkor már csúnyákat is mondtam az asszisztensnek. Ezért utólag elnézést is kértem, de az, hogy meglöktem volna, az hazugság. Egyszerűen arrébb toltam. A negyedik játékvezető is elismerte később, hogy nem volt ez akkora történet, az ügy akkor kapott csavart, amikor Muszbek Mihály értelmezte a fegyelmi bizottság döntését, aminek az alapján a labdarúgástól tiltottak el.

- Ön szerint Muszbek Mihály a későbbi reagálásaiban miért személyeskedett annyit?
- Mert magukra vették a kritikáimat, amit korábban mondtam. Többek között azt, hogy a sportágnak nincs évekre előre lefektetett koncepciója, a milliós kölcsönökkel csupán gazdasági tűzoltás folyik. Ezek után talán érthető, hogy miért nem szeretnek a liga vezetői.

- Mit érzett akkor, amikor a klubja is "kihátrált" ön mögül?
- A soproni vezetők nem tehettek mást, kényszerhelyzetben voltak. Ők is megvárják a végzést.

- Az eltiltása óta mivel telnek a napjai?
- Természetesen lejárok Sopronba, s próbálok hatással lenni a csapatra, hiszen nagyon kemény időszakot éltünk meg együtt, ami az egészségemet sem kímélte. A kiesés elleni harc például mélyvénás trombózist okozott a lábamban. A családomat, a három fiamat és a feleségemet távol tartom ettől az egész cirkusztól, ebből nem engedek. Meg is ígértem nekik, hogy az évekig tartó nélkülözésért kárpótlásul decemberben elviszem őket egy törökországi túrára. 1995-ben megtanultam pozitívan élni és gondolkodni, így minden év egy bizonyos időszakában hónapokig nem iszom alkoholt, kevesebbet eszem, ami tökéletes stresszkezelés. Ezúttal ez kapóra jött, hiszen a kúra most jár le, így tudtam elviselni a meghurcoltatást, emellett kibeszélem magamból a bánatomat, ami horribilis telefonszámlával jár együtt, még akkor is, ha rengeteg barátom hív vigasztalóan.

- Az eltiltásától függetlenül merem azt mondani, az utóbbi időben mintha fásultabb lenne.
- Van benne valami, ám nem lehet mindig "ezerrel" lobogni. A Sopronnal nagyon sok megpróbáltatáson mentünk keresztül, s mára eljutottunk oda, hogy középcsapatként vagyunk nyilvántartva, nem pedig a kiesés ellen hadakozó gárdaként.

- Képes lenne elszakadni a labdarúgástól?
- Végleg sohasem. Ám felkészültem arra is, hogy kicsinálnak, ezért már évekkel ezelőtt vállalkozásba kezdtem, ami ugyan a soproni munkavállalásom óta nem igazán működik, ugyanakkor bátran mondhatom, több lábon állok. A futballból azonban nem akarok kiesni hosszú időre, mivel ismerem a mezőnyt, a velejéig benne vagyok a sportágban, amit bűn lenne eltékozolni. Feltehetően nem Sopronból megyek nyugdíjba, ám az elveimből és a gondolataimból nem engedek. Az eltiltásom indoklását nehéz értelmezni, s bár éppen mostanában egyeztetek az ügyvédemmel, úgy tudom, a foglalkozástól nem lehet eltiltani egy edzőt.