Társoldalunk:

Indul a Bozsik-program második része

Elfogadta a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége tegnapi ülésén Mezey György előterjesztését a Bozsik-program második részéről, amely az egyesületi utánpótlásfutball fellendítésére hivatott - a kormányhatározatban korábban kiutalt 5,2 milliárd forintból.

Tavaly év végén döntött arról a kormány, hogy 5,2 milliárd forintot áldoz az egyesületi utánpótlásfutball fejlesztésére. A pénz felhasználására jogosult MLSZ még nem kötötte meg a Pénzügyminisztériummal az erről szóló szerződést - az aktusra heteken belül kerülhet sor -, de az elnökség tegnapi ülésén már döntött a Bozsik-program második részéről. Az elsőt, amely kizárólag az óvodai és iskolai tömegfutball fejlesztését szolgálja, a Nemzeti Labdarúgó Akadémia gondozza, a most Mezey György, az edzőközpont vezetője által előterjesztett szisztéma viszont az egyesületi focira épül.

A rendszert hét-, kilenc- és tizenegy éves gyerekekből álló csapatok alkotják, s az a cél, hogy igazolt futballistaként, egyetlen klubban játszva juthassanak el a legtehetségesebbek - megfelelő térítés ellenében - az élvonalbeli együttesekbe.

Az országban húsz megyei, illetve a budapesti utánpótlás- és edzőképző központban folyik majd a munka, minden megyén belül van három-hat alközpont, s azokon belül több kiskörzet, amelyben négy-öt település csapata szerepel. Eddig 92 alközpontot, 276 kiskörzetet hoztak létre, s 1071 település vállalkozott arra, hogy csatlakozik a programhoz, de ez a szám február végéig valószínűleg jelentősen emelkedni fog.

Március 30-án indul az új versenyrendszer a települések tornájával, amikor egy-egy kiskörzeten belül mérkőznek a csapatok, aztán májusban következik a kiskörzetek válogatottjainak viadala, majd az alközpontok válogatottjainak tornája. Ősszel ismét az alapoktól indul a rendszer, de a végén a megyei válogatottak már régiónként is összemérik erejüket. Az első fél év tapasztalatai alapján döntenek majd a létesítményfejlesztésekről - várhatóan a legjobb hatvan alközpont világítható műfüves pályát kap. A tornákon nem hirdetnek majd eredményt, csupán a legjobb játékosokat díjazzák, csak a 2003-as sorozatot lezáró régióválogatottak tornáján lesz hivatalos sorrend.

Pontosan még nem tudni, mennyi időre lesz elegendő a most megszavazott pénz, Mezey György másfél milliárdra becsülte az első év költségeit, a létesítményfejlesztések után azonban jelentősen csökkenhetnek a kiadások. Egy-egy település csapatának a felszerelése mezekkel, labdákkal, kapukkal - a három korosztály eltérő méretű pályán, más és más létszámmal, különböző nagyságú kapura focizik - 560 ezer forintba kerül, ezt a támogatást azonban csak fokozatosan kapják meg a klubok. Tornánként húszezer forint jut egy csapatnak az utazásra, a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek harmincezer forintos fizetés jár.

Az labdarúgó-szövetség vezetői azt remélik, hogy március végére a program révén hatvanezerrel emelkedik az utánpótláskorú igazolt futballisták száma, s jövő év végére már kétszázezres létszámot várnak. Jelenleg 35 ezer gyerek játszik az egyesületekben, s a nyugati példák azt mutatják, harmincezer fiatal közül kerül ki egy európai szintű futballista. Az elképzelések szerint a Bozsik-program második részét követné a harmadik, amelyben a profi futballklubok vállalnák a főszerepet.

Bozsik-programból tehát hamarosan már három működik majd, de az egyelőre nem derült ki, mikor lesz végre három Bozsik is.

Korábban:

Bozóky: "Új utakat kell keresni"

Erdei Tamás