Szív- és keringési elégtelenségek következtében csütörtök hajnalban a Kútvölgyi kórházban elhunyt Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat legendás hátravont középcsatára.
Március 3-án lett volna 80 éves. Szép kort érhetett meg, valószínűleg azért is, mert a futballról csak csodálatos emlékei lehettek. Olyan labdarúgó távozott az élők sorából, aki nemcsak a magyar, de a nemzetközi labdarúgás meghatározó egyénisége is. Ide most azt kellene írni, hogy volt, de ez nem igaz. Azért nem, mert az általa először megtestesített visszavont középcsatár szerepkör még a mai rohanós, darálós fociban is a taktika kulcseleme. Játékának olyan követői voltak és vannak a modern futbballban, mint Pelé, Cruyff, Van Basten, Bergkamp, Zidane és Del Piero.
| HIDEGKUTI NÁNDOR |
| Pályafutása játékosként: Gázművek (1940-43), Elektromos (1943-45), Herminamezei AC (1945-47), MTK és jogutódai (1947-58) |
| Eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstérmes (1954), az MTK-val háromszoros bajnok (1951, 1953, 1958), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955) |
| Bajnoki mérkőzés/gól: 381/260 |
| A válogatottban: 68/39 |
| Pályafutása edzőként: MTK (1959-60), Fiorentina (1960-62, KEK- és Olasz Kupa-győztes), Mantova (1962-63), Győri ETO (1963-65, bajnok, BEK-elődöntő), Tatabánya (1966), MTK (1967-68), Bp. Spartacus (1968-71), Stal Rzeszów (1972), Egri Dózsa (1973), al-Ahly (Egyiptom, 1973-80, ötszörös egyiptomi bajnok), al-Ahly (Dubai, 1983-85) |
|
Technikailag, taktikailag töléletesen képzett, gyors, jól fejelő labdarúgó volt, tehát nemcsak korával vívott ki magának tiszteletet a válogatottban. Játékban jóval megelőzte korát, a játékrendszert, amelyben kulcsszerepet kapott, a Sebes Gusztáv irányította Aranycsapat fejlesztette a tökélyre.
Hidegkuti kihagyhatatlan volt a válogatottból. Hamar kiderült, hogy az öntörvényű zsenik közé, Bozsik és Zakariás elé kell egy olyan egyéniség, mint ő. Aki, ha kellett odadobta a gyeplőt a lovak közé, hadd menjenek, aztán ha a játék úgy hozta, megtervezte a támadások döntő fázisait.
A válogatottban már 1945-ben bemutatkozott Románia ellen, s utolsó meccsét 68. válogatottsága alkalmával, 36 évesen, Mexikó ellen játszotta 1958-ban. Válogatott szinten nem kevesebb, mint 39 gól fért a pályafutásába, ez mérkőzésenkénti 0,57-es átlagot jelent. Ez önmagában nem eget rengető (bár lenne olyan futballistánk ma, aki minden második mérkőzésén a kapuba talál...), de Hidegkuti olyan játékos volt, aki a tétmeccseken is remekelt, hogy a barátságos jelzőt presztízsében jóval meghaladó "évszázad mérkőzésén" az angolok ellen szerzett három góljáról ne is beszéljünk. Túl pályafutása csúcsán, Baróti Lajos hívására még szerepelt az 1958-as svédországi világbajnokságon.
Thury Gábor
Korábban:
Hidegkuti Nándor a Kútvölgyi kórházban (1999.05.12.)
