Vágólapra másolva!
A királyi gárda valóságos világválogatottat alkot manapság, és a kritikusok szerint mindössze egyetlen ponton lenne szüksége erősítésre: a védelemben, mivel a csapatkapitány Fernando Hierro túlságosan is lassú. Nos, lehetséges, hogy Hierro gyorsasága már nem az igazi, de remekül helyezkedik, igazi vezéregyéniség, és még mindig gólerős, amit a Real Zaragoza ellen egy mesterhármassal bizonyított.

Fernando Ruíz Hierro 1968. március 23-án született Málagában, sportos családban: édesapja a harmadik ligában futballozott, és testvérei is fociztak, közülük a legidősebb, Manolo az élvonalban is szerepelt.

Fernando szülővárosának csapatában kezdte pályafutását, majd a Real Valladolidba szerződött, is ott mutatkozott be az élvonalban az 1987-88-as szezonban. Két idény elteltével vette őt meg a Real Madrid körülbelül másfélmillió dollárért. Pár nappal később a nemzeti csapatban is debütálhatott 1989 szeptemberében.

A Madridban első idényében középhátvéd létére hét gólt ért el, majd 1991-ben a csapat új edzője, Radomir Antic a középpályára vezényelte előre. Hierro ezen a poszton 21 gólt ért el, és házi gólkirály lett.

A későbbi szakvezetők azonban inkább a hátsó alakzatban vették őt figyelembe, bár Hierro így is rendkívül eredményes maradt, góljai többségét szabadrúgásból, illetve tizenegyesből szerezte. Már az 1990-es világbajnokságon is jelen volt, de ott még nem lépett pályára, az 1994-es vébé óta viszont minden világversenyen szerepelt.

Közel ötszáz bajnoki mérkőzésen játszott az élvonalban, és több mint száz gólt ért el. A válogatottban is megőrizte góllövő formáját, nála többször senki sem volt eredményes a spanyol nemzeti tizenegyben. Nemcsak játéka miatt fontos a Realban és a válogatottban, hanem azért is, mert igazi csapatember és vezéregyéniség. Hatalmas munkabírása miatt egy időben Lokomotivnak becézték.