Vágólapra másolva!
A szövetségi kapitány a Nap Tv csütörtök reggeli adásában nem értett egyet azzal, hogy a magyar válogatott szerdai ellenfelét játéktudásban egy magyar másodosztályú csapathoz hasonlították.

- A győzelmet nem kell magyarázni, most mégis vita van közöttünk. Néztem a televízióadást, és az volt az érzésem, megsértettem a tudósításommal. Mármint azzal a részével, hogy a moldovaiakat a Tatabányához hasonlítottam.
-
Sértésről vagy sértődésről szó nincs, legfeljebb értetlenségről. Vagyis egyszerűen nem értem, hogy amikor nyerünk, és ezzel így voltam korábban az utánpótlás-válogatottnál is, akkor gyenge az ellenfél.

- Csakhogy én az eredménytől függetlenül rossz csapatnak tartom Moldova válogatottját, sőt azt is megírtam, hogy bizony szenvedtünk már ellene, amikor Budapesten csak 1-1 lett az eredmény.
-
Ennek a rossz csapatnak több játékosa is külföldi klubban játszik.

- Vagy nem játszik.
-
De játszik, és nem keverném össze a moldovai válogatottat a magyar másodosztállyal. Már csak azért sem, mert a válogatottságnak általában van egy pozitív töltete, ráadásul éppen az ilyen csapatok ellen lehet nagyot bukni. Ha kikapunk, az világégés. És ez a gyengének nevezett ellenfél megizzasztott már néhány csapatot, simán elverte például a szlovákokat.

- Attól még, hogy van egy-egy feltűnő eredménye, még nem biztos, hogy jó csapat, viszont az is igaz, hogy nem verhetjük meg a brazilokat, ha a moldovaiak ellen játszunk. Azt pedig nem mondanám, hogy direkt ellenük kötöttünk le meccset, hogy végre már mi is nyerjünk.
-
Ha a ciprusi tornát, a két meccset két nap alatt be mertük vállalni, kockáztatva a kudarcot is, akkor csak természetes, hogy néha gyengébb edzőpartner is akad. Az viszont tény, kellett most ez a győzelem.

- Az már az elején kitűnt, hogy sokkal gyorsabb futballt játszik a magyar csapat, mint ellenfele.
-
Igen, valami olyan különbséget éreztem én is, mint amilyen a csehek javára volt ellenünk. És a csehek ugyanúgy kihasználták apró pontatlanságainkat, mint ahogyan most mi a moldovaiakét.

- Én is úgy éreztem, hogy az esélyeknek megfelelően, hoztuk az eredményt, csupán az ellenfél megítélésében látszik némi nézetkülönbség köztünk.
-
Úgy gondolom, megmaradt értékeinket mentenem kell, akiket beválogatok, kötelességem őket védeni minden irányban.

- Kitől?
-
A rosszindulattól, a poénkodástól. Az persze más kérdés, hogy nem csak védem őket, követelek is tőlük. És szeretem, ha értékükön kezeljük a dolgokat, mint ahogyan a chisinaui győzelmet sem szabad túlmagyaráznunk.

- Mi az, ami nem tetszett önnek szerdán?
-
Sok labdát eladtunk, többször olyan helyzetben is, amikor mi jöhettünk volna. Ezért is érzem úgy, hogy nagyon hiányzik egy precíz ember a középpályáról.

- Halmai?
-
Igen, egy olyan játékos, mint ő. De nem akarom szegényt már piszkálni, sajnálattal tudomásul vettem az elhatározását, így tehát nem tehetek mást, mint hogy keresem az utódját.

- A meccs előtt ön azt mondta, hogy reméli, egy-két dolog kiderül a mérkőzés során. Nos, mi újat tudott meg?
-
Sok mindent. Például azt, hogy védekezésünkben vannak rések, s megingásainak egy jobb csapat - ilyen volt a cseh is - azonnal kihasznál. Zártabban, nem mélyebben, de biztonságosabban kell védekeznünk. De láttam jó dolgokat is. Örültem, hogy az itthon játszók bizonyították, rájuk is lehet építeni, ugyanakkor a többi játékosnak fontos jelzés lehet, hogy érdemes hétről hétre jól futballozni, mert nyitva a válogatott kapuja.

- Kivel volt most elégedett?
-
Az újak közül Böőr, Kenesei, Gera és hát a visszatért Tóth Norbert igazolta a várakozást, Király Gabi pedig hihetetlenül nagy érték. Minden rezdülése azt jelzi a többieknek, hogy játszanak nyugodtan, ő a helyén van. Mátyus hozta magát, Bodnár Lacinak pontosabban kell futballoznia, bár ő két nappal korábban még bajnokit játszott, és nyolcszáz kilométeres autókázással jutott el Chisinauba.

- Mit nyújtott ön szerint a sérülése után visszatért Sebők?
-
Vili jelzést kapott és lehetőséget, ösztönzést arra, hogy szerezze vissza a helyét a klubjában. Mint ahogyan Fehér Mikinek is fontos volt a meghívásom, hiszen azt jelzi neki, hogy képességei alkalmassá teszik a válogatottságra.

- Április közepén, Debrecenben a moldovaiaknál jobb csapat, Fehéroroszország válogatottja lesz az ellenfél. Arra a meccsre adott-e valami támpontot a szerdai mérkőzés?
-
Apró figyelmeztetéseket, mint például amit a védekezésünkre már mondtam, vagy a támadásbefejezések pontatlanságára föltétlenül. Nehezebb ellenfél lesz, jól fel kell használnunk az előtte levő időszakot.

- Ezt hogy érti? Mit lehet két hét alatt csinálni a válogatottal?
-
A játékosoknak kell kihasználniuk az időt formájuk átmentésére, illetve javítására.

- Elképzelhető, hogy újabb embereket hív meg?
-
Mindenképpen. Hiszen a sérült Pető és Fehér Csaba most hiányzott, és Babos is egészen kiváló kapus. Úgyhogy lassan valóban lehet válogatni.

Kiss László

Korábban:

Fórum:

Foci volt, foci lesz. És most?