Waltner elkerülte a Manchestert

Két csapatban is futballozhatott volna a Manchester United ellen Waltner Róbert. Jelenlegi klubja, a Boca Juniors szombaton játszott barátságos mérkőzést az angol sztárcsapattal, ám a magyar csatár nem került be az argentin klub keretébe, szerdán volt együttese, a ZTE fogadja a MU-t.

- Manchester helyett idehaza csomagol. Nem csalódott?
-Mielőtt kimentem Argentínába, nagyjából tudtam, mi vár rám. Szemem előtt lebegett Lipcsei Peti és Fehér Miki sorsa a Portónál. Tudom, be kell verekednem magam a csapatba.

- Hogyan látja az esélyeit?
-Optimistán. De ahogy mondtam, nagyon nehéz a csapatba kerülni. Képzelje el, harminchat ember van a Boca első csapatának a keretében, és ebből nyolc csatár. Eddig kétszer játszottam a tartalékban, ám az ottani tarcsi összehasonlíthatatlan az itthonival. Van olyan játékostársam, akit most a nyáron másfélmillió dollárért vettek.

- Nem bánta meg, hogy a Bocához szerződött?
-Nem. Más, európai csapatnál sem vártak volna tárt karokkal. Lehet, hogy van olyan komoly európai klub, amelynél nem nyolc csatárral, csak hattal kellett volna megküzdenem a csapatba kerülésért, de azt hiszem, ez mindegy. Tudomásul kell venni, hogy sztárkluboknál csak igazi sztárok kerülnek be egyből az első csapatba.

- Alig egy hónapja van a Bocánál. Tudja már, hogy az eredményességen túl mi a különbség a magyar és az argentin futball között?
-Bármilyen hihetetlen, még egyelőre nem látok túl nagy különbséget a két ország futballja között. Talán, ami döntő, hogy Argentínában kimondottan agresszíven játszanak. A játékosok végigfutják a meccset, ütköznek, csípnek, rúgnak, harapnak. Ezt a stílust kellene nekem is minél előbb felvennem. Pedig itthon az agresszív csatárok közé tartoztam, de a Bocánál még a nyuszinál is szelídebbnek számítok a stílusommal.

- Mit gondol, a Boca Juniors milyen szerepet játszana a magyar bajnokságban?
-Simán bajnok lenne. A Bocáról tudni kell, ha a csapat nincs az első háromban, akkor Argentínában polgárháború tör ki. De komolyra fordítva a szót, ha az együttes nincs a dobogón, a játékosok búcsút inthetnek éves prémiumuknak, ami jelentős összeg.

- Biztatja valamivel Tabarez edző? Mert itthon, az argentin lapok nyomán, többnyire egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzanak el Tabarez szájából.

- Nem tudom, hogy vannak az itthoni újságok ezekkel a nyilatkozatokkal, de nekem is adtak már cifra dolgokat a számba. Előfordult, még arra sem vették a fáradságot, hogy engem is megkérdezzenek. Mindenesetre Tabarez nekem azt mondta, elégedett az eddigi teljesítményemmel. Elárulta, látta a rólam készült videokazettát, az alapján rosszabbra számított. Biztat, azt mondja, készüljek nyugodtan, előbb-utóbb megkapom a lehetőséget a bizonyításra.

- Van már állandó mezszáma?
-Valószínűleg a harminchatos lesz az enyém, és nem véletlenül, hiszen külföldről ez Magyarország telefonos hívószáma.

- A Boca vezetői tartják-e a vállalt kötelezettségeiket?
-Egy rossz szavam sem lehet. Eddig mindent napra pontosan megkaptam.

- Gazdasági válság van Argentínában. Érzékel ebből valamit?
-Nem. Ebből Argentínában a futballisták semmit sem éreznek. Pedig amikor a Bocához szerződtem, voltak kétségeim a válság miatt. Nem tagadom, picit féltem is. Aztán a magyar nagykövetségen megnyugtattak, hogy Argentínában a labdarúgók nem átlagos polgároknak számítanak, tehát a válság rájuk nem vonatkozik.

- Meddig marad itthon?
-Szerdán már utazom vissza. Pedig nagyon szívesen bementem volna a ZTE öltözőjébe szerdán este, hogy feltüzeljem a fiúkat a nagy derbi előtt. Mindenem megvan Argentínában, ám volt csapatom, a játékosok, vezetők, sőt néhány szurkoló is, nagyon hiányoznak. Ma Egerszegen kimegyek a Zete edzésére, hogy személyesen is elköszönhessek a társaságtól. S elmondom nekik, hogy a repülőgépről fogok szorítani értük.

Burkovits Ferenc