Bierhoff 18 év után búcsúzott

Oliver Bierhoff ugyanolyan stílusosan búcsúzott múlt szombaton a csúcsszintű profifutballtól, ahogy a gólokat ontotta - többnyire fejjel, ahogyan tette az 1996-os Európa-bajnokság döntőjében is - 18 profi idényében a kontinens futballpályáin. A 35 éves, karlsruhei születésű sportember - akit 1998-ban megválasztottak Németország legszexisebb férfijának - a jövőben a 2006-as németországi futballvilágbajnokság utazó nagyköveteként dolgozik.

Bierhoff a 2002/2003-as évad második felében már többnyire a kispadot koptatta Luigi del Neri edző (aki 2004 nyaráig meghosszabbította szerződését a Chievo élén) alakulatában, ám múlt szombaton a Juventus ellen afféle titkos fegyverként bevetették a 191 centis, 84 kilós német fejelőművészt. És ő élete utolsó hivatalos meccsén remekelt: mesterhármasával az utolsó pillanatig életben tartotta a reményt az UEFA-kupa-indulást eredményező döntetlen kiharcolására. Ám két perccel a befejezés előtt Zenoni berúgta a későbbi BL-döntős győztes gólját, ezzel megkeserítve Bierhoff búcsúját.

Oliver Bierhoff - a futballtörténelem első aranygóljának szerzője az 1996-os angliai Európa-bajnokságon, a Csehország elleni döntőben - 1968. május 1-én született Karlsruhéban, de a család hamar Essenbe költözött. Ott a kis "Oli" a kelyi katedrális gyermekkórusában énekelt, no meg teniszezett és futballozott - 16 éves koráig e két sportot párhuzamosan, egyforma magas szinten űzte -, s a minap egy interjúban arról beszélt, hogy most már a tenisz fogja jelenteni számára a sportolást.

Bierhoff sohasem akart profi futballista lenni, mindig arról álmodozott, hogy majd egyetemet végez, és közgazdászként keresi a kenyerét. Az élet azonban másképp döntött. Pedig nem volt csodagyerek: az esseni kezdetek után 17 évesen állt profinak a Bayer Uerdingen játékosaként, de sem ott, sem Hamburgban, sem a Borussia Mönchengladbachban nem alkotott maradandót. Az áttörés az 1990/1991-idényben következett be, amikor a szomszédba, Ausztriába igazolt, a Casino Salzburg együtteséhez. Bierhoff első bajnokiján négy gólt szerzett, s a szezon végén 23 találattal osztrák gólkirályként ünnepelhetett.

Innen Ascoliba szerződött, s bár első idényében csak szenvedett, a második és harmadik szezonban elért összesen 37 góljával megalapozta további olaszországi sikereit. 1995 nyarán az Udinese csap le Bierhoffra, akire hamarosan Berti Vogts, a nemzeti tizenegy csapatfőnöke is felfigyel: a jól fejelő csatár 1996. február 21-én bemutatkozik a portói, Portugália elleni 2-1-es győzelem alkalmával. Ekkor már majdnem 28 éves, mégis összesen 70 válogatottságig jut, melyeken 37 gólt szerez.

Élete nagy pillanata az 1996-os Eb döntője, Csehország ellen. Becserélik a hajrában, és ő szerzi a hosszabbításban az aranyérmet jelentő aranygólt. Bierhoff szerepel az 1998-as és a 2002-es világbajnokságon, ezeken tíz meccsen négy gólt jegyez, és ott van a 2000-es Eb-n is. Idővel megkapja a csapatkapitányi karszalagot, amelyet azonban nem sokkal a tavalyi, távol-keleti vébé előtt Oliver Kahnnak ad Rudi Völler. Közben az olasz calcióban ontja a gólokat, 11 szezonban összesen 103-at, profi karrierje alatt több mint 200-at. A monacói kitérő nem túl sikeres, ezért egy befejező, ha úgy tetszik, levezető szezonra visszatér kedvenc Itáliájába.

Bierhoff igazi gentleman volt a pályán, hazájában és Olaszországban is a legnépszerűbb labdarúgók közé tartozott: négy nyelven - németül, olaszul, franciául, spanyolul - folyékonyan beszélt, igazi médiasztárrá nőtte ki magát. Nem véletlen, hogy 1998-ban hazájában megválasztották a legkapósabb férfinak. Senki sem alkalmasabb arra a posztra, amit most betölt: a 2006-os németországi vb-t népszerűsítő utazó nagykövet.

Bierhoff karrierjének állomásai
1974- 1978: ESG 99/6 Essen
1978-1985: Schwarz-Weiß Essen
1985-1988: Bayer Uerdingen
1988-1989: Hamburger SV
1989-1990: Borussia Mönchengladbach
1990-1991: Casino Salzburg
1991-1995: Ascoli Calcio
1995-1998: Udinese Calcio
1998-2001: AC Milan
2001-2002: AS Monaco
2002-2003: Chievo Verona

Ch. Gáll András

[origo]