Vágólapra másolva!
A szezon vége jó néhány labdarúgó számára nem csupán azt jelentette, hogy egy hónapig pihenhet, mielőtt elkezdődne a felkészülés a következő idényre. Az idén nyáron feltűnően sok világklasszis futballista döntött úgy, hogy végleg befejezi pályafutását, és szögre akasztja futballcipőjét. A visszavonulók között három világ- és Európa-bajnok, egy világbajnok, egy Európa-bajnok, egy világbajnoki gólkirály és számos olyan labdarúgó akad, akiről érdemes megemlékezni.

Akárhogyan is nézzük, azon labdarúgók közül, akiket ezentúl csak archív felvételekről láthatunk a futballpályákon, Andreas Möller zárta a legsikeresebb karriert. A Schalke 04-ből visszavonuló játékmester tulajdonképpen mindent megnyert, ami csak egy futballista számára lehetséges: volt világbajnok, Európa-bajnok, nyert Bajnokok Ligáját és UEFA-kupát, többszörös német bajnoknak és kupagyőztesnek mondhatja magát.

Kipróbálta magát légiósként is, hiszen két éven keresztül a Juventusban futballozott, és összesen 85 alkalommal szerepelt a német válogatottban, ezenkívül több mint négyszáz Bundesliga-mérkőzés áll a háta mögött. Kvalitásairól mindent elmond, hogy amikor 2000-ben a Borussia Dortmundtól a nagy rivális Schalke 04-be igazolt, ahol előtte az egyik legjobban utált focistának számított, hamar meggyőzte a gelsenkircheni drukkereket arról, hogy érdemes volt őt szerződtetni, és első számú közellenségből nagy közönségkedvenc lett a királykékeknél is.

Személyisége, kissé arrogáns viselkedése miatt gyakran kritizálták, ám azt senki sem vitathatja el tőle, hogy a kilencvenes évek német labdarúgásának meghatározó alakja volt, és bizonyos, hogy ő is elégedetten tekint vissza karrierjére, még akkor is, ha az utolsó fél év nem a legjobban sikerült a számára.

Az 1990-es világbajnok német válogatott egy másik tagja, Thomas Hässler már nem mondhatja el magáról, hogy tehetségének megfelelő karriert futott be, hiszen míg a nemzeti tizeneggyel valóban minden sikert begyűjtött (részese volt az 1996-os Eb-győzelemnek is), addig klubszinten soha semmilyen trófeát nem tudott elhódítani.

A népszerű Ickének valahogy sohasem sikerült jól megválasztania, hogy hol focizzon: az 1990-es vébét követően nevelőegyesületéből, az 1. FC Kölnből a Juventusba szerződött, de itt csak egy évig maradt, majd három szezont lehúzott az AS Romában, siker nélkül. Ekkor nagy meglepetésre a Karlsruher SC-be tért vissza, ám a klub végül búcsúzott a legjobbak közül. Hässler ismét egy nagycsapatba, a Dortmundba került, de itt is csak a kispadot koptatta (pedig a drukkerek rajongtak érte), hogy végül az 1860 Münchenben kössön ki.

Az alacsony középpályás több mint száz alkalommal szerepelt a Nationalelfben, és pontosan négyszáz Bundesliga-meccs áll a háta mögött, a német drukkerek pedig mindig emlékezni fognak pazar szabadrúgásaira.