Vágólapra másolva!
Az angol élvonal hét végi rajtját valószínűleg a három újonc csapatnál várták a legjobban, és különösen a Portsmouthnál, illetve a Wolverhamptonnál lehetett fokozott a hangulat, hiszen ez a két egyesület még sohasem szerepelt a Premiershipben. A Portsmouth háza táján azonban a bizakodás még az első meccs előtt gyászhangulatra váltott, mivel a csapat legeredményesebb csatára, a bolgár Szvetoszlav Todorov súlyos sérülést szenvedett, és elképzelhető, hogy az egész szezont ki kell hagynia.

A klub utoljára az 1987-88-as szezonban játszott az élvonalban, de akkor is csak egy szezon erejéig, és kiesését követően a második és a harmadik vonal között ingázott. 1999-ben aztán a horvát származású üzletember, Milan Mandaric vette meg a Portsmouth-t, aki vagyonának nagy részét arra fordította, hogy az egyesületet az élvonalba vezesse, és célját röpke három év alatt sikerült elérnie. A fordulópontot Harry Redknapp edzővé kinevezése hozta el, aki első teljes szezonjában megnyerte a csapattal a Division One küzdelmeit, köszönhetően annak, hogy személyes kapcsolatait kihasználva rutinos labdarúgók egész sorát csábította a Fratton Parkba. A keret tele volt olyan játékosokkal, akik már megfordultak az elitben, és többségük korábban már dolgozott Redknapp keze alatt.

A feljutás kiharcolását követően persze hatalmas volt az eufória a szurkolók körében, de Redknapp mester szinte azonnal felkezdte a felkészülést a klub történetének első Premiershipes idényére. A tréner úgy vélte, hogy még mindig nincs elég tapasztalt futballista a játékoskeretben, és ezért a nyári erősítések során az egyik elsődleges szempontja az volt, hogy olyan focistákat szerződtessen, akik vagy jól ismerik a Premiership légkörét, vagy pedig nemzetközi rutinnal rendelkeznek. Mindemellett azt is igyekezett figyelembe venni, hogy bármilyen sok pénze is van a tulajdonosnak, Mandaricnak, az ő pénztárcája sem feneketlen. Utóbbi egyébkén nem jelentett túl nagy nehézséget Redknappnek, aki híres arról, hogy remek érzéke van ahhoz, hogy olcsón vagy akár teljesen ingyen igazoljon olyan focistákat, akik később csapata meghatározó játékosává válnak.

Az első új szerzemény ennek megfelelően teljesen ingyen érkezett: a cseh középpályásért, Patrik Bergerért azért nem kellett fizetni egyetlen fontot sem, mivel a focista szerződése lejárt a Liverpoolnál, és a Vörösök nem tartottak igényt rá. A játékmestert az Everton és a Leeds is vitte volna, de a Portsmouth ajánlata volt a legmeggyőzőbb a számára, és aláírt az újonchoz - amivel közel 150 Premiership-mérkőzés tapasztalata érkezett az egyesülethez. Még nagyobb fogásnak ígérkezik a veterán támadó, Teddy Sheringham megszerzése, aki a Tottenhamnél járt hasonló módon, mint Berger a Liverpoolnál: szerződése lejártával klubja nem tartott igényt rá, ő viszont úgy gondolta, hogy még megállná a helyét a Premiershipben. Ő egyébként 400-nál is több meccset játszott az angol élvonalban, tapasztalat szempontjából tehát nála jobb játékost nem is igazolgattak volna Redknappék.

A szakvezető azonban elsősorban nem a támadó részleget, hanem a védelmet akarta megerősíteni, így a többi új szerzemény ebbe a csapatrészbe érkezett. A szerb Dejan Stefanovic leigazolása nem ment könnyen: a holland Vitesse ugyan gyorsan elfogadta az angolok 2,65 millió eurós ajánlatát, és a focistával is hamar megegyeztek (pedig a védőt a Rangers is hívta), a játékos készen állt rá, hogy kétéves szerződést kössön a Portsmouth-szal, ám Stefanovic elsőre nem kapta meg a munkavállalási engedélyt a brit hatóságoktól. A klub azonban nem hagyta annyiban, fellebbezett, és második nekifutásra már nem volt probléma: a szerb hátvéd, aki 1995 és 1999 között már játszott Angliában (a Sheffield Wednesdayben) a Pompey-é lett. Nem sokkal később még egy bekk, a horvát Boris Zivkovic aláírását is sikerült megszerezni: a Bayer Leverkusen játékosa ugyan korábban nem szerepelt Angliában, de a világbajnoki részvétel és a BL-döntőn való szereplés elég jó ajánlólevél volt a számára. Redknapp a kapusposztra is mindenképpen akart egy rutinos focistát, mivel az első számú portásnak, Shaka Hislopnak nem volt komoly tartalékja, és megint Hollandiában nézett körül, ahonnan az Utrecht hálóőrét, Harald Wapenaart szerezte meg - ő egykoron a Serie A-ban, az Udinesében is megfordult.

Mindeközben a csapat sorra játszotta az előkészületi meccseket, és remek eredményeket ért el (a skót Kilmarnockot például 5-0-ra verte), de Redknapp még mindig úgy érezte, hogy a játékoskeret nem elég erős, és egy sérüléshullám esetén gondban lehet. Éppen ezért egy héttel a szezonrajt előtt még begyűjtötte a West Hamtől a francia Sébastian Schemmelt, aki egykoron dolgozott a keze alatt a Kalapácsosoknál, és a szenegáli középpályást, Amdy Fayét is megkaparintotta az Auxerre-től, több más angol klub (így a Middlesbrough, a Manchester City és a Wolverhampton) elöl. Az utolsó előkészületi mérkőzésen a Portsmouth a Feyenoordot verte meggyőző játékkal 2-0-ra, Redknapp pedig elégedetten dőlhetett hátra: joggal érezhette, hogy csapata készen áll a Premiershipre.

Ám ekkor jött a nem várt rossz hír: a csütörtöki edzésen a gárda gólvágója, az előző idényben a Division One-ban 26 találattal gólkirályi címet szerző Szvetoszlav Todorov egyszer csak rosszul lépett, majd a térdéhez kapott és összeesett. Rögtön látni lehetett, hogy súlyos sérülésről van szó, de senki sem gondolta, hogy ennyire: a focista térdszalag-szakadást szenvedett, és minden bizonnyal a teljes szezont ki kell hagynia. Egyelőre nem tudni, hogy Redknapp megpróbál-e valakit igazolni a helyére, vagy a jelenleg rendelkezésére álló támadókkal (Sheringham, Ayiegbeni, Péricard, Burton, Harper) próbált helytállni, de annyi bizonyos, hogy ennél rosszabb nem is történhetett volna a Premiership-bemutatkozására készülő újonccal.