Vágólapra másolva!
A francia bajnokságban az utóbbi időben szinte már az okozott meglepetést, ha valamelyik újonc nem szerepelt várakozáson felül: 2001-ben a Lille friss feljutóként bronzérmes lett, egy évvel később a Sochaux a nyolcadik helyen zárta a pontvadászatot, legutóbbi pedig a Nice volt az, amely még féltávnál is dobogós helyen állt. A jelenlegi pontvadászatban azonban az újoncok egyelőre nem remekelnek, az élvonalban most debütáló Le Mans például sereghajtó, pedig a klubnál semmit sem bíztak a véletlenre: az összes új szerzemény próbajáték után érkezett.

A Le Mans eddigi története során még sohasem szerepelt a francia élvonalban, jobban mondva, a második világháború alatt két éven keresztül ugyan játszott a legjobbak között, de mivel akkor az ország egy részéből az érhető okok miatt nem indulhattak csapatok a pontvadászatban, így ezt a bajnokságot a gallok nem ismerik el hivatalosnak. Az egyesület a kilencvenes évek elején a másod- és harmadosztály között liftezett, majd stabiliztálta helyét a Division 2-ben, de a feljutásra nem nagyon volt esélye, elsősorban azért, mert amint feltűnt egy tehetségesebb futballista, máris lecsaptak rá. Tavaly például az egyaránt saját nevelésű Olivier Thomet (az RC Lens vette meg) és Didider Drogba (a Guingamp lett az új klubja) is az élvonalba szerződött, jellemző, hogy utóbbi játékos azóta már a Marseille futballistája, és a francia bajnokság egyik legnagyobb sztárja.

Az előző szezonban azonban általános meglepetése ennek ellenére is sikerült kiharcolnia a csapatnak a feljutást, és alig fejeződött be a pontvadászat, máris megkezdődtek az előkészületek az élvonalra. Az első változások a vezetőségben történtek: júniusban ugyanis elnökválasztást tartottak, amelynek során a helyi üzletember, Henri Lagarda került a klub élére. A sportvezető már 1995 óta az egyesület vezetőségének tagja, ám eddig csak a pénzügyekkel foglalkozott, mostantól viszont az egész klubot ő irányítja. Lagarda első lépése az volt, hogy meghosszabbította a sikeredző, Thierry Goudet szerződését: a kontraktus eredetileg 2005-ig lett volna érvényes, de a tréner 2007-ig elkötelezte magát a Le Manshoz. Hamarosan a házi gólkirály, a gaboni válogatott Daniel Cousin is új szerződést kötött, a másodosztályban 15 gólt vágó támadó 2005-ig írt alá, és a CS Sedantól kölcsönkapott Laurent Peyrelade-ot is sikerült hosszabb időre megszerezni.

Goudet mester elsősorban a saját nevelésű fiatalokra akart építeni (a gárda az egyik legalacsonyabb átlagéletkorú csapat volt a másodosztályban, a 22 pályára lépett focista közül mindössze nyolc volt idősebb 23 évnél), de tisztában volt vele, hogy az élvonalban való bennmaradáshoz néhány rutinosabb focistára is szüksége van, olyan labdarúgókra, akik már megtapasztalták az első osztály légkörét. Az edző ugyanakkor semmit sem akart a véletlenre bízni, így menedzseri ajánlás vagy videofelvételek alapján senkit sem igazolt, hanem minden egyes kiszemeltet próbajáték alá vetett, hogy személyesen tapasztalhassa meg, mire képes. Emellett azt sem akarta, hogy az esetlegesen leigazolt focista pár hónap után kijelentse: nem érzi jól magát a klubnál - úgy vélte, hasznosabb, ha az adott labdarúgó megismeri a körülményeket az egyesületnél.

Jellemző egyébként, hogy a próbajátékon szereplők közül senki sem panaszkodott a dologra, egyikük sem kérte ki magának, hogy őt ne tesztelgessék - pedig volt közöttük néhány igen csak ismert játékos. A norvég Dan Eggen például sokszoros válogatottnak mondhatja magát, és a vikingekkel két világbajnokságon és egy Eb-n szerepelt, mégsem derogált neki, hogy a francia bajnokság újonca tesztelje. Igaz, neki is érdeke volt, hogy végre csapatot találjon magának, hiszen az elmúlt másfél évben az Alavésben, illetve a Rangersben csak elvétve lépett pályára.

Rajta kívül még Jean-Jacques Domoraud (az élvonalbeli Sochaux-tól), Désiré Périatambée (a másodosztályú Grenbole-tól), Eddy Capron (közel 250 élvonalbeli bajnokival a háta mögött), az argentin Fernando d'Amico (ő legutóbb szintén az élvonbalban, a Lille-ben focizott), a dél-afrikai Thaban Molefe (ötszörös válogatottként), valamint a román Sergiu Radu igazolt a Le Mansba hosszabb-rövidebb próbajátk után - a Juventust is megjárt, veterán középpályás, Jocelyn Blanchard pedig rövid vendégszereplés után távozott, ő ugyanis egy nagyobb klubba vágyott (végül az osztrák Austria Wienben kötött ki).

Ilyen előzmények után a Le Mansnál bizakodva várták a bajnokságot, amely nem is kezdődött rosszul a csapat számára, hiszen a klub történetének első élvonalbeli mérkőzésén rögtön sikerült megszerezni az első pontot a Lens elleni gól nélküli döntetlennek köszönhetően. Ezt azonban nem követte jó folytatás, a gárda öt meccsen mindössze két döntetlent, és csupán egy gólt hozott össze. Ráadásul az egyik legfontosabb új szerzemény, Eggen megsérült, és legalább egy hónapot ki kell hagynia. Goudet szeretne a helyére igazolni valakit, de most már nincsen olyan könnyű dolga, hiszen a bajnokság közben nem nagyon tud új focistákat tesztelni - így lehet, hogy kénytelen lesz feladni az eddigi szisztémát. Az egyesület állítólag máris felvette a kapcsolatot a Nantes középhátvédjével, Pascal Delhommeau-val: ő lehet az első új szerzemény, aki nem próbajáték után érkezik a Le Manshoz.