Vágólapra másolva!
Az Athletic Bilbao mindig is híres volt arról, hogy csak baszk labdarúgókat hajlandó alkalmazni, így a klub erősítési lehetőségei ugyancsak korlátozottak voltak. Ennek ellenére az egyesület az elmúlt években mindig tudott egy-két focistát igazolni, az idén nyáron azonban csak a klub B csapatától érkeztek labdarúgók a keretbe - köszönhetően részben annak, hogy az új szakvezető a tartalékgárda korábbi mestere lett.

Az Athletic Bilbaót az elmúlt két idényben a német Jupp Heynckes irányította, mérsékelt sikerrel: vezérletével a gárda ugyan javított korábbi szereplésén, de a középmezőnynél feljebb nem tudott lépni, és a kitűzött célt, vagyis a nemzetközi porondra való kijutást nem hozta. A germán tréner ráadásul rendkívül sokat panaszkodott a korlátozott lehetőségek miatt, vagyis hogy a klub csak baszk focistákat hajlandó alkalmazni: egy alkalommal például kijelentette, hogy ez olyan, mintha egy Volkswagennel versenyezne a Forma-1-ben. Ennek ellenére a hírek szerint még januárban szerződésmódosítást ajánlottak neki, ám Heynckes nem kért a dologból, és a nyáron el is hagyta a bilbaóiakat az FC Schalke 04 kedvéért.

A baszk gárda a szezon végén egyébként is nehéz helyzetbe került, hiszen elnöke, Javier Uría váratlanul elhunyt, és a klubnak így a teljes vezetőségét meg kellett újítania. Az elnöki székbe végül Ignácio Ugartetxe került, aki korábban is tagja volt a vezetőségnek, és az előző presidente jó barátjának tartották, a szakvezetői poszt pedig a tartalékcsapat mesterének, Ernesto Valverdének a kezébe került. Mindez kissé kockázatos lépés volt, hiszen a Txingurri becenévre hallgató szakember meglehetősen kevés edzői tapasztalattal rendelkezett: azon kívül, hogy a legutóbbi pontvadászatban az Athletic B-t irányította a harmadik vonalban, soha sehol nem dolgozott trénerként (játékos-pályafutása során egyébként megfordult Bilbaón kívül az RCD Espanyolban, az FC Barcelonában és az RCD Mallorcában is).

Ez a döntés, amelyet a vezetőség a sportigazgatóval, Andoni Zubizarretával egyetértésben hozott, jól jelezte, hogy a baszkok még komolyabban veszik majd azt a futballfilozófiát, ami az elmúlt években is kiemelte őket az európai labdarúgásból. Az Athletic mindig ragaszkodott a baszk gyökerekhez, és csak olyan focistákat volt hajlandó szerződtetni, akik maguk is baszk származásúak, de az nem volt kizáró ok, hogy más klubnál kezdték pályafutásukat. A bilbaóiak jelenlegi legismertebb focistái közül Ismael Urzáiz például a Real Madridban, Joseba Etxeberría a Real Sociedadban, Tiko pedig a CA Osasunában ismerkedett meg a sportág alapjaival, de mindannyian baszknak vallják magukat, így anno semmi akadálya nem volt leigazolásuknak. Az idén nyáron azonban egyetlen focista sem érkezett az egyesületen kívülről a csapathoz, az új szerzeményeket egytől egyig Valverde vitte magával a tartalékok közül.

Összesen három labdarúgóról volt szó: a védő Andoni Iraoláról, valamint a középpályás Endika Bordasról és Jon Andoniról, azaz művésznevén Jonan Garcíáról. És mivel a csapatból két alapember is távozott (Bittor Alkiza a másik baszk gárdához, a Real Sociedadhoz szerződött, míg Aítor Ocio a Sevilla FC ajánlatát fogadta el), így sokan erősen kételkedtek abban hogy a baszkok akár csak megismételhetik előző szezonbéli szereplésüket.

Valverde az ifjoncok közül mindenesetre rögtön bedobta a mély vízbe Iraolát, aki az első fordulóban a kezdő tizenegyben kapott helyet, de még ezen a játéknapon bemutatkozhatott a Primerában Jonan is, míg Bordasnak erre a második mérkőzésig kellett várnia. Utóbbi két focista ugyan jelenleg is inkább csak kiegészítő embernek számít, Iraola azonban megkapaszkodott a kezdők között, és eddig mindegyik találkozón pályára lépett, sőt, az RCD Espanyol elleni hazai mérkőzésen győztes gólt ért el.

Ez a találat egyébként nem csak a három pont megszerzése miatt volt különleges, hanem azért is, mert ez volt a szezon során az eső bilbaói gól, amit nem a Joseba Etxeberría, Urzáiz, Tiko hármas valamelyik tagja ért el. Ez a trió jelenleg meghatározónak számít az Athletic szereplését illetően, ha nekik nem megy a játék, akkor a csapat is gyengén szerepel.

Ami biztató lehet a drukkerek számára, hogy a gárda hazai pályán ismét egyre eredményesebb, legutóbbi öt mérkőzését megnyerte a San Mamés-stadionban, márpedig ilyen sorozatra utoljára az 1997-98-as idényben volt példa, amikor a Bilbao végül második lett. Ugyan ez a pozíció egyelőre elérhetetlennek tűnik, de ha otthon továbbra is ilyen lendülettel gyűjti a pontokat az együttes, akkor ismét versenyben lehet az európai szereplést jelentő helyezésekért.