Vágólapra másolva!
Hivatalosan december 22-én hozza nyilvánosságra a francia France Football, hogy az újságírók választása alapján ki lett az esztendő legjobb labdarúgója, azaz ki érdemli ki az Aranylabdát. Összeállításunkban bemutatjuk a lehetséges jelölteket, ezúttal Ronaldinhót és Robert Pirest.

Testvére is focista volt, az olimpiai válogatottságig is eljutott. Ronaldinho tehetségére már nagyon fiatalon felfigyeltek, 18 évesen játszott először a Grémióban, a következő évben pedig már a nagyválogatottban is bemutatkozott. Az 1999-es Copa Américán tűnt fel, ugyanebben az évben gólkirályi címet nyert a Konföderációs-kupán.

Európából a Paris Saint-Germain érdeklődött iránta, de csak hosszas jogi huzavona után került a párizsiakhoz, fél éven keresztül egyáltalán nem játszott. A válogatottból is kikerült, és Scolari csak tavaly hívta vissza, miután a PSG-ben jó idényt produkált, és a tréner jól döntött, hiszen Ronnie a 2002-es világbajnokságon remekül futballozott, nagy szerepe volt a selecao aranyérmében.

A vébéről visszatérve eleinte még nem lehetett rá panasz Párizsban, de az idei esztendőt nem a legjobban kezdte, miután késve érkezett vissza a karácsonyi vakációról, éppen ezért pár hétre a tartalékok közé száműzték. Viszonya ettől még rosszabb lett a trénerrel, Luis Fernandezzel, aki azonban nem tehette meg, hogy kihagyja. Tavaszi teljesítményére mindenesetre nem lehet büszke, hiszen mindössze két gólt ért el a bajnokságban.

A Francia Kupában már jobban ment neki, a negyeddöntőben és az elődöntőben is az ő góljainak köszönhetően ment tovább a csapat, de a fináléban gyengébben játszott, és a PSG kikapott. Abban mindenki biztos volt, hogy a nyáron távozik Párizsból, a kérdés csak az volt, hogy hová megy: hívta a Real Madrid, a Manchester United és a Barcelona is.

Sokáig a MU tűnt biztos befutónak, végül mégis a Barca szerezte meg, és a katalánoknál valóságos megváltóként kezelték, megkapta a tízes mezt, és nagyon sokat vártak tőle. Egyelőre nem is lehet rá panasz, eddig négy gólt ért el a bajnokságban (a Sevilla elleni dugó hatalmas találat volt), az UEFA-kupában is rendkívül eredményes volt, nélküle a Barcelona sokkal gyengébben játszik.

A válogatottal ott volt a nyári Konföderációs-kupán, ahol a törökök elleni csoportmeccsen kiállították, de az Eucador elleni vébéselejtezőn győztes gólt szerzett. Képességei alapján valóban a világ egyik legjobbja, azonban huzamosabb ideig egyelőre nem tudott kiemelkedő teljesítményt nyújtani - ez igaz a 2003-as esztendőre is, így az ötvenbe kerülése kissé vitatható.