Vágólapra másolva!
Hivatalosan december 22-én hozza nyilvánosságra a francia France Football, hogy az újságírók választása alapján ki lett az esztendő legjobb labdarúgója, azaz ki érdemli ki az Aranylabdát. Összeállításunkban bemutatjuk a jelölteket, ezúttal két ibériai futballistát, a spanyol Iker Casillast és a portugál Decót.

Már tízéves korától a Real Madrid focistája, fiatal korától kezdve sikereket ért el. 1997 nyarán a spanyol U17-es válogatottal Európa-bajnoki címet szerzett, majd a korosztályos világbajnokságon bronzérmes lett, és őt választották meg a torna legjobb kapusának.
Még csak 16 esztendős múlt, amikor már a felnőtt csapatban is bemutatkozott, mégpedig nem akárhol: a Bajnokok Ligájában. Ezt követően visszatért a Real C csapatába, de a korosztályos válogatottnak tagja maradt, és 1999-ben ifivébét nyert a spanyol nemzeti tizeneggyel.

A Primera Divisiónban 1999 novemberében mutatkozott be, majd hamarosan ő lett a Real első számú hálóőre, 2000-ben Bajnokok Ligáját nyert, és bemutatkozhatott a nagyválogatottban is. A 2001-2002-es szezon elején kiszorult a madridiak kezdő tizenegyéből, de a BL döntőjében beugróként kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és azóta mind a királyi gárda, mind a spanyol válogatott összeállítása vele kezdődik.

Nem volt ez másként az idei esztendőben sem, tavasszal egyetlen mérkőzést sem hagyott ki a Real színeiben, és a nem éppen csúcsformában lévő madridi védelem több alkalommal is cserbenhagyta. Ennek ellenére rendre remek formában védett, sokak szerint a királyi gárda bajnoki címe legalább annyira köszönhető neki, mint Ronaldónak vagy Raúlnak. A Bajnokok Ligájában sem lehetett rá panasz, a Manchester United elleni párviadalt például a szakértők szerint a két kapus közötti különbség döntötte el a spanyolok javára.

Teljesítménye ősszel sem romlott el, az Athletic Bilbao elleni hazai mérkőzésen például három bravúros védést is bemutatott, összességében véve pedig kijelenthető, hogy nemegyszer egymaga állta útját az ellenfél rohamainak. Ami a válogatottat illeti, a nemzeti csapatból végképp kiszorította Santiago Canizarest, és ma már ő számít a hispán gárda első számú portásának: mindegyik Eb-selejtezőn ő védett, akárcsak a norvégok elleni pótselejtezőkön.