Vágólapra másolva!
A spanyol bajnokságban a nagycsapatok előszeretettel adják kölcsön fiatal játékosaikat valamelyik, élvonalban szereplő egyesületnek annak érdekében, hogy az adott focista tapasztalatot szerezzen, és a kisebb klubok ezt igyekeznek is kihasználni. A CD Albacete például elmondhatja magáról, hogy játékoskeretében az Atlético Madridtól, az FC Barcelonától, az RCD Mallorcától, a Valenciától, a Celta Vigótól, a Real Madridtól, sőt, az Internazionalétól kapott futballista is szerepel.

A CD Albacete a kilencvenes évek elején élte fénykorát: a klub, amely az 1989-90-es pontvadászatban még a harmadik vonalban szerepelt, két évvel később már a Primera Divisiónban kergette a labdát, sőt, ott az előkelő hetedik helyet szerezte meg. Az élvonalbeli kaland öt éven keresztül tartott, ám az 1996-os kiesést követően - az első idényt leszámítva - az együttesnek még csak esélye sem volt a visszakerülésre. Az előző pontvadászatban azonban már az idény elejétől kezdve a feljutás volt az egyesület célja, és az Albacete szinte végig ott volt az első három között, majd végül a dobogó harmadik helyét elfoglalva felkerült a legjobbak közé.

Az együttes már akkor is tele volt olyan futballistákkal, akikre anyaegyesületük nem tartott igényt: a 22 gólt szerzett és ezzel a Segunda División gólkirályi címét begyűjtő Jesús Perera korábban az RCD Mallorca B csapatában szerepelt, akárcsak a középhátvéd Buades; Jandrót a Celta Vigo adta kölcsön az Albacetének; Catalin Munteanut az Atlético Madrid passzolta le a másodosztályba, de innen érkezett a szélsőhátvéd Pedro is, csak egy évvel korábban; a Valencia CF pedig Líbero Parrit kölcsönözte ki a klubnak. Utóbbi persze könnyen magyarázható volt azzal, hogy az Albacete mestere, César Ferrando korábban két éven keresztül a Turia partiak B csapatát trenírozta, de a többi kölcsönjátékost figyelembe véve az Albacete ebből a szempontból mindenképpen extrém példát jelentett.

A gárda feljutása után viszont úgy tűnt, hogy ezeket a focistákat anyaegyesületük egytől egyig visszahívja, ami persze egyáltalán nem lett volna meglepő teljesítményük alapján. Jesús Perera esetében az RCD Mallorca kénytelen volt visszavásárolni a csatárt, mivel anno bohó módon végleg eladta az Albacetének, ám Buadest már anyagi vonzat nélkül hívhatták vissza, a Celta Vigo hasonlóan tett Jandróval, Parri a Valenciához tért vissza, Catalin Munteanu pedig az Atlético Madridnál kezdte meg a felkészülést. Hamarosan azonban kiderült, hogy többségükre még mindig nincsen szükség eredeti klubjuknál, így a kölcsönjátékosok szép lassan kezdtek visszaszivárogni a Carlos Belmonte stadionba. Végül Munteanu, Parri és Buades is visszatért az Albacetéhez, és a bajnokság kezdetén már mind a hárman az első csapat keretéhez tartoztak.

A kölcsönvételek sora azonban ezzel nem állt meg. A Valencia Parri mellett még Pablo Redondót is odaadta egykori edzőjének, az Atlético Munteanu mellett a bal oldali középpályást, Manolót is lepasszolta az Albacetének, a Celta Jandro helyett a kapus Almuniát küldte vissza, majd hogy a többi sztárklub se maradjon ki a sorból, az FC Barcelona a saját nevelésű középpályást, David Sánchezt kölcsönözte ki, a Real Madrid pedig a csatár Carlos Arandától szabadult meg egy évre, mint ahogyan azt ez előző két idényben is tette. Már ez a névsor is elég jelentős ahhoz, hogy az Albacete kiérdemelje a "kölcsönkirály" becenevet, de a hab a tortán az uruguayi Antonio Pacheco volt, akit a változatosság kedvéért az FC Internazionale adott kölcsön Spanyolországba.

A klub háza táján valószínűleg szégyellték is, hogy néhány futballistát nem kölcsönbe szereztek meg, hanem végleg leigazoltak: igaz, az argentin Gabriel Amato ingyen érkezett az UD Levantétől, ráadásul csak egy évre írt alá, de az RCD Espanyoltól megvett Iván Díazért már ki kellett fizetni pár ezer eurót, és hasonló volt a helyzet az uruguayi Christian Martínezzel is, aki a Fénixtől érkezett.

Az idény a fentiek ellenére (vagy talán éppen azért) katasztrofálisan kezdődött a klub számára, hiszen az első négy játéknapon mindössze egy gólt ért el a gárda, és pontot is csak egyet szerzett. Az ötödik játéknapon aztán az RCD Mallorca ellen végre megszületett az első győzelem, és azóta már sokkal jobban szerepel az együttes, olyannyira, hogy némelyik játékosára már a nagyobb klubok is felfigyeltek. A CD Albacete szerencséjére Ludovic Delporte nem kölcsönben szerepel a csapatnál, így ha az AS Monaco érdeklődése valóban komolyra fordul, akkor az egyesület akár még pénzt is kaphat érte. Persze lehet, hogy legszívesebben kölcsönadnák őt...