Vágólapra másolva!
Száz éve Párizsban, a Rue Saint Honore 229. szám alatt hét ország (Svájc, Franciaország, Belgium, Dánia, Hollandia, Spanyolország és Svédország) alapította meg a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget (FIFA), amely ma az Egyesült Nemzetek Szervezeténél is több, 204 tagot számlál. Az első elnöknek 1904. május 23-án a francia Robert Guerint választották.

Az alapítás ötlete akkor merült fel, amikor az első válogatott mérkőzést akarták megrendezni az európai kontinensen. Nagy-Britannia már jóval korábban, 1863-ban megalapította a maga szövetségét. Anglia 1905-ben lépett be a FIFA-ba Írországgal, Skóciával és Walesszel együtt, majd 1920-ban a britek elhagyták a szervezetet, tiltakozva a német tagság ellen. Nagy-Britannia képviselői így csak 26 év után, 1947-ben lettek újra FIFA-tagok.

Az alapítást követően öt évig csak európai szövetségek alkották a FIFA-t, amelybe 1909-ben lépett be Dél-Afrika, 1912-ben Argentína és Chile, majd egy évvel később az Egyesült Államok. Az 1954-es svájci világbajnokság idején már 85 tagországgal büszkélkedhetett a szövetség, amely különösen a 60-as években (44 új tag), majd a kelet-európai politikai változások következtében 1990 és 2000 között (36) növelte létszámát.

Az eddigi nyolc FIFA-elnök közül Jules Rimet és Joao Havelange tevékenysége tekinthető korszakosnak. A francia Rimet 33 éven át irányította a szervezetet, az ő nevéhez fűződik az első, 1930-as uruguayi világbajnokság létrehozása és az, hogy a második világháború után ismét felélesztette a szövetséget. Tiszteletére 1946 és 1970 között a Rimet-kupáért küzdöttek a világbajnokságon a csapatok, míg a háromszoros győztes Brazília végleg elnyerte a trófeát.

A FIFA modern időszámítása tulajdonképpen 1974-ben, a brazil Joao Havelange megválasztásával kezdődött. Az első nem európai elnök tevékenysége alatt gazdaságilag rendkívül megerősödött a nemzetközi szövetség, a közvetítési és marketingjogok értékesítésének, illetve a szponzori szerződéseknek köszönhetően.

A FIFA növekedésével párhuzamosan egyre több tornát bonyolít le. A világbajnokságok mellett 1977-től rendezik meg a 20 éven aluliak vb-jét, 1985-től pedig a 17 évesek is megküzdenek a vb-címért. A női válogatottak számára 1991 óta rendeznek vb-t. Emellett a Konföderációs-kupa és klubvilágbajnokság is szerepel a FIFA programjában.