Az Ajaccio a legbrazilabb francia klub

Az előző idényben a bajnokcsapat Olympique Lyon számított a francia élvonal "legbrazilabb" együttesének, hiszen az OL-ben négy szambafutballista is kergette a labdát. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban a 2004-2005-ös pontvadászatban lesz egy klub, ahol öt brazil húz majd mezt: az első osztályban éppen hogy csak bennmaradt AC Ajaccio ugyanis négy labdarúgót is szerződtetett Brazíliából.

Az AC Ajaccio híveinek igencsak izgulniuk kellett a bajnoki hajrában, hiszen kedvenceik a remek szezonkezdet után jelentősen visszaestek a tabellán, és a kiesés elleni küzdelemben is majdnem a rövidebbet húzták. Három fordulóval a bajnokság vége előtt még az utolsó előtti helyen állt a gárda, ám utolsó két hazai mérkőzését sikerült megnyernie, a riválisok viszont vereséget szenvedtek, így aztán a korzikai klub még előrébb végzett, mint egy évvel korábban: akkor 17. lett, most pedig 15. helyen zárt.

A bennmaradás kiharcolása után sem honolt nyugalom Ajaccióban, a lelkes drukkerek azért aggódhattak, mert félő volt, hogy az együttes teljesen szétszéled. A játékoskeretből ugyanis 11 focistának járt le a szerződése az idény végeztével, és bár a bennmaradás nyilvánvalóan javított a klub tárgyalási helyzetén, nem lehetett tudni, hogy mely futballistákat sikerül majd megtartani. Márpedig új igazolásokra korábban sem nagyon volt pénz, az Ajaccio az előző idényben csupán 12,5 millió euróból gazdálkodott, amivel a Ligue 1 legalacsonyabb költségvetésű egyesülete volt.

A vezetők végül mindössze két labdarúgóval kötöttek új kontraktust, igaz, mindketten alapemberek voltak az idény nagy részében: a középhátvéd David Terrier mindössze öt találkozóról hiányzott az előző pontvadászatban, a bal oldali védő, Martial Robin pedig a bajnokság hajrájára játszotta be magát a kezdő tizenegybe. Ők tehát maradtak, Hervé Sekli, Laurent Willots, David Faderne, Stéphane Maurel, Bernard Diomede, Lassina Diabaté, Patrice Loko, Delibor Mitrovics, Milan Martinovic és Cyril Granon viszont nem, velük nem kötöttek szerződést. A fenti kilenc labdarúgó közül elsősorban a Diomede-Loko-Diabaté trió elvesztése érintette érzékenyen a gárdát.

A távozók névsora azonban nem merült ki a lejárt szerződésű focistákkal, hiszen a kölcsönben szerepelt játékosokat sem sikerült megtartani: Grégory Lacombe az AS Monacóhoz, Frédéric Danjou az ES Troyes-hoz (amely tovább is adta a SM Caennak), Nicolas Bonnal pedig a Lille OSC-hez tért vissza, ráadásul Walid Regragui a spanyol Racing Santanderbe igazolt - márpedig az előző idényben ők is fontos szerepet töltöttek be a csapatban. Némileg meglepő módon a klub talán legértékesebb futballistája, a csatár Mamadou Bagayoko viszont (legalábbis egyelőre) maradt: a csapat legeredményesebb támadóját ugyan több angol klub is hívta, de ez idáig mindegyiknek nemet mondott, és Ajaccióban kezdte meg a felkészülést a következő idényre.

Az első edzésen tehát jó néhány ismert arcot nem láthattak viszont a korzikai drukkerek, ellenben pár új labdarúgóval megkezdhették az ismerkedést. A kölcsönből visszatért Mickael Marquet és Xavier Becas csak részben számított új szerzeménynek, mint ahogyan a juniorok közül felhívott Franklin Anzité, illetve Djamen Abdoun is tréningezett már a felnőttekkel korábban. Öten viszont abszolút újoncnak számítottak a Francois Coty stadionban, és az öt új szerzemény mindegyike portugálul köszönthette csapattársait, elvégre négy brazil és egy luzitán focistáról van szó.

A kakukktojás, vagyis az egyetlen portugál játékos nem más, mint José Gaspar Silva Azevedo, akinek a mezén a Gaspar nevet lehet majd olvasni. A 29 esztendős középhátvéd már jó néhány portugál klubot megjárt, az 1997-98-as pontvadászatban még az FC Portóban is megfordult, a legutóbbi két idényt pedig a Gil Vicentében töltötte. Személyében egy rutinos, megbízható védő érkezett Ajaccióba, márpedig erre nagy szüksége volt az együttesnek. A négy brazil közül Európában André Luiz számít a legismertebbnek, elvégre a középpályás játszott már Spanyol- és Franciaországban is. A gall pontvadászatban ráadásul nem is akármelyik gárdákban: előbb az Olympique Marseille, majd a Paris-SG mezét viselhette, de 2003 elején visszatért Brazíliába, ahol legutóbb a Fluminensében kergette a labdát.

Brazíliában viszont az ajaccióiak újdonsült játékosai közül Marcelinho Carioca számít a legnagyobb névnek. A válogatott középpályás pazar rúgótechnikájáról, remekbe szabott szabadrúgásairól, illetve ellentmondásos személyiségéről híresült el: a Corinthiansszal klubvilágbajnokságot is nyert focista köztudottan vallásos, de ez nem akadályozta meg őt abban, hogy többször is összeverekedjen ellenfelével a pályán. Ő az elmúlt másfél évet Ázsiában töltötte, előbb a japán Gamba Oszakánál, majd a szaúdi Al-Naszrnál szerepelt.

A másik két brazil labdarúgó a csatársort erősítendő érkezett, és nem számítanak ilyen ismert focistának. Edson Marcelo de Faría Manfrom (művésznevén Marcelo) például 1998 óta Mexikóban kergette a labdát, legutóbb a San Luísban szerepelt, míg az 1982-as születésű Waldir Lucas Pereira a Portuguesa támadójaként lett élvonalbeli focista. A brazil légió a még januárban leigazolt Rodrigo Ferrugemmel egészül ki, akivel együtt összesen öt szambafutballista szerepel az Ajaccióban - a drukkerek pedig abban reménykednek, hogy segítségükkel a csapat a középmezőnyben végezhet a tabellán.