Vágólapra másolva!
Novák Dezső, a Ferencváros korábbi válogatott labdarúgója bevallotta: ő volt a Nemere fedőnevű ügynök. A zöld-fehér csapatot 1995-ben edzőként Bajnokok Ligája-szereplésig vezető Novák elismerte, hogy az előző rendszerben időről időre jelentéseket készített az FTC játékosairól.

A Nemere fedőnevű besúgóról júliusban a Ferencváros volt sztárja, Varga Zoltán beszélt először a Nemzeti Sportban, aki elmondta, pontosan tudja, kik kémkedtek utána és csapattársai után. A magát most felfedő, megtört tréner a sportlap csütörtöki számában mesélt a részletekről. Novák elmondta, a hatvanas évek elején a Fradival Bécsben szerepelt, s a "szokásos" csempészés keretében sok órát hozott magával, amelyet egy csapattársa segített értékesíteni.

Az ügy azonban a nyomozók tudomására jutott, akik elfogták, öt órán keresztül faggatták, majd jelezték, be akarják szervezni, s ha nem áll kötélnek, börtönbe vetik, s véget ér labdarúgó-pályafutása.

Novák elmondta, neki tiszta a lelkiismerete, ő soha senkinek nem ártott, soha senkiről nem írt vagy mondott olyasmit, amiből kára származott. A labdarúgót csak a játék érdekelte, csak az foglalkoztatta, hogy hagyják futballozni, mert neki az volt az élete. Nováknak 1983-ban jelezték felettesei, tovább nem tartanak igényt munkájára.

Novák Dezső 1939. február 3-án, a Vas megyei Jákon született, s a Szombathelyi Postás után előbb a Haladás VSE, majd 1961-ben a Ferencváros szerződtette (előbbiben 82, utóbbiban 251 bajnoki mérkőzésen szerepelt). Pályafutása során kimagasló sikereket ért el, ugyan a válogatottban mindössze kilenc alkalommal kapott szerepet, talán kárpótolta, hogy az olimpiák történetének legeredményesebb labdarúgója lett.

A brit Vivian John Woodward és Arthur Berry 1908-ban és 1912-ben nyert aranyérmet, aztán nyolc uruguayi labdarúgó tudott duplázni 1924 után 1928-ban is. Novák azonban az 1960-as, római olimpián elért bronzérem után 1964-ben, Rómában, majd 1968-ban, Mexikóvárosban is olimpiai bajnok lett.

Tagja volt az 1964-es Európa-bajnokságon bronzérmet szerző magyar válogatottnak, s tevékeny részt vállalt az egyetlen magyar kupasikerben is. 1965. június 23-án, a Vásárvárosok Kupájának (az UEFA-kupa jogelődje) fináléját Torinóban rendezték, ám a Géczi - Novák, Mátrai, Horváth - Juhász, Orosz - Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr. összeállítású Ferencváros Fenyvesi 74. percben szerzett találatával 1-0-ra győzött.

Novák négyszeres magyar bajnok (1963, 1964, 1967, 1968), nyert MNK-t (1972), de pályafutása egyik csúcspontjaként tart(hat)ja számon azt is, amikor 1968. november 7-én, Rio de Janeiróban pályára léphetett a Világválogatottban (amely 2-1-es vereséget szenvedett Brazília ellen). Az akkor együttesben olyan klasszisokkal játszott, mint két klubtársa, Szűcs Lajos és Albert Flórián, illetve a kor klasszisai: Jasin, Seszternyov, Schultz, Marzolini, Beckenbauer, Overath, Amancio, Dzajic.

Edzőként dolgozott Dunaújvárosban, Baján, a Volánnál, az olimpiai és az A válogatottnál, a Haladásnál, míg külföldön Deutschkreutzban, valamint a szaúdi el-Ittihadnál próbálta ki magát.

Az FTC-t 1980-83, majd 1994-96 között irányította, mindkét időszakához kapcsolódnak bajnoki aranyérmek, a legnagyobb sikert azonban kétségtelenül 1995-ben az Anderlecht kiverésével a Bajnokok Ligájában aratta, ahol irányításával a csapat hazai pályán 1-1-et játszott a Real Madriddal, s Zürichben 3-0-ra verte a Grasshopperst. A BL-bravúrt követően a mesteredzői címet is kiérdemelte.

Forrás: Nemzeti Sport