Társoldalunk:

1990-91: Détári bajlódott, Kovács Kálmán parádézott

2004.10.25. 11:49

A magyar labdarúgásban nagyon sokáig nem lehetett külföldre igazolni legálisan, majd a későbbiekben csak egy bizonyos életkor és válogatottság elérése után szerződhetett profiegyüttesbe az itthon játszó labdarúgó. A rendszerváltás után aztán megszűnt ez a tilalom, és megfelelő ajánlat esetén bárki idegenlégiósnak állhatott, aminek köszönhetően megkezdődött a magyar focisták külföldre áramlása. Az első fecskék már a nyolcvanas évek elején elindultak, de a folyamat csak a kilencvenes években indult be. Tekintsük át a magyar légió történetét az 1990-91-es bajnokságban.

Az 1990-91-es szezonban a legrangosabb külföldi bajnokságban futballozó magyar játékos kétségtelenül Détári Lajos volt. A középpályás az előző idényt még a görög Olympiakoszban töltötte, ám a világbajnokságot követően a Serie A-ban a nyolcadik helyen végzett, és ezzel az UEFA-kupában induló Bolognához szerződött.

A piros-kékeknél rajta kívül még a német Herbert Waas, a svájci Kubilay Türkyilmaz és a bolgár Nyikolaj Iliev légióskodott, vagyis Dömének velük kellett megküzdeni a csapatba kerülésért - az akkori szabályok értelmében ugyanis egy mérkőzésre csak három külföldi focistát lehetett nevezni.

A magyar középpályást azonban egyértelműen vezéregyéniségnek igazolták, így rendszeresen ott volt a kezdő tizenegyben, de a csapat meglehetősen rosszul rajtolt a bajnokságban: az első három fordulóban egyetlen pontot sem szerzett, és csak egy gólt ért el, amit Détári rúgott.

Miközben azonban a Serie A-ban csak bukdácsolt a gárda, az UEFA-kupában annál jobban szerepelt: az első fordulóban a lengyel Zaglebie Lubint ütötte ki, a második fordulóban pedig a skót Hearts FC-nél bizonyult jobbnak. Détári mindegyik összecsapáson kezdő volt, a britek elleni visszavágón gólt is szerzett.

A harmadik fordulóban az osztrák Admira Wacker várt a Bolognára, és az első mérkőzésen Bécsben meglehetősen balszerencsés körülmények között kapott ki 3-0-ra az olasz klub: a találkozón Détári egymaga négy kapufát lőtt! A következő bajnokin aztán Döme térdsérülést szenvedett, így a visszavágón (ahol a Bologna hatalmas küzdelemben, tizenegyesekkel kiharcolta a továbbjutást) már nem játszott, mint ahogyan a negyeddöntőben sem, ahol a portugál Sporting Lisboa kiverte az olaszokat.

Détári csak a bajnokság végére épült fel, és bár az utolsó fordulókban megint jól játszott, és gólokat rúgott (a legutolsó játéknapon például kétszer talált be a Napoli ellen), mégsem tudta megmenteni az együttest a kieséstől. Döme összesen 15 mérkőzésen szerepelt, ötször volt eredményes, aminél csak Türkyilmaz szerzett több gólt a csapatból az idény során, és csapattársai közé tartozott az 1982-as világbajnok Antonio Cabrini, valamint az akkor 18 esztendős Paolo Negro, aki jelenleg a Lazio játékosa.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK