Társoldalunk:

1991-92: Disztl bajnok, Dzurják gólkirály lett

2004.11.01. 19:24

A magyar labdarúgásban nagyon sokáig nem lehetett külföldre igazolni legálisan, majd a későbbiekben csak egy bizonyos életkor és válogatottság elérése után szerződhetett profiegyüttesbe az itthon játszó labdarúgó. A rendszerváltás után aztán megszűnt ez a tilalom, és megfelelő ajánlat esetén bárki idegenlégiósnak állhatott, aminek köszönhetően megkezdődött a magyar focisták külföldre áramlása. Az első fecskék már a nyolcvanas évek elején elindultak, de a folyamat csak a kilencvenes években indult be. Tekintsük át a magyar légió 1991-92-es történetét!

Az 1991-92-es idényben valamivel több magyar futballista kereste a kenyerét légiósként, mint egy évvel korábban, és a sikerek szempontjából is jobb szezont zártak a külföldön szereplő honfitársaink. A legnagyobb diadalt az FC Bruges-ben futballozó Disztl László érte el, aki bajnoki címet szerzett Belgiumban. A védő rögtön a második fordulóban a Gent ellen megszerezte első és egyben egyetlen találatát a pontvadászat során, és összesen 23 bajnokin lépett pályára az aranyérmes együttesben, amelyet rajta kívül olyan focisták fémjeleztek, mint Daniel Amokachi, Vital Borkelmans, Lorenzo Staelens és Franky van der Elst.

A bruges-i együttes ugyan játékerejét tekintve talán nem volt olyan jó, mint a címvédő RSC Anderlecht, azonban a rendkívül erős csapatszellem pótolta a hiányosságokat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kék-feketék a nemzetközi porondon sem szerepeltek rosszul, a KEK-ben egészen az elődöntőig meneteltek (elbúcsúztatva közben az Omonia Nicosiát, a GKS Katowicét és az Atlético Madridot), ahol a Werder Bremen állította meg őket. Disztl a kupamenetelésből négy találkozón vette ki a részét.

Nem Disztl volt az egyetlen magyar focista a KEK-ben a legjobb négy között, ugyanis Kiprich József együttese, a holland Feyenoord is idáig jutott a sorozatban. A magyar csatár jelentősen hozzájárult a sikerekhez, hiszen az angol Tottenham Hotspur ellen ő szerezte a továbbjutást érő találatot a hazai, 1-0-s győzelemmel végződött mérkőzésen. Érdekesség egyébként, hogy a Feyenoord az elődöntőig úgy jutott el, hogy hat találkozón mindössze két gólt szerzett, az AS Monaco elleni két mérkőzésen azonban hiába ért el három találatot, mégis kiesett.

Kiprich nemcsak a KEK-ben remekelt, hanem a bajnokságban is, ahol a klub, jelentőset javítva egy évvel korábbi eredményén, a harmadik lett. Kipu kilenc gólt szerzett a pontvadászatban, amivel a román Marian Damaschinnal együtt házi gólkirály lett, legemlékezetesebb összecsapása pedig minden bizonnyal a Vitesse Arnhem elleni hazai találkozó volt, ahol mesterhármast ért el. Teljesítményére a koronát a holland kupa döntőjében tette fel, ahol a Feyenoord 3-0-ra verte a Roda JC-t, és a magyar támadó góllal vette ki a részét a diadalból.

Kiprich ekkor már nem egyedüli magyarként játszott a holland pontvadászatban, hiszen abban a szezonban Szalma József is ott kergette a labdát, mégpedig a Fortuna Sittard játékosaként. A tatabányai védő alapember volt a sittardi együttesben, hiszen 28 mérkőzésen szerepelt, és egy gólt is szerzett, ami ráadásul győztes találat volt az RKC Waalwijk ellen. Szalma mai szemmel legismertebb csapattársa a kapus Ruud Hesp volt, aki később éveken keresztül védett az FC Barcelonában.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK