Vágólapra másolva!
Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt december 30-án!

1962-ben ezen a napon született Donato Gama da Silva, akit a futball világában csak Donato néven ismernek. Brazíliában, Rio de Janeiróban látta meg a napvilágot 1962. december 30-án. Pályafutását az América Rio csapatában kezdte el, de 1980-ban Rio egyik legnagyobb múltú és legnépszerűbb csapatába, a Vasco da Gamába igazolt. A Vascóval háromszor nyert carioca-bajnokságot (Rio állam pontvadászata): 1982-ben, 1987-ben és 1988-ban, sőt 1984-ben az országos bajnokság döntőjébe is bejutott csapatával, de ott a Fluminense jobbnak bizonyult náluk.

Huszonhat esztendősen, 1988-ban került Európába, amikor az Atlético Madrid szerződtette. Legelső mérkőzését a Primera Divisiónban 1988. szeptember 3-án játszotta a CD Logrones ellen. Hamar beilleszkedett a fővárosi csapatba, és két kupagyőzelmet is aratott az Atléticóval. Eleinte inkább a hátvédsorban szerepeltették, de idővel a középpályán kapott helyet. Így a góllövésbe is egyre inkább belekóstolt, az 1992-93-as bajnokságban már négyszer volt eredményes.

1993 nyarán elment a spanyol fővárosból, és a Deportivo La Corunába igazolt. A Deporban eltöltött első szezonja mindenkit meglepett, hiszen a csapat vezéregyénisége lett, tíz gólt is szerzett. Javier Clemente szinte azonnal szemet vetett rá, és kijárta, hogy megkapja a spanyol állampolgárságot. Így már nem volt akadálya, hogy a nemzeti tizenegyben is bemutatkozhasson, ami 1994. november 16-án, a dánok elleni Eb-selejtezőn történt meg. Donato rögtön góllal debütált a seleccionban, és egészen az angliai Európa-bajnokságig stabil kezdőember volt a nemzeti tizenegyben. Utolsó válogatott mérkőzése az Eb-n volt, Bulgária ellen. Összesen tizenkét alkalommal ölthette magára a címeres mezt, és három gólt rúgott.

Közben a Deportivóban továbbra is meghatározó ember maradt, hiszen szezononként csak egy-két mérkőzésről hiányzott, és nagy szerepe volt a csapat spanyol kupa-győzelmében 1995-ben, illetve a bajnoki cím megszerzésében 2000-ben. Ez utóbbi idényben már "csak" harmincszor lépett pályára, és innentől kezdve többnyire csak csereként számítottak rá. De még a 2002-2003-as pontvadászatban is pályára lépett 16 alkalommal, és összesen 476 mérkőzésen szerepelt a Primera Divisiónban, amivel az örökranglistán a tizedik helyen áll - és bár pályafutása második felében nem számított légiósnak, így is ő tartja a rekordot, ami a nem Spanyolországban született focisták spanyol élvonalbeli szereplését illeti.

(FOCIVILÁG)