Vágólapra másolva!
Hétfőn várhatóan újabb négy évre Bozóky Imrét választják a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökévé, mivel a sportágat 1999 óta irányító vezető egyedüli jelölt a posztra. Amennyiben kitölti a következő ciklust, a 104 éves szövetség második leghosszabb ideig hivatalban levő elnöke lehet Barcs Sándor (1950-1963) után.

A Bozóky-éra a hazai futballélet egyik legmozgalmasabb időszakának tekinthető, amely azonban adós maradt a pályán elért eredményekkel.

Az 1999-től kezdődő időszak alatt került sor az MLSZ centenáriumának, a 6-3-as diadal és a berni vb-döntő 50. évfordulójának a megünneplésére, elindult, de egyformán nem váltotta be a reményeket a Bozsik- és a stadionrekonstrukciós program.

Magyarország kétszer pályázott eredménytelenül Európa-bajnokság megrendezésére - folyamatban van a harmadik kandidálás - és állandósult a liga-pénzek, valamint ehhez kapcsolódóan a tv-közvetítések körüli botrány. Rendszeressé vált, hogy a gazdasági társaságok irányította klubok egyik városból a másikba tették át székhelyüket, ily módon alaposan átírva a hazai futballtérképet.

A válogatottnak - amelynek élén a német Lothar Matthäus a harmadik kapitány 1999 óta - sem Európa-, sem világbajnokságra nem sikerült kijutnia. A klubcsapatok közül a Debrecen érte el a legnagyobb "sikert", amikor tavaly az UEFA-kupa legjobb 32 csapata közé jutott.

A magyar labdarúgás legsúlyosabb botrányaként könyvelhető el a 2003. májusi Ferencváros-Debrecen találkozó, amikor a lefújás után a hazai szurkolók megtámadták a játékosokat és megverték Szentes Lázár vezetőedzőt.

A sportvezetők és politikusok is azonnali kemény fellépést követeltek, ám a hangzatos ígéretek, kezdeményezések közül szinte semmi sem valósult meg a mérkőzések biztosítását illetően, az FTC, amelyet először hat pont levonással sújtottak, kilenc hónap múlva megúszta pénzbüntetéssel és átmeneti pályabezárással az ügyet.

A Bozóky-féle vezetés eredményének tudható be, hogy javult a szövetség anyagi helyzete és előrelépés történt a marketing területén.

a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökei
1901: Jász Géza
1902: Rákosi Viktor
1903-1906: Banovits Kajetán
1907-1915: Kárpáti Béla
1916: őrgróf Pallavicini György
1917-1919: Füzesséry Zoltán
1919-1922: Oprée Dezső
1922-1923: Friedrich István
1923-1926: Shvoy Kálmán
1926-1930: Dréhr Imre
1930-1932: báró Kray István
1932-1939: Usetty Béla
1939-1944: Gidófalvy Pál
1944-1947: Becskő József
1947-1950: Ries István
1950-1963: Barcs Sándor
1964-1970: Hegyi Gyula
1970-1974: Terpitkó András
1974-1978: Kutas István
1978-1986: Szepesi György
1986-1988: Somogyi Jenő
1988-1989: Tisza László, Vadászi Tibor, Varga Miklós
1989-1994: Laczkó Mihály
1994-1996: Benkő László
1996-1997: Laczkó Mihály
1998-1999: Kovács Attila
1999 óta: Bozóky Imre.