Vágólapra másolva!
Végy egy jó kapust! - tartja a futballmondás a csapatépítés legelső és legfontosabb kritériumának. Vagy inkább nevelj egyet, gondolhatja a Real Madrid. Az európai és a spanyol labdarúgás mogulja az évről évre történő nagybevásárlás árnyékában a kapuba egy fiatal, saját nevelésű játékost állított. Már 1990 óta a királyi gárda tagjának mondhatja magát Iker Casillas, aki 24 éves kora ellenére a világ egyik legjobb kapusának számít. Egy játékos, aki nem tartja magát szupersztárnak, aki büszke arra, hogy kitartó munkával küzdötte fel magát a világ egyik legjobb klubjának egyes számú mezéig. Bár a hírek szerint a Manchester United ötéves szerződést s jelenlegi, évi kétmillió eurós fizetésének több mint kétszeresét kínálná érte, Casillasnak esze ágában sincs elhagyni a klubot. "Amíg rajtam múlik, maradok" - nyilatkozta a FIFA Magazine márciusi számában, amely alapul szolgált a vele készített beszélgetésnek.

- Fiatal kora ellenére napjaink egyik legjobb kapusaként tartják számon. Hogyan értékeli eddigi karrierjét?
- Nem panaszkodhatom. Úgy gondolom, ha újra kellene mindent kezdenem, hasonló utat járnék be. Hihetetlen szerencsésnek mondhatom magam, amiért korán elkezdtem futballozni, s mindig minden jól alakult. Csak remélhetem, hogy ez elkísér a továbbiakban is. Nagyon hálás vagyok egykori edzőmnek, Vicente del Bosquénak, aki hitt annyira a képességeimben, hogy a Real Madrid első csapatában is játszatni mert. Ez az oka annak, hogy fiatal korom ellenére ennyi tapasztalatra szert tudtam tenni.

- Mit jelent a Real Madrid mezét viselni?
- Azt, hogy egy hatalmas felelősséggel járó pozíciót töltök be, tudatában vagyok annak, hogy szurkolóinkat képviselem, hogy nekem kell tartást adnom a csapatnak, és sohasem szabad megelégednem a döntetlennel, mindig a győzelem a cél. A Realnak a történelmi elvárások és követelések tükrében mindig a csúcson kell lennie.

- Milyen az élete egy olyan fiatalembernek, aki a szerény kezdetektől eljutott arra a szintre, hogy nemcsak gyermekeinek, de talán már unokáinak is anyagi biztonságot nyújtó jövőt tud kínálni?
- Nem cselekszem semmivel sem másképp, mint a korombeli fiatalok, eltekintve attól a ténytől, hogy nem kell számolgatnom, mire mennyi pénzt költök el. Máskülönben ugyanolyan életet élek, mint a többi ember. Ugyanúgy járok étterembe, show-műsorokat nézek a barátaimmal, sétálok, próbálok jól élni - de tényleg nem teszek semmi különöset.

- Azaz hozzászokott ahhoz, hogy szupersztár egy szuperklubban...
- Igen, kénytelen voltam hozzászokni, hiszen az elmúlt évek eredményessége felerősítette a trendet, miszerint a Real Madrid a legjobb. Ezt pedig el kell fogadnom. De hogy szupersztár lennék? Még ha igaz is, nekem kezem-lábam kellett törnöm azért, hogy ezt elérjem. Nagyon sokat dolgoztam, hogy idáig eljussak.

Forrás: EPA

- A saját példájából kiindulva ez azt jelentheti, jobb saját nevelésű tehetségeket beépíteni a csapatba, mint klasszisokat igazolni?
- Nem szükségszerűen. Véleményem szerint ötvözni kell a kettőt, hiszen egy olyan klubnak, mint a Real Madrid, mindig vonzóak a legjobb labdarúgók.

- Az elmúlt két évben semmi sem jött össze a Realnak. Miért nem tud állandósítani egy jó formát a csapat?
- Nem tudom, talán mert minden, így a futball is változik. Időről időre hullámvölgybe kerülnek a csapatok, ilyenkor mindenki pánikolni kezd, noha lehet, csak hajszálnyival maradunk alul ellenfelünkkel szemben. El kell fogadnunk, hogy mindez része a játéknak, mint ahogy az is, hogy az újságírók azonnal ráugranak a témára, hogy kicsit feltupírozva megtöltsék a másnapi újságot.

- Sokan úgy vélik, ez a két sikertelen év egy korszak végét jelzi, s mostantól a Barcelona lesz az úr a spanyol labdarúgásban. Hogy látja mindezt?
- Teljesen másképp, de tiszteletben tartom a kétkedők véleményét. Ez az, amiről az imént beszéltem: az újságokat el kell adni, így aztán egy-egy sztorit alaposan fel kell fújni, körül kell járni. Hiszek a csapatomban, egyáltalán nem veszek észre romlást a játékunkban. A baj az, hogy állandó nyomás alatt vagyunk, a szurkolók elfelejtik, hogy mi is emberek vagyunk, ez pedig befolyásol bennünket.