Társoldalunk:

Puskástól Vadóczig - magyar futballisták a spanyol élvonalban

2008.09.23. 13:03

A spanyol bajnokság hét végi játéknapján a CA Osasuna kezdő tizenegyében pályára lépett Vadócz Krisztián, és így több mint nyolc esztendő után ismét szerepelt magyar futballista a Primera Divisiónban. Vadócz a 24. honfitársunk, aki játszott a spanyol első osztályban, és olyan klasszisok nyomába lépett, mint Plattkó Ferenc, Kubala László, Kocsis Sándor vagy Puskás Ferenc.

Spanyolországban éveken keresztül nem volt egységes bajnoki rendszer, hanem csak különböző regionális bajnokságok léteztek, így a spanyol kupa számított a legrangosabb viadalnak.

A Primera Divisiónt elsőként az 1928-29-es idényben írták ki, és már akkor is akadt magyar futballista a mezőnyben, ráadásul nem is akármelyik csapatban, hiszen Plattkó Ferenc az idő tájt már évek óta az FC Barcelona kapusa volt. A hatszoros magyar válogatott hálóőr, aki itthon a Vasasban és az MTK-ban védett, 1923-ban került a katalánokhoz, és egészen 1930-ig viselte mezüket. A Primera Divisiónban 1929 áprilisában mutatkozott be a Real Irún elleni meccsen (a kilencedik játéknapon), és abban az idényben kilenc, a következőben pedig nyolc találkozón védte a Barca kapuját.

A spanyol élvonal második magyar játékosa szintén kapus volt, és a másik sztárgárdában, a Real Madridban (is) védett. A debreceni születésű Alberti József (itthon a Bocskaiban szerepelt) az 1934-35-ös idényben ötször állt a királyi gárda kapujában, a következő idényben pedig 15 mérkőzésen szerepelt a csapatban. Három évvel később aztán a Celta Vigóban tűnt fel a Primerában, az 1941-42-es szezonban pedig 14 mérkőzésen a Granada CF-ben szerepelt, így összesen 68 találkozón lépett pályára a spanyol első osztályban. Albertivel együtt a Barcában is akadt egy honfitársunk, a hétszeres válogatott Berkessy Elemér, aki a Ferencvárosból ment külföldre, hogy végül a katalánoknál kössön ki, és 1934 és 1936 között 28 bajnokin három gólt szerezzen a csapatban.

Ezt követően az 1950-es évekig nem volt magyar a spanyol élvonalban, az 1951-52-es idénytől kezdve azonban valósággal ellepték a ligát a magyar labdarúgók. Abban a szezonban szerepelt a Real Zaragozában Hrotkó János, de ennél sokkal nagyobb jelentősége volt Kubala László bemutatkozásának az FC Barcelonában. A magyar és a csehszlovák (majd később a spanyol) válogatottban is szerepelt támadó első barcelonai idényében 19 mérkőzésen 26 gólt ért el, és gyorsan a katalán szurkolók legnagyobb kedvence lett. Egészen 1961-ig maradt a Barcában, majd később egy idényt az RCD Espanyolban is lehúzott, és a Primera Divisiónban összesen 215 mérkőzésen 138 alkalommal volt eredményes, később pedig minden idők legjobb játékosának választották meg a Barcánál. Remeklésének köszönhetően a spanyol klubok körében népszerűek lettek a magyar focisták, a Real Zaragoza például az 1952-53-es idényben két honfitársunkat is foglalkoztatta: Samu Józsefet és Sárosi Albertet.

Puskás Ferenc a Real Madrid színeiben 372 meccsen 324 gólt szerzett

A következő "magyar hullám" Spanyolországban az 1956-os forradalmat követően jött el, amely rengeteg honfitársunkat sodort a Primera Divisiónban. Az Aranycsapat tagjai közül Kocsis Sándor és Czibor Zoltán az FC Barcelonában kötött ki, Puskás Ferenc pedig a Real Madrid játékosa lett - mindhárman fantasztikus karriert futottak be Spanyolországban. De rajtuk kívül még jó páran folytatták pályafutásukat a spanyol élvonalban, igaz, többségük nem lett sztár. Csóka József mindössze két bajnokin játszott az Atlético Madridban, Csabai József két szezon alatt 14 meccsen szerepelt a Real Zaragozában, Szolnok József pedig ugyan négy idényt is eltöltött a Primerában, de ennyi idő alatt csupán 24 mérkőzésen vetették be az RCD Espanyolban, illetve az RCD Mallorcában.

Szalay Tibor már sokkal sikeresebb volt: a Sevilla FC színeiben az 1959-60-as idényben 14 gólig jutott, nem csoda, hogy két évvel később megvette az FC Barcelona - de a katalánoknál mindössze két bajnokin szerepelt. Később egy idényt még lehúzott a Real Murciában is, így összesen 85 meccset játszott az élvonalban. Kuzmann Jószef pedig még ezt is felülmúlta: a Real Betisben, illetve az RCD Espanyolban 109 találkozón szerepelt. Utolsó mérkőzését 1966 februárjában vívta, és ezt követően majd tíz esztendőn keresztül nem volt magyar a spanyol élvonalban. A jég az 1975-76-os idényben tört meg, amikor Ladinszky Attila a Real Betishez igazolt. A csatár belga gólkirályként érkezett Spanyolországba (az RSC Anderlecht színeiben 1974-ben végzett a góllövőlista élén), és Sevillában sem lehetett rá panasz, három idény alatt 17 alkalommal talált be.

Forrás: AFP

Vadócz Krisztián (David Villa mögött) jelenleg egyedüli magyarként játszik a spanyol élvonalban

A fenti futballisták "nem hivatalosan" hagyták el Magyarországot és igazoltak külföldre, Müller Sándor viszont 1981-ben "törvényesen" szerződött az alicantei Hércules CF-be - igaz, már nem itthonról, hanem a belga RFC Antwerpentől. A 17-szeres válogatott középpályás csak egy szezont húzott le a Primerában, mivel csapata kiesett a legjobbak közül, de abban az idényben alapembere volt együttesének. Müller után újabb ötéves szünet következett, az 1987-88-as bajnokságban viszont ismét volt honfitársunk a spanyol első osztályban Dajka László személyében, aki az UD Las Palmasban 27 mérkőzésen öt gólig jutott. A következő idényben pedig bemutatkozott a Primera Divisiónban Szendrei József, aki már előtte is Spanyolországban, a másodosztályú Málaga CF-ben szerepelt, ám 1988 nyarán Cádizba igazolt, és egészen 1992-ig a kikötőváros csapatában védett, mégpedig egészen kiválóan. Közben egy éven keresztül magyar csapattársa is volt, hiszen Schróth Lajos az 1989-90-es bajnokságban ugyancsak a Las Palmasban játszott.

Vadócz: A legjobb helyre kerültem:


A kilencvenes évek elején igazolt Spanyolországba Limperger Zsolt, aki 1991 nyarán érkezett a Real Burgoshoz, és ott két idényen keresztül futballozott. Az 1992-1993-as bajnokságban három gólt is szerzett, az utolsót 1993. április 4-én, a Valencia CF ellen - mindezidáig ez az utolsó magyar találat a Primera Divisiónban. Limperger egyetlen élvonalbeli bajnoki erejéig megfordult a Celta Vigóban is, utána azonban nem akadt magyar játékos a spanyol bajnokágban, egészen Molnár Balázs Espanyolba igazolásáig. A Zalaegerszegről nagy meglepetésre megvett középpályás a barcelonai együttesben csak négy bajnokin szerepelt, az utolsót 2000. május 6-án, a CD Numancia ellen vívta - ez volt az utolsó magyar szereplés Vadócz Krisztián előtt. A 23 éves, 15-szörös válogatott védekező középpályás a Valencia otthonában mutatkozott be az Osasunában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK