A mezükből nyerhetnek energiát a focisták

A tudományos fejlődés a sportban is érezteti hatását, de a labdarúgásban még egyik találmány sem hozott forradalmi változást. A neves angol szaklap, a World Soccer a minap összeállítást közölt arról, hogy a következő húsz évben milyen technikai újítások várhatóak a futballban - akad köztük sci-fibe illő elképzelés is.

A havonta megjelenő magazin azon megállapításával, miszerint a jövő futballistái még gyorsabbak, erősebbek és fittebbek lesznek, nehéz lenne vitatkozni, hiszen a folyamatos fizikális fejlődés evidens folyamat a sportban. Ahogyan az atlétika vagy az úszás világrekordjai javulnak, úgy a labdarúgásban is észlelhető, hogy a játékosok egyre nagyobb erőfeszítésre képesek, és az élvonalban való helytállás sokkal jobb fizikumot igényel, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Szó sincs arról, hogy lebecsülnénk az egykori nagyságok teljesítményét, de ha valaki végignéz egy mérkőzést az 1950-es évekből, akkor maga is tapasztalhatja, hogy a játékosok gyakran csak sétáltak a pályán, és ha futottak is, sokkal kisebb volt az iram, mint manapság.

Az edzésmódszerek fejlődése, illetve a tiltólistán nem szereplő teljesítménynövelő szerek mellett sokak szerint a labdarúgásban is jelen van a dopping, ami tulajdonképpen ugyancsak a tudományos fejlődés eredménye. A World Soccer szakértői szerint azt sem lehet kizárni, hogy hamarosan a géndopping is felbukkan, ami a WADA szabályozása szerint ugyan szintén szabályellenes, viszont szinte bizonyíthatatlan a használata. Nem kizárt, hogy a géntechnológiának köszönhetően hamarosan igazi szuperatlétákat láthatunk majd a futballpályákon, állítja az angol újság, amely azt sem zárja ki, hogy a jövőben a sérülések kezelésénél is alkalmazhatják ezt a módszert, akárcsak az őssejteket.

Lehet, hogy a szurkolóknak mindez fel sem tűnik majd, vagy legalábbis sohasem szereznek tudomást az efféle módszerek használatáról, a számítástechnika alkalmazása azonban már sokkal kézzelfoghatóbb lehetőségnek tűnik. Az utóbbi időszakban gyakran felmerült, hogy a vitatott eseteket (lesállás, a gólvonal környékén lepattanó labda) számítógépek segítségével kéne eldönteni. Konkrét kísérletek is történtek, ilyen volt a labdába építettek mikrochip, amely jelezte, hogy az elhagyta-e a pályát, vagy éppen teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon, nemrégiben pedig egy magyar feltalálót díjaztak egy olyan rendszer kidolgozásáért, amely a leseknél zárná ki a rossz döntéseket.

A telekommunikációs eszközök már ott is vannak a futballpályán: a meccseken a játékvezető és a partjelző már ezek segítségével kommunikál egymással, és arra is volt a példa, hogy valamelyik játékost drótozták be, hogy így tartsa a kapcsolatot a trénerrel.

A World Soccer által felvetett lehetőségek közül a futballisták szerelésére vonatkozó fejlesztések legérdekesebbek. A mezeket már manapság is igyekeznek olyan anyagból készíteni, ami a legkevésbé irritáló játék közben, sőt, elvezeti az izzadtságot is, több sportszergyártó cég pedig ennél is extrább anyagokkal kísérletezik.

Olyan mezeket próbálnak létrehozni, amelyek pótolni tudnák az elveszített ásványi anyagokat a szövet szálaiban tárolt tartalékokból. Mindez azt jelentené, hogy minden egyes mez egyénre szabott lenne: felmérnék, hogy az adott játékos milyen és mennyi ásványi anyagot veszít a mérkőzés közben, és ennek megfelelően készítenénék el a szerelést számára. Futballcipőkből pedig már ma is gyártanak olyan darabokat, amelyek kifejezetten egy-egy játékos adottságainak megfelelően fejlesztettek ki.

www.infosport-focivilag.hu