Vágólapra másolva!
A labdarúgás fő célja a gólszerzés, és akadnak olyan futballisták, akik a mezőnyben nem szokták elkápráztatni a szurkolókat látványos cselekkel, azonban a tizenhatoson belül "halálosnak" számítanak az ellenfél számára. Filippo Inzaghi az ilyen lesipuskás csatárok prototípusának számít: rendszerint a leshatáron (vagy azon túl) ólálkodik, és ha helyzetbe kerül, akkor nem kegyelmez.

Filippo Inzaghi - vagy ahogyan a szurkolók körében ismertebb, "SuperPippo" - Piacenzában született 1973. augusztus 9-én. Édesapja, Giancarlo egy világhírű textilüzemnél, a Zucchi-Bassettinél dolgozott vezető beosztásban, míg édesanyja a ház körüli teendőket végezte, a gyerekeket istápolta.

12 éves volt, amikor szülővárosa csapatának, a Piacenzának játékosmegfigyelője, Giovanni Rubini rábeszélte, menjen le egy edzésre. Mivel nagyon jól ment a játék, hamar lehetőséget kapott a nagyobbak között is. Tizenöt esztendősen lépett először pályára a Piacenza juniorcsapatában a Reggiana ellen, s ha már beállt, meg is szerezte első gólját.

Valósággal ontotta a találatokat az ifik között, ezért nem volt meglepetés, amikor tizennyolc évesen a felnőttcsapatban is megmutathatta a tudását: az 1991-92-es idényben vetette be először tétmeccsen az akkor másodosztályú gárda.

Ezt követően előbb a Serie C1-be került a Lefféhez, majd a Serie B-be a Hellas Veronához. A Leffénél csak egy esztendőt töltött ugyan, de ha megkérdezik, melyek voltak a kedvenc góljai, egy leffés találatot biztosan megemlít. A Siena elleni bajnokin csereként küldték pályára, és szokásával ellentétben a tizenhatoson kívülről talált be - ez volt az első gólja a felnőttek között.