Kassai Viktor: szotyizacskótól a focivébéig

Tavaly nyáron olimpiai döntőt vezetett Pekingben, majd a világ 12. legjobb játékvezetőjének választották meg. Idén márciusban egy magyar bajnokin nem fújt le egy akciót, amiért a drukkerek szotyival és pénzérmékkel dobálták meg. A 33 éves FIFA-bíró Kassai Viktornak ugyanaz a célja, mint a magyar labdarúgó-válogatottnak - szeretne kijutni a 2010-es dél-afrikai focivébére.

- A pekingi olimpiai döntő (Argentína-Nigéria 1-0) után a Madárfészekben mindent megtettem, hogy utolérjem, ám megközelíthetetlen volt. Mindig ilyen elérhetetlenek a bírók?
- A hétköznapi életben egyáltalán nem, ám a nagy tornákon nem árt, ha az ember arra koncentrál, ami a feladata. Ezt a szervezők is jól tudták, talán ezért nem lehetett a finálé után elérni.

- Sok irigye lehet: Lionel Messivel egy pályán lenni, a Manchester Unitednek BL-meccset vezetni nem kis dolog...
A szurkolók ezt valószínűleg nagyon irigyelhetik, azonban én egyáltalán nem innen közelítem meg a játékvezetést. A mérkőzések alatt a játékosok mezén sosem a nevet nézem, hanem a számot. Természetesen büszke vagyok arra, hogy az utóbbi időben egyre inkább elitmérkőzéseken szerepelhetek, azonban nem az a legfontosabb, hogy melyik sztárjátékosnak vezethettem mérkőzést, bármennyire is jól cseng az illető neve.

- Van viszont árnyoldala is a munkájának, sokan úgy vélik, a játékvezetőnél talán csak BKV-ellenőrnek rosszabb lenni. Alacsonyabb osztályban gyakran hallunk bíróverésről, "megvárunk!", szokták volt kiabálni a kiscsapatok nagy fanatikusai.
- Megyei szinten ténylegesen nehezebb a helyzet, hiszen ott nincsenek kétméteres kerítések és biztonsági emberek, így a bíráskodás is sajnos veszélyesebb. Azonban minden játékvezetőnek ezen a szinten kell kezdenie, de a nehézségeket nem mindenki tudja feldolgozni, s ilyenkor sok bírónak elmehet a kedve az egésztől. A lelkileg erős játékvezetők viszont át tudnak lépni a kezdeti akadályokon. Szinte természetes, hogy kapunk mi mindent a szurkolókról, de egy idő után már fel se vesszük, hogy ki mit kiabál, egyszerűen lepereg minden szitok. Ha odafigyelnénk rá, kevesebb energia maradna a lényegre: a szabályok betartására.

- Ha önt bíznák meg azzal, hogy bírókat toborozzon, mit írna az óriásplakátokra?
- Bár nem játékosként, de mégis aktív szereplői lehetünk a futballnak, s ez a szerep sokkal több élményt ad, mintha valaki a lelátóról vagy a tévéből nézné a mérkőzést. Valamint a játékvezetéssel akár olyan karriert is be lehet futni, amely játékosként elképzelhetetlen lenne. Puhl Sándor egy sérülés miatt fiatal korában hagyta abba a labdarúgást, majd olyan pályafutást ért el, amilyet játékosként soha nem tudott volna. Játékvezetőnek lenni sokkal többet jelent, mint 90 percig a sípot fújni, hiszen ez egy csodálatos életforma számunkra.

- A Nyíregyháza-Haladás bajnoki után a hazai szurkolók megdobálták egy tévesnek vélt ítélete miatt, szinte menekülnie kellett a stadionból. Hogy tud együtt élni az efféle kritikákkal?
- A szurkoló mindig elfogult, nem szereti, ha a saját csapata ellen ítél a játékvezető. A labdarúgásban ez egy jellemző reakció, hogy szidnak minket és esetleg meg is dobálnak szotyis zacskóval. A játékvezetőnek azonban nem szabad megsértődni ezen, hiszen ez a tevékenység sokszor nehézségekkel is jár. A szurkoló szorít a csapatának és szidja a bírót - ez sohasem fog megváltozni.

- Sokan kíváncsiak rá, hogy milyen szabályváltoztatások lesznek a labdarúgásban a vb-ig, ezekről mit tud?
- A labdarúgás szabályait felügyelő International Board nyolctagú testületének a felét a FIFA, a másik felét pedig a brit labdarúgó-szövetségek (egy-egy északír, angol, walesi és skót delegált) adják. A félévente összeülő grémium 2009 februárjában apróbb változások bevezetéséről döntött.

- S melyek ezek?
- Nagy horderejű változás nem történt, inkább csak apró finomításokról van szó. 2009. július 1-től az edzőknek például nem kell a játékosoknak adott utasítások után visszatérniük a kispadra, akár az egész mérkőzés alatt állhatnak a technikai zónában. Az olasz-holland Eb-mérkőzés következményeként kis kiegészítés került a lesszabályba: ha a védő bármilyen okból, a játékvezető engedélye nélkül elhagyja a játékteret, akkor őt a következő játékmegszakításig a játékban résztvevőnek kell tekinteni.

- Lesz-e több játékvezető, nagyobb lesz-e a kapu - semmi forradalmi módosítás?
- A labdarúgás szabályai meglehetősen konzervatívak, nehezen elképzelhetők forradalmi újítások. Rengeteg sportágban olvashatunk óriási változásokról, amelyek a játéktér nagyságát, a játékidőt, illetve a pontozást érintik, de a labdarúgás alapvető szabályrendszere több mint 100 éve változatlan. A februári IFAB-ülésen több javaslatot is tárgyaltak a szabályalkotók, amelyeket azonban elvetettek: szó volt arról, hogy hosszabb legyen a szünet, illetve hogy a hosszabbításba nyúló mérkőzéseken lehessen még egyet cserélni. Az 5 játékvezetős rendszert viszont tovább próbálgatják, ennek eredményességére a közeljövőben visszatérnek.

- Míg, mondjuk, az 1990-es vébén alig esett gól, az utóbbi években mintha egyre gólgazdagabbak lennének a nagy futballesemények, ez minek köszönhető?
- Az említett szabályalkotó testület, illetve a FIFA és az UEFA is mindent megtesz ezért, hogy a labdarúgás fejlődését elősegítse, hiszen senkinek sem lenne jó, ha a világ legnépszerűbb sportja rossz irányba haladna. A szabályoknak mindig a labdarúgás fejlődése és védelme felett kell őrködniük. Ki gondolná, hogy 1970 előtt még nem használtak a játékvezetők sárga, illetve piros lapot? A nyolcvanas években még a hazaadás kedvelt időhúzó taktika volt, a kilencvenes évek elején pedig még ismeretlen volt a nyilvánvaló gólhelyzet megakadályozásáért járó kiállítás fogalma. A szabályalkotók legfőbb célja, hogy a labdarúgásban ne a szabálytalanságok, az időhúzás és a sportszerűtlenségek legyenek túlsúlyban, hanem a szép cselek, a remek gólok és a fair play kerüljenek az előtérbe.

- Sok szurkoló egyszerűen eltörölné a lest, mondván: akkor majd potyognak a gólok...
- Véleményem szerint a les eltörlését támogatók maguk is a fejüket fognák, ha ötletük bevezetése után megnéznék az eredményt... A les eltörlésével a több gól reményében két-három csatár biztosan megállna az ellenfél büntetőterületén belül, s inkább egy vasárnapi kispályás amatőrmérkőzésre hasonlítana a játék, amikor a védelemből a középpályások felett ívelgetnének a játékosok.

- Lesznek magyarok Dél-Afrikában?
- A válogatottnak van esélye a kijutásra, s mi is reménykedünk ebben asszisztenseimmel. Erős Gábor és Vámos Tibor kollégáimmal jól tudjuk, hogy - csakúgy, mint Erwin Koeman csapata számára - nagyon fontos a 2009-es év, mert idén kell bebizonyítanunk, hogy ott a helyünk a dél-afrikai világbajnokságon. A tavalyi olimpiai döntő levezetése természetesen jót tett hármasunk megítélésének, azonban a múlt sikereiből nem élhetünk meg, s az idei teljesítményünkkel kell kiérdemelnünk a világbajnoki részvételt. A játékvezetői keret első szűkítésén már túl vagyunk, jelenleg 13 európai játékvezetőnek van esélye a 8-10 európai kvótára. Mivel a világbajnokság a labdarúgás csúcsa, óriási szakmai siker lenne, ha első alkalommal magyar játékvezetői trió működhetne közre a 2010-es vb-n.

- Puhl Sándor utolérhető?
- Magyarként világbajnoki döntőt vezetni - megismételhetetlen teljesítmény. Az elmúlt évtizedekben Palotai Károly, Puhl Sándor és Vágner László nagyon magasra tették a lécet. Nem könnyű feladat elérni a magyar játékvezetők egykori sikereit, azonban éppen a korábbi legendák jelentenek nagy motivációt, hogy egyszer talán megközelíthetjük a sikereiket.