Újra naggyá válhat a német labdarúgás

Úgy tűnik, a német labdarúgás szerelmeseinek nem kell aggódniuk a válogatott jövője miatt, hiszen az ország kiváló utánpótlással rendelkezik. Jelenleg mindegyik korosztályban Németország az Európa-bajnok, az U21-es csapatból pedig többen már a nagyválogatottban is bemutatkoztak.

Amióta az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) három különböző korosztályban rendez hivatalos tornát, még egyszer sem fordult elő, hogy mindháromban ugyanaz legyen a regnáló Európa-bajnok.

Az európai szövetség az 1980-as években vette át a különböző korosztályos tornák szervezését: az első U21-es Eb-t hivatalosan 1986-ban rendezték, az U18-as válogatottak első Európa-bajnokságára 1981-ben került sor (bár ennek már 1948-ban volt jogelődje FIFA-, majd UEFA junior torna néven), a 16 éven aluliak első kontinensviadalát pedig 1982-ban rendeztek.

A korosztályi határok többször is változtak, a jelenlegi rendszer (U21, U19, U17) 2002-ben alakult ki. Arra volt már példa, hogy egy ország válogatottjai két generációban is Eb-győztesek legyenek (legutóbb 2007-ben Spanyolország, U17, U19), de a németek mostani triplázása egyedülálló.

Az első lépés a hármas diadal felé még 2008-ban történt, amikor is az U19-es Eb-n Csehországban a német válogatott aranyérmes lett. Ez volt az a viadal, ahol a magyar csapat is remekül szerepelt, és bejutott az elődöntőbe, ott azonban 1-0-s vereséget szenvedett Olaszországtól. Idén előbb volt az U17-es Eb, amelyen a német együttes százszázalékos teljesítménnyel végzett az élen (a döntőben hosszabbítás után győzte le Hollandiát), majd a nemrégiben véget ért U21-es tornán Horst Hrubesch csapata a fináléban valósággal legázolta az angolokat (4-0).

Igaz, az egyeduralkodói státusz napjai meg vannak számlálva, hiszen július 21-én, Ukrajnában máris kezdődik a következő U19-es Európa-bajnokság, és a németek erre nem jutottak ki. Az elmúlt egy év eredménysora ezzel együtt is mindenképpen figyelemre méltó, és arra utal, hogy Németországban nagyon jól dolgoznak az utánpótlás-nevelésben - még ha tisztában vagyunk is azzal, hogy a korosztályos szinten sikeres futballistákból felnőttként nem mindig lesz kiemelkedő játékos.

A három Európa-bajnok csapat keretén végigtekintve szembeötlő az a tény, hogy mindegyikben nagyon sok a külföldi felmenőkkel rendelkező futballista. A különböző okok miatt Németországban letelepedők gyermekei számára a labdarúgás alighanem egyedülálló lehetőséget ad a beilleszkedésre, illetve a kiemelkedésre. A 17 éven aluliak válogatottjában szerepel az albán származású Shkrodan Mustafi, a török felmenőkkel rendelkező Yunus Malli, valamint az afrikai gyökerekkel bíró Abu-Bakarr Kagbo és Bienvenue Basala-Mazana. Az U19-es csapatban a török származású Ümet Torpak és a bosnyák Mario Vrancic is alapember volt, a kongói Richard Sukuta-Pasu lett a torna gólkirálya, az ugandai Savio Nsereko pedig januárban közel hétmillió euróért igazolt az olasz Bresciából az angol West Ham Unitedbe.

A nemrégiben Európa-bajnokságot nyert U21-es csapatról első ránézésre, csak a nevek alapján nehéz lenne megmondani, hogy német. A középhátvéd Jerome Boateng ghánai, a balhátvéd Dennis Aogo nigériai, a középpályások közül Sami Khedira és Anis Ben-Hatira tunéziaiak, Ashkan Dejagah iráni, Gonzalo Castro spanyol, a csatár Chinedu Ede pedig szintén nigériai származású, de Fabian Johnson neve sem német szülőkre utal.

Manuel Neuert Oliver Kahn utódjaként emlegetik Németországban

A finálé hőse és egyben a torna egyik legjobb játékosa, Mesut Özil török felmenőkkel rendelkezik, a török szövetség meg is próbálta őt elcsábítani, a már Gelsenkirchenben született középpályás azonban határozottan kijelentette, hogy németnek érzi magát. Sokat nem kellett várnia arra, hogy felnőttek közt is válogatott legyen, februárban a Norvégia elleni barátságos mérkőzésen Joachim Löw pályára küldte.

Mint Özil példája is mutatja, az U21-es Európa-bajnokság esetében nehéz felfedezettekről beszélni, hiszen az ebben a korosztályban kiemelkedő futballisták már rendszeresen játszanak klubjukban, sőt, többségük már a nagyválogatottban is bemutatkozott (főleg, hogy a 2009-es tornán az 1986. január elseje után születettek játszhattak, vagyis a viadalon 23 esztendős labdarúgók is szerepeltek). A német csapatból Özil mellett a kapus, Manuel Neuer nyújtotta a legjobb teljesítményt (az olaszok elleni elődöntőn több egészen elképesztő védést is bemutatott), de már ő is nagyválogatott, és sokak szerint hamarosan Oliver Kahn méltó utódja lehet. Sőt, Münchenben azt szeretnék, hogy a Bayernnél is, de Neuer többször is elmondta, hogy tősgyökeres Schalke-drukkerként számára elképzelhetetlen, hogy valaha is a bajorokhoz igazoljon.

Az olasz Sebastian Giovinco sem ezen a tornán tűnt fel, hiszen a Juventus középpályását már évek óta hatalmas talentumnak tartják, ezzel együtt a Juvéban csak kevés lehetőséget kap. Pedig most is bizonyította, hogy remekül megállja a helyét irányító középpályásként, Torinóban azonban valószínűleg a frissen igazolt Diego élvez majd bizalmat ebben a szerepkörben.

Marcus Berg tarthatatlan volt az Eb-n

Talán leginkább a svéd csatár, Marcus Berg hívta fel magára a figyelmet a tornán, bár tény, hogy ő is hétszeres nagyválogatott. A támadó a holland Groningen futballistája, így kevésbé van szem előtt, a hazai rendezésű Európa-bajnokságon azonban hét találattal gólkirályi címet szerzett, márpedig amióta a korosztályban nyolcas döntőre kerül sor, soha egyetlen focista sem ért el ilyen sok gólt. Teljesítményének alighanem Groningenben is örültek, hiszen a piaci értéke alaposan megnőtt, és meglepetés lenne, ha a következő szezont nem valamelyik topligás csapatban kezdené el.

www.global-soccer.eu