Szlovák futballpélda magyaroknak

Az európai világbajnoki selejtezők egyik legnagyobb meglepetése Szlovákia jó szereplése: északi szomszédunk jelenleg vezeti csoportját, és legrosszabb esetben is pótselejtezőt játszhat - de valószínűbb, hogy közvetlenül kvalifikálja magát a dél-afrikai futballvébére. A szlovákok önállóan még egyetlen világ- vagy Európa-bajnokságon sem szerepeltek, ám mostani sikerük nem a semmiből született.

A szlovák labdarúgást gyakran hasonlítják a magyarhoz, és kétségtelen tény, sok a közös vonás. Északi szomszédunknál a legjobbak szintén igyekeznek minél hamarabb külföldre igazolni, és ennek köszönhetően a bajnokság színvonala alacsony. Klubszinten a szlovák labdarúgás egyáltalán nem jobb, mint a magyar (ugyanúgy két BL-szereplőjük volt eddig, mint nekünk; csapataik általában idejekorán elvéreznek a nemzetközi porondon; a bajnokságban az átlag-nézőszám a magyarhoz hasonló), ám válogatottjuk szereplése felülmúlja a miénket.

Mindez nem csak a vb-selejtezőkön tapasztalható: ha megnézzük, hogy Csehszlovákia felbomlása óta a szlovák válogatott miként szerepelt az Eb-, illetve vb-selejtezők során, akkor látható, hogy egy fokozattal mindig jobbak voltak a magyaroknál.

Az egyetlen kivételt az 1998-as világbajnokság kvalifikációs sorozata jelenti, amikor is a Csank János által irányított magyar együttes második lett csoportjában, és így pótselejtezőt játszhatott - ekkor a szlovákok csak negyedik lettek a maguk csoportjában.

Míg azonban nálunk ez volt a kivétel, és a magyar gárda rendszeresen negyedik (vagy még rosszabb) pozícióban végzett, addig a szlovákok általában a harmadik helyre futottak be - a 2000-es Eb-selejtezők során például éppen minket megelőzve. A 2006-os világbajnokság előtt pedig ők is pótselejtezőt játszhattak, balszerencséjükre azonban a spanyolokkal sorsolták őket össze.

A 3. selejtezőcsoport állása:

1.	Szlovákia	8	6	1	1	21-8	19
2.	Szlovénia	8	4	2	2	13-4	14
3.	Észak-Írország	9	4	2	3	13-9	14
4.	Csehország	8	3	3	2	15-6	12
5.	Lengyelország	8	3	2	3	19-11	11
6.	San Marino	9	-	-	9	1-44	0

Hátralévő mérkőzések: Csehország - Lengyelország, Szlovákia - Szlovénia (október 10.), San Marino - Szlovénia, Csehország - Észak-Írország, Lengyelország - Szlovákia (október 14.)

A szlovákok mostani remeklése korántsem előzmény nélküli, de ez azért még kevés lett volna ahhoz, hogy a csapat a várakozásokat felülmúlva teljesítsen, és ilyen közel kerüljön Dél-Afrikához. Kétségtelenül kellett hozzá egy szerencsés sorsolás: a szlovákok a kiemeltek közül azt a cseh válogatottat kapták, amelynél éppen most zajlik generációváltás, és korántsem olyan erős, mint pár évvel korábban, ráadásul a csoportban nincsen kiemelkedő ellenfél: Szlovénia, Lengyelország és Észak-Írország ellen kellett még pályára lépniük.

Ezzel együtt Pozsonyban nem várták optimistán a kvalifikációs sorozatot, elvégre éppen a selejtezők előtt menesztették Jan Kocián szövetségi kapitányt, akivel a gárda produkált egy pocsék sorozatot: 13 mérkőzésből csak kettőt tudott megnyerni - mindkettőt San Marino ellen.

Jan Durica és Martin Skrtel

Vladimír Weiss kinevezése azonban telitalálatnak bizonyult, igaz, nem véletlenül esett éppen rá a választás. Ő volt az az edző, akinek a vezérletével az Artmedia Petrzalka 2005-ben bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe, és ott a harmadik helyet szerezte meg. Weiss egykoron játékosként is letette a névjegyét, a csehszlovák együttessel ott volt az 1990-es világbajnokságon.

A kapitány ráadásul az utóbbi évek legerősebb keretéből válogathat: egyre többen nem csak hogy külföldön futballoznak, de meghatározóak klubjukban - és nem is akármilyen csapatokban. A középhátvéd Martin Skrtel a Liverpoolban szerepel, a középpályás Marek Hamsík a Napoli profija, és posztján a Serie A egyik legjobbjának számít (ráadásul több sztárklub is szeretné megszerezni), a jobbhátvéd Peter Pekarík német bajnokságot nyert a Wolfsburggal.

A csapatban ideálisnak mondható az idősebb és fiatalabb játékosok aránya, Weiss gondolkodás nélkül bedobja a mély vízbe azokat a tinédzsereket, akik valamelyik sztárklubnál pallérozódnak, de ott vagy nem kapnak rendszeres játéklehetőséget, vagy kölcsönadták őket.

A legutóbbi, Észak-Írország elleni selejtezőn például a középpálya két oldalán Miroslav Stoch és ifjabb Vladimír Weiss játszott: mindketten 19 évesek, és előbbi a Chelsea (jelenleg kölcsönben a holland Twentében szerepel), utóbbi pedig a Manchester City focistája. A névegyezés egyébként nem véletlen: a szövetségi kapitány fiáról van szó.

A szlovák válogatott (ellentétben mondjuk a magyarral) nem a barátságos mérkőzéseken remekel. Az együttes 2007 óta mindössze egyetlen felkészülési mérkőzésen tudott nyerni: tavaly novemberben Liechtenstein ellen, viszont ez idő alatt kikapott Franciaországtól, Horvátországtól, Izlandtól, Svájctól, Görögországtól, Ciprustól, Ukrajnától és Angliától is - utóbbitól 4-0-ra.

Egy hasonló sorozat után nálunk a szövetségi kapitánynak alighanem mentegetőzni kellene, ám Szlovákiában jól tudják, hogy az eredmények elsősorban a tétmérkőzéseken fontosak. És azokon a szlovák csapat egyelőre remekel.

www.global-soccer.eu