Vágólapra másolva!
Sokkal gyorsabb és teljesen más technikát igényel, mint a labdarúgás, de különbözik a kispályás focitól is, taktikai elemeiben inkább a kosárlabdához vagy a jégkoronghoz hasonlít. Keddtől futsal Európa-bajnokság lesz Magyarországon, a 12 résztvevő közül csak a magyar csapat amatőr, a világranglistán mégis az előkelő 23. helyet foglalja el, és van esélye rá, hogy bejusson a legjobb nyolc közé. De mi is az a futsal, és miért vagyunk benne sokkal jobbak, mint a nagypályás fociban? 

Kezdetben Five a Side (azaz öten egy oldalon) volt a játék neve. A ma is használatos nemzetközi név a portugál futebol de Salao-ból, illetve a spanyol fútbol sala-ból származik (a Salao, illetve a sala szó jelentése: terem). A játékot 1934-ben Juan Carlos Ceriani Gravier találta ki Uruguayban, 4+1-en játszottak egy kosárlabdapályán. A sportág mégsem itt, hanem Brazíliában a legnépszerűbb, ahol 1940 óta játsszák. A nagypályás sztárok közül gyermekkorában Zico, Socrates, Ronaldo, Ronaldinho vagy Robinho is futsalozott, jelenleg pedig messze a brazilok a legjobbak, játékosaikat szívesen honosítják a világ gyengébb csapatai. Van miből válogatni, a 190 millió lakosú Brazíliában ugyanis körülbelül 32 millióan futsaloznak.

A háló bánja a 90 km/órás bombákat

A futsalt nem érdemes tehát összekeverni a futballal, de még a kispályás focival sem. Utóbbi Magyarországon sokkal népszerűbb, ám csak mint tömegsport. De hogy mi a különbség a kettő között?

"A kispályás foci az 5+1-es dühöngő futball, a szakszervezeti örömfoci hatvanas évekből itt rekedt változata. A teremfocit, vagyis a futsalt 4+1-en játsszák, és taktikai elemeiben a kosárlabdához vagy a jégkoronghoz hasonlatos. A kispályás foci ragyogó tömegsport lehetőség, míg a futsal már az élsport irányába mutat. Kispályás fociban senki nem lehet válogatott, mert ezt csak Magyarországon játsszák" - mutatott rá még 2005-ben a különbségre Kozma Mihály szövetségi kapitány, akit a szakma berkein belül egyszerűen csak futsaltudornak neveznek.

Így játszik a világ legjobb futsaljátékosa, a brazil Falcao:

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=g1owSfrcLL19zHfb


Egy korábbi futsalkapus így mesélt az [origo]-nak a sportágról: "A futsalban kevesebb a rögtönzés, helyette inkább tudatos mozgás folyik a pályán, s így elengedhetetlen, hogy technikás játékosok alkossanak egy csapatot. Az egy-egy elleni játék meghatározó: míg nagypályán általában belsővel veszik át a labdát, itt talppal nyúlnak érte a játékosok, s így gyorsabban és rövidebb idő alatt tudnak fordulni vele. Hihetetlen, hogy mennyire fel tud gyorsulni a játék és vele együtt a labda is. Egy példa: a normál, ötös méretű labdát, ha valaki megrúgja 60 km/órás sebességgel, akkor az ennyivel megy végig, míg meg nem áll. Ha viszont a futsallabdát valaki megküldi hatvannal, akkor mire az kilenc méterről odaér a kapuhoz, elérheti akár a 90 km/órás sebességet is. A gyorsulás oka a labda súlya, külön technikája van annak is, hogy miként lehet jól megrúgni. Ismerőseim közül, amikor először rúgtak a kis labdába, azt mondták: "Ez nem igaz, hogyan lehet ezt gyorsan, erősen meglőni?" Most már ott tartanak, hogy csak futsallabdával játszanak. A háló bánja hatalmas bombáikat."

A játékszabályok dióhéjban

A futsalt két együttes játssza, csapatonként négy mezőnyjátékossal és egy kapussal. A cserék száma legfeljebb hét lehet. A játéktér mérete csaknem megegyezik a kézilabdapályákéval. A labda kisebb méretű, mint a labdarúgásnál használt, ráadásul kevésbé pattog, többnyire ezért is kezelik a játékosok talppal.

Szabálytalanság esetén az ellenfél játékosai számára 5 méter az előírt távolság a labdától, amelyet négy másodpercen belül játékba kell hoznia az arra jogosult csapatnak. Bedobás helyett oldalberúgás van, a kapus pedig kidobással hozhatja játékba a labdát, amelyet a saját térfelén mindössze négy másodpercig birtokolhat. Ha addig le nem passzolja, az ellenfél közvetett szabadrúgást végezhet el onnan, ahol birtokolta a labdát az idő leteltekor.

Forrás: MTI

Tilos a játékos irányába történő becsúszó szerelés. Ez alól csak a kapus kivétel a büntetőterületen belül, ugyanakkor a labda mentése engedélyezett ebben a formában. Amennyiben az egyik csapat ötnél több szabálytalanságot követ el egy félidőn belül, a másik csapat kisbüntetőt végezhet el tíz méterről. Sárga lapból, akárcsak a nagypályások között, kettő gyűjthető be, a második után piros lapot mutatnak fel a bírók, ám ez esetben a büntetett csapat két perc múlva kiegészülhet. A futsaledzők általában sorokat cserélnek. A tiszta játékidő kétszer 20 perc, amikor a labda nincs játékban, az órát megállítják.


Gyorsabb, látványosabb, gólgazdagabb, mint a nagypályás foci


Kozma Mihály csapata a torna nyitómérkőzésén a honosított brazilokkal felálló azeri csapattal kezd kedden 17.30-kor, majd szombaton 20.30-kor a csehekkel találkozik. A csoportból az első két csapat jut tovább, így az első összecsapásnak már óriási jelentősége van. A magyarok mindkét csoportmeccsüket a budapesti Papp László Sportarénában játsszák, a döntőt a másik helyszínen, a debreceni Főnix Arénában rendezik.

A magyar csapat 2005-ben óriási meglepetésre kijutott az Eb-re, s bár mindhárom csoportmérkőzését elvesztette, megszorította a későbbi győztes spanyol csapatot. A mostani Eb-re kijutott 12 országból 11-nek a játékosai profi csapatokban szerepelnek, egyedül a magyarok amatőrök. Hazánkban mindössze ezer igazolt játékos van (ebbe beletartoznak a nők és az utánpótlásjátékosok is), így óriási bravúr, hogy a magyar válogatott évek óta tagja az európai középmezőny felső régiójának. A világranglistán Magyarország 23. (Csehország 16., Azerbajdzsán 25.).

Egy amatőr válogatottól ez nagyszerű eredmény, sokakban fel is merülhet a kérdés, hogy mi lehet a titka a magyar futsalnak, miért szerepel a lehetőségeihez képest sokkal jobban, mint a világranglista-54. nagypályás válogatott. "Nem szívesen hasonlítanám össze a kettőt, mert úgy érzem, hogy a magyar futball mostohagyereke a futsal" - mondja a szövetségi kapitány. Nem ellenfelek vagyunk, hanem szövetségesek. A futsal nem lehet konkurenciája a labdarúgásnak, hiszen egy óriási stadiont sem lehet összevetni egy sportcsarnokkal. Ekkora nézősereget mi sohasem tudunk megmozgati, de az utánpótlásképzésben tudunk segíteni a nagypályás labdarúgásnak azzal, hogy a gyermekek a futsalban mérkőzésszerű körülmények között próbálgathatják azt, amit egyébként a nagypályán tanulnak. A különbségről annyit: a futsalban sokkal több a gól, így itt minden támadás során nagyobb a tét."

Gyurcsányi Zsolt és a futsal:

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=97JWI6lsRXueikr9


"Nagyobb sebesség. Látványos technika. Sok-sok gól." Ezzel a három mondattal reklámozzák Magyarországon a futsal-Eb-t, s a szlogennel egybecsengenek Gyurcsányi Zsolt szavai, aki a Sopron NB I-es labdarúgója volt, ám később átment a kispályára, és futsalban már kétszer is megválasztották az év legjobb játékosának: "Huszonhárom évesen váltottam, ám egyáltalán nem bántam meg. Úgy gondolom, hogy a futsal pörgősebb és látványosabb, mint a nagypályás futball" - állítja a Győr 29 éves játékosa.

A BL-döntő és a foci-Eb stábja szervezte a futsal-Eb-t is

A 2010-es Eb-rendezés jogát Isztambul és Antwerpent megelőzve nyerte el Magyarország, Kozma Mihály szerint nem volt könnyű győzelem: "Három dolog mindenképpen kellett hozzá. Az egyik, hogy a magyar csapat Európa él- vagy legalább a középmezőnyéhez tartozzon, s ezáltal ne játsszon alárendelt szerepet. A másik az infrastruktúra: 5-6 ezer fős sportcsarnokokra is szükség volt, ilyen Magyarországon kettő van: a budapesti Papp László Sportaréna és a debreceni Főnix Csarnok.

A magyarok előálltak egy új ötlettel is, ami nagyon tetszett az UEFA-nak: "Azt javasoltuk, hogy nyolcról emeljék fel az Eb létszámát 12 résztvevősre. Azzal érveltünk, hogy az európai sztárcsapatok mögötti feltörekvő középmezőnynek nem volt esélye a felzárkózásra. Olimpiai sportág csak később lesz a futsal, így ez volt az egyetlen lehetőség a bővítésre. Ezt az UEFA elfogadta, s talán éppen ezért nyertük meg mi az Eb-rendezés jogát. A harmadik tényező, hogy a pályázó ország és a városok vezetése mennyire akarja a rendezést, milyen plusz tud még hozzátenni az Európa-bajnoksághoz. Például kulturális rendezvényekkel, vagy olyan segítségekkel, hogy a meccsbelépővel a villamosra is fel lehet szállni. A magyar csapat évek óta jól szerepelt, és Magyarország sikeresen rendezett már Bajnokok Ligája-selejtezőket is, nemzetközi tornákat. Óriási dolog az Eb-rendezés, csak az UEFA 150 emberrel érkezik Magyarországra - úgy, mintha nagypályás Európa-bajnokságot vagy BL-döntőt rendeznének" - magyarázza Kozma Mihály, aki civilben művészettörténész, ám életét a futsalra tette fel, 2005-ben egy könyve is megjelent a sportágban szerzett tapasztalatairól, illetve a játék taktikai elemeiről.

Forrás: MTI
Balázs Zoltán (1) és Lódi Tamás (7) már a világválogatottban is szerepelt

A magyarok két meccsére az összes jegy elkelt, a Papp László Sportarénában közel hétezren drukkolnak majd a válogatottnak. A többi mérkőzésre még kaphatók jegyek, érdemes a spanyolok, az olaszok és a portugálok, esetleg az ukránok és az oroszok meccseit választani, hiszen ők játsszák a legszebb futsalt Európában.

(Jegyek a www.futsaleurotickets.com oldalon, országszerte az IBUSZ-irodákban, illetve a Budapest Sportaréna és a Főnix Csarnok jegypénztáraiban vásárolhatók. A televízióban az Eurosport 2-n és a Sport Klubon láthatók majd a mérkőzések.)