Társoldalunk:

Nincs elveszett labda - Orbán Viktor és a magyar foci

2010.03.31. 20:29

Gyerekkora óta rajong a sportágért, miniszterelnökként is igazolt futballista volt, és - bár csak formailag - az a mai napig is. Mindig képben van a hazai és a külföldi foci ügyeiben, alapítója a felcsúti Puskás Akadémiának, de beleszólt a felnőtt csapat összeállításába is. Közeli ismerőse a Videoton jelenlegi tulajdonosa, és bár korábban inkább a Vasas és az Újpest meccseit látogatta, ma már többes szám első személyben beszél a BL-szereplésre törő fehérváriakról. A magyar futball meghatározó erői gyakorlatilag rá várnak, hogy rámutasson a szövetség új elnökére. Orbán Viktor minden szinten jelen van a magyar fociban.

A Fidesz elnöke szinte minden meccsen megjelenik a székesfehérvári Sóstói Stadion díszpáholyában, ám nem ő a Videoton egyetlen befolyásos, állandó vendége. Ott ül mellette Csányi Sándor, az OTP és Hernádi Zsolt, a Mol első embere, illetve a sávolyi motorpálya-beruházás ügyében ismertté vált Kovács Bence János, a Grupo Milton ingatlanfejlesztő vezérigazgatója - ők az NB I-ben újabban kimagaslóan legnagyobb költségvetésből gazdálkodó fehérvári futballfellegvár legfőbb támogatói.

Az önkormányzat mellett, amely a Videoton utánpótlását, illetve a létesítmény fenntartását finanszírozza, a Grupo Milton a fehérvári csapat legnagyobb támogatója. Reklámszerződés keretében éves szinten mintegy egymillió eurót (kb. 270 millió forint) folyósít a klubnak, a stadion főlelátója is a cég nevét viseli. A csapat "a társadalmi elismertség javítása okán" a Magyar Máltai Szeretetszolgálat emblémáját szerepelteti a mezén, mely szervezetnek főtámogatója a Mol, illetve az üzletember Demján Sándor és Csányi érdekeltségébe tartozó Trigránit-csoport is.

Fehér Györgyné, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZE) székesfehérvári kirendeltségének vezetője lapunknak elmondta, hogy az együttműködési megállapodást Garancsi István, az akkor még FC Fehérvár néven szereplő klub elnöke, és Kozma Imre atya, a MMSZE vezetője írta alá, és a szerződésnek semmilyen gazdasági, pénzügyi vonatkozása nincs, azaz pénz nem mozog egyik irányban sem. Fehér Györgyné szerint az együttműködés tervével a futballklub kereste meg a civil szervezetet, és mai napig inkább a Videoton a kezdeményező. Jegy- és bérletakciókat indítottak diákoknak, a klub által szervezett programokon pedig megjelenési lehetőségek sokaságát biztosítják a máltaiaknak.

Az NB I ajtaján kopogtatott

A Sóstói Stadionba vezető út egy másik fehérvári pályáról indult, a MÁV Előre SC Kaszap István utcai sporttelepéről. Tizennégy évesen itt lett igazolt futballista a későbbi miniszterelnök.

"Nagyon szeretett focizni, és nem csak jó focista volt, de kiemelkedően jó tanuló is" - emlékezett a gimnazista Orbán Viktorra Dévényi Tibor, az egyesület ügyvezető elnöke. Az ificsapatban jobbszélsőt játszó tehetség MÁV-os szereplése egybeesett a klub fénykorával: 77-től 80-ig az Előre három szezont húzott le az NB I-ben.

"Amikor elvitték sorkatonának, akkor már a második csapat öltözőjének ajtaján kopogtatott. A csapattársai közül többen is NB I-es játékosok lettek, és erre neki is lett volna esélye" - állítja Dévényi, aki szerint Orbán már ifistaként is vezéregyéniség volt, és "harcosságával, az állandó győzni akarásával magával tudta ragadni a többieket is". Tavaly novemberben a klub centenáriumi ünnepségén Orbán meghatottan idézte fel a csapatnál töltött éveket.

Forrás: MTI

Budapestre kerülve sem hagyott fel a focival, az Unitas nevű csapattal egyetemi bajnokságot nyert, miközben Vasas-drukkerként is rajongott az 1982-ben és 1983-ban bajnokságot nyerő, Verebes-féle Rába ETO-ért, és az 1985-ben UEFA-kupa-döntőt játszó Videotonért.

Politika a pályán

Politikusként is fokozott figyelemmel kísérte szeretett sportágát. Miniszterelnöksége idején a sport, és azon belül a foci kiemelt fontosságú terület volt. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter még azt is megtehette, hogy 1999 februárjában elmozdította az MLSZ akkori vezetőjét, Kovács Attilát, amiért a FIFA kis híján felfüggesztette Magyarország tagságát. A szervezet nyomására Kovácsot aztán vissza kellett helyezni tisztségébe (igaz, a következő elnökválasztáson alulmaradt Bozóky Imrével szemben). Magyarország ekkor pályázott először Európa-bajnokság rendezésére, az UEFA 1999-ben azonban inkább Portugáliát választotta.

Az Orbán-kormány idején, 2000-ben indult el a stadionrekonstrukciós program, amely hároméves futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását irányozta elő. A futamidő végére azonban csak négy stadionban végeztek a munkálatokkal, ezek közül Újpesten volt a leglátványosabb a változás. A stadionrekonstrukció a Megyeri úton kezdődött, és az élvonalbeli klubok közül a mai napig ez az egyetlen, ahol szinte teljes egészében meg is valósult. A stadion felújítása körülbelül 1,6 milliárd forintba került.

Orbán Viktor ekkor már gyakori vendég volt a liláknál, pedig korábban még Vasas-szimpatizánsként volt ismert.

"A Vasas lesz a legjobb csapat"

"Az ezredforduló táján gyakran járt a Vasas meccseire, és a privát edzéseit is nálunk tartotta. Jóban volt a futballcsapat akkori vezetésével, Gellei Imrével és Komjáti Andrással" - mondja Gyalog András, aki 1998 és 2002 között volt az angyalföldi klub elnöke.

A kapcsolat azonban már 1999-ben megromlott, amikor az Ifjúsági és Sport Minisztérium felmondta a Vasas által használt sportlétesítmények üzemeltetési szerződését. A Vasasnak a harmincnapos felmondási idő alatt kellett volna új létesítményeket találnia és kiürítenie a régieket, végül azonban nem került sor erre, miután sikerült új szerződést kötni a minisztériummal. A ügy hátterében politikai okokat lehetett gyanítani, a Vasas társadalmi elnöke ugyanis Katona Béla szocialista képviselő volt.

Egy városi legenda szerint ugyanakkor egészen más miatt hidegült el Orbán a klubtól, Gyalog azonban tagadja, hogy ez valaha megtörtént volna. "Én is több helyről visszahallottam már, hogy azért romlott meg a Vasas kapcsolata Orbán Viktorral, mert én egyszer nem engedtem neki befűteni a szaunát, de ez szemenszedett hazugság" - mondja.

A Vasas régóta küszködik gazdasági nehézségekkel, és sorozatban futnak zátonyra a külföldi befektetőjelöltekkel folytatott tárgyalásai. Ha nem veszti el Orbán támogatását, talán minden másképp alakulhatott volna.

Forrás: MTI

"Orbán Viktor gyakran mondogatta Illovszky Rudi bácsinak és nekem is, hogy meglátjuk, egyszer még a Vasas lesz az ország legjobb klubja" - meséli Gyalog. "Aztán nem lett belőle semmi, a stadionrekonstrukciós programokból is teljesen kimaradtunk. Fehérvár egyébként logikus választás volt Orbán úr részéről, hiszen az van legközelebb Felcsúthoz, a Puskás Akadémiához, és Mezey György révén a szakmai munka is garantált."

Csak az Újpest?

2001 januárjában Orbán az MLSZ edzőtovábbképzésén jelentette be, hogy a Magyar Fejlesztési Bank legfeljebb húsz százalék erejéig üzletrészt vásárolhat a rendezett gazdasági helyzetű klubokban. Ilyennek minősítették az újpesti csapatot, amelyet az Orbán-kormány idején több hazai nagyvállalat is támogatott, és amelynek lelátóján ebben az időben rendszeresen feltűnt az akkori miniszterelnök. Újpesten a stadion felújítása is példás gyorsasággal és színvonalon valósult meg.

"Prózai oka volt, hogy miért éppen Újpesten kezdődött ez a program" - mondja Gyulai Zsolt, aki 2001 és 2005 között volt az UTE labdarúgó szakosztályának ügyvezetője. "A stadiont életveszélyesnek nyilvánították, így muszáj volt elkezdeni a felújítását. Teljesen át lett építve, felszerelték a beléptető rendszert, a biztonsági kamerákat, modern stadion lett ezáltal az újpesti."

Az egykori ügyvezető ennek és nem a politikának tudja be, hogy abban az időben a Mol és az OTP is megjelent az újpesti csapat támogatójaként. "Az, hogy ezek a cégek szponzorként mögénk álltak, a jól sikerült stadionrekonstrukciónak volt köszönhető. Jó hangulatban, biztonságban lehetett szurkolni, ráadásul egy jól szereplő - 2002-ben Magyar Kupát nyert a csapat -, sikeres együttest láthattak. Valóban járt ki a meccseinkre Orbán Viktor is, de nem hiszem, hogy gyakrabban, mint például a Vasas mérkőzéseire."

A klub gazdasági helyzete a 2002-es kormányváltás után jelentősen romlott, sorra hagyták el Újpestet a korábbi támogatók. Hogy miért nem a Megyeri úton valósult meg az, ami végül Fehérváron? "Véleményem szerint azért, mert a kormányváltás után olyan gazdasági és politikai nyomás nehezedett az egykor bennünket támogató vállalatokra, hogy nem tehették ezt meg" - mondja Gyulai.

Vagy a Fradi?

Arra is utalnak tények, hogy az első komoly befektetési célpont nem is az Újpest, hanem az FTC lett volna, ahol az Orbán-kormány idején Torgyán József földművelésügyi miniszter volt a társadalmi elnök, azaz a politikai beágyazottság itt is adott volt, ugyanúgy, mint Újpesten, ahol Torgyán párttársa, Lányi Zsolt töltötte be ugyanezt a pozíciót.

A ferencvárosi csapatot működtető kft. akkori cégvezető igazgatója, Szeiler József így emlékszik a történtekre: "2001-ben, amikor Torgyán József, a klub akkori elnöke és Szabadi Béla elnökhelyettes lemondtak, Muszbek Mihály meghívott Demján Sándorhoz, aki valóban tett egy 500 millió forintos ajánlatot a labdarúgó kft-re. Azt is mondták, hogy az üzlet létrejötte után a Fradi lesz az ország leggazdagabb futballcsapata, olyan támogatókkal, mint az OTP, a Magyar Fejlesztési Bank, a villamosművek vagy a Magyar Posta."

Forrás: MTI

Az egyezség azonban nem köttetett meg, azt ugyanis nem a labdarúgó kft-nek kellett volna nyélbe ütnie, hanem a másik 15 szakosztály vezetőjének. "A Ferencvárosi Torna Club egésze, azaz a szakosztályok 2001-ben már 7-800 milliós adósságot halmoztak fel, azaz a Demjánék által ajánlott vételár még ennek kiegyenlítésére sem lett volna elég, magyarán a labdarúgó kft. megmaradt volna, viszont minden más szakosztály lehúzhatta volna a rolót" - mondja Szeiler, aki szerint ezek után érthető volt, hogy a szakosztályok vezetői, saját érdeküket előtérbe helyezve, nemet mondtak az ajánlatra.

Ekkor érkezett Várszegi Gábor és a Fotex ajánlata. Az üzletember négy éven keresztül évi 600 millió forintot (összesen 2,4 milliárd forintot) ajánlott a klubnak a labdarúgó kft-ért, és erre már igent mondtak a szakosztályok vezetői is. A Demján Sándor által kilátásba helyezett befektetői kör pedig a Megyeri úton jelent meg.

"Én nem láttam ebben a politika szerepét, meg sem fordult ez a fejemben. Azt különösnek találtam, hogy ugyanaz a befektetői csoport, aki minket támogatott volna, Újpesten kötött ki, de ennél jobban fájt, hogy a Fradi teljes egészében kimaradt a stadionrekonstrukcióból, miközben Újpesten teljesen új stadion épült" - teszi hozzá Fradi egykori kapusa. 

A Videoton név újra szép lesz

Orbán Viktor a 2002-es kormányváltás után sem szakadt el a futballtól. Többször pályára lépett az NB III-as, majd később a másodosztályba feljutó felcsúti csapatban, ahol 2004 őszén még edzést is vezetett. Felcsútról származó információink szerint a klub elnökségi üléseit rendszeresen Orbán programjához igazították, a pártelnök figyelmét a legkisebb részletek sem kerülték el, sokszor a csapat összeállításába is beleszólt. 

Gyakorta megjelent a válogatott mérkőzésein is, ott volt a 2006-os világbajnokságon. Ugyanebben az évben megkezdte működését a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, amelynek ő az alapítója, támogatói köre pedig átfedést mutat a Videotonéval, mindkét helyen feltűnik a Mol és a TriGránit-csoport is.

Az akadémia gazdálkodásáról, költségvetéséről szerettük volna megkérdezni Mészáros Lőrincet, az akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány kuratóriumának elnökét, ám munkatársai nem árulták el, hogyan léphetnénk vele kapcsolatba. Mindenesetre egy 2008. augusztusában a HVG-ben megjelent cikkben Mészáros úgy nyilatkozott, hogy az alapítvány évente mintegy 240 millió forintból gazdálkodik, ami 30-35 támogatótól jön össze.

Az akadémia részben a Várszegi Gábor által alapított agárdi intézmény példáját követi, azzal a különbséggel, hogy Felcsúton a fiatalok külföldre történő eladásánál fontosabb célnak számít, hogy beépüljenek egy tartósan sikeres helyi felnőtt csapatba. Egy ideig úgy nézett ki, hogy ez maga a Felcsút lehet, amely a megyei bajnokságból 2008-ra az NB II nyugati csoportjának második helyéig jutott.

Forrás: MTI

Az NB I-ről azonban hamar lemondtak, a nyilatkozatok szerint a feljutásra szerződtetett edző, Urbán Flórián pedig távozott. "Nincs realitása annak, hogy Felcsút település NB I-es csapatot adjon Magyarországnak. Nem szabad sem magunkat, sem a játékosainkat, sem szurkolóinkat ezzel áltatni. A körülmények, feltételek nem adottak az élvonalhoz, ezt be kell látni" - mondta 2007 decemberében a Fejér Megyei Hírlapnak Orbán a klub elnökeként. Éppen ekkor vásárolta meg az akkor még Fehérvár FC néven a talpon maradásért küzdő mai Videoton futballcsapatát Garancsi István üzletember.

Garancsi neve az Orbán-kormány idején a CD Hungary nevű állami cég sokat vitatott privatizációjával kapcsolatban vált ismertté. Az állam 2001-ben 18,2 milliárd forintért vált meg a Magyarországra akkreditált diplomaták elszállásolására alakult CD Hungarytól, melyhez 160 nagy értékű belvárosi és budai ingatlan tartozott. A bonyolult üzleti tranzakcióban az OTP által kifejezetten e célra létrehozott Magyar Ingatlan Befektető fizette ki az összeget (a kritikák szerint rendkívül olcsón vásárolva meg a lakásokat - a komplikált történetről 2003-ban a Magyar Narancs írt hosszú cikket), majd nem sokkal később Garancsi István egyik cége lett a vállalat tulajdonosa.

A Garancsi vezette Videoton felvirágzott: jelenleg vezetik a bajnokságot és a téli átigazolási szezonban a csapat költötte messze a legtöbbet átigazolásokra és Bajnokok Ligája-szereplésről álmodik. Garancsi István a futball-közéletben is aktív lett: Kisteleki István lemondása után tagja lett az MLSZ-elnökségének és ő hozta össze a találkozót Orbán Viktor és az NB1-es klubok vezetői között, így ma egyre inkább úgy tekintenek rá a közéletben, mint Orbán megbízottjára futballügyekben.

"Büszke rá, hogy látta a nagy menetelést"

"Orbán Viktor Fehérváron született, és a közelben nőtt fel Alcsútdobozon, illetve Felcsúton. Gimnáziumba is ide járt, a Teleki Blankába, és mindig is szívügye volt a fehérvári futball" - mondja fehérvári forrásunk a Fidesz elnökének városhoz való kötődéséről. "Büszke rá, hogy 1985-ben látta a nagy Videoton menetelését az UEFA-kupában, és talán ezért is volt fontos számára, hogy egyszer köze legyen a csapathoz."

Az sem volt mellékes szempont, hogy Fehérváron a futballt elfogadható infrastruktúra vette körül, ami megkönnyítette az új tulajdonosok munkáját. "Ekkor már működött az utánpótlás centrum, a Fehérvári Labdarúgó Alapítvány, amire a város évi 120 millió forintot ad, és az onnan kikerülő fiatal játékosoknak kellett egy élvonalbeli klub, ahová tovább tudnak lépni - ez lett a Videoton."

Jelenleg azonban a felcsúti akadémia jelenti a csapat közvetlen utánpótlását, az együttműködés keretében az U17-es és U19-es csapat Videoton-Puskás Akadémia néven szerepel a bajnokságban. Az itt játszó futballisták Videoton-igazolással rendelkeznek, a felcsúti edzőközpontot pedig a Videoton felnőttcsapata is használja.

"A Videoton és a Puskás Akadémia között egy hosszú távra szóló szerződés van érvényben" - mondta az [origo]-nak Berzi Sándor, a Videoton ügyvezető igazgatója. "Ennek értelmében az akadémián tanuló legtehetségesebb fiatalok előbb a Videotonban kell, hogy szerepeljenek, és csak utána igazolhatnak külföldre. A szerződés szól a felcsúti létesítmények, a technikai centrum használatáról is, amiért a Videoton fizet az akadémiának."

Hogy pontosan mennyit, azt Berzi Sándor nem tudta megondani, de elmondása szerint nem állandó díjról van szó, az összeg a Felcsúton igénybe vett szolgáltatások mennyiségétől függ.

Labdával álmodik

Ismerői szerint Orbán mindent tud a hazai futballéletről, állandóan képben van az eredményeket illetően, hétről hétre követi a légiósok szereplését, és nem rejti véka alá véleményét sem. Rendszeresen frissülő Facebook profilján a politika mellett állandó téma a labdarúgás is, a felcsúti edzéstől az NB I rajtján át Koman Vladimir első Serie A-s góljáig találunk bejegyzéseket.

Forrás: MTI

Legutóbb március 4-én a magyar-orosz barátságos, és az olasz-magyar U21-es Eb-selejtező után illette éles kritikával a magyar futballviszonyokat: "Barroso és a budapesti vállalkozók árnyékában sem felejthetjük el, hogy meccs volt. Válogatott. Eredmény: dicséretes. Csapatépítés: helyben járás. Hol van Gera? Micsoda ország! Magyar nemzeti olimpiai válogatottunk Olaszországban, tétmeccsen. Tv: nuku. De az angol-görög olimpiai válogatottak meccsét közvetítjük! Hol élünk?"

Harcban a szövetséggel

Nem ez volt az első alkalom, hogy Orbán kritizálta a hazai futballélet működését. Kezdettől fogva nem volt jóban Kisteleki István leköszönt MLSZ-elnökkel sem, aki a Bozóky, Puhl, Berzi, Mezey-féle vezetést követte a szövetség élén, és több eljárást is kezdeményezett az előző vezetés szerinte törvénytelen gazdálkodása miatt. Berzi Sándor jelenleg a Videoton ügyvezető igazgatója, Mezey György pedig a szakvezetője.

Kistelekit 2009 végén számos támadás érte, a Bors és a Magyar Nemzet arról írt, hogy korábban játékosként és klubvezetőként bundaügyekbe keveredett, a távozó elnök ezért be is perelte az újságokat. Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának fideszes elnöke azért kritizálta az MLSZ-t, mert szerinte a szövetség túl lassan reagált a bochumi államügyészség által novemberben kirobbantott bundabotrányra.

Orbán Viktor ezzel szemben elsősorban szakmai alapon bírálta a magyar futballvezetést, többször is kifejtve, hogy rossz kezekben van a magyar futballválogatott. A vb-selejtezők után arról beszélt,  szerinte rossz a csapat hozzáállása, fél, hogy nagyon kikap, és így nem lehet játszani, Erwin Koeman szövetségi kapitánynak pedig több időt kellene Magyarországon töltenie, többször kéne NB I-es meccsekre járnia, és a kapitánynak "nem szakad meg a szíve, ha nem sikerül teljesíteni a kitűzött célt". 

Orbán Kisteleki többszöri meghívása ellenére még sohasem járt a szövetség büszkeségének tartott telki edzőközpontban, január 28-án viszont találkozott az NB I-es klubok vezetőivel Alcsútdobozon. Az ankétot Garancsi István hozta tető alá, aki azóta tagja lett az MLSZ elnökségének. A Fidesz elnöke a megbeszélésen ismertette elképzeléseit a labdarúgás jövőbeni támogatásáról. "Az biztos, hogy a profi labdarúgásra nem szabad költségvetési pénzt költeni" - tért el a 1998-2002-ig regnáló Fidesz-kormány álláspontjától. "Amire viszont kell, az az iskolai sport, az utánpótlás-nevelés." (Garancsi István erről a témáról beszélt az [origo] Ígéretek földjén című sorozatában.)

Forrás: MTI

Az MLSZ működéséről és leendő vezetőjének személyéről is szólt. "A jelenlegi helyzetben olyan MLSZ-elnökre lenne szükség, akinek nem növeli a tekintélyét az, hogy ő lesz a szövetség vezetője, az MLSZ tekintélyét viszont nagyban növeli, hogy ő az elnök. De hogy az elnökségnek le kellene-e mondania, hogy pontosan miként zajlik az újrakezdés, ezekben a kérdésekben a politika nem lépheti át a mozgásterének a határait" - mondta.

Az MLSZ elnökjelöltek felkutatására alakult bizottsága elsősorban Csányi Sándorban gondolkozik, aki nyilvánvalóan Orbán elképzeléseinek is megfelelne, ám az OTP elnök-vezérigazgatója még gondolkodik rajta, hogy igent mondjon-e a felkérésre.

"Most mindenki arra vár, mit mondanak Felcsútról" - foglalja össze a szövetség májusi közgyűlése előtti helyzetet az MLSZ egyik elnökségi tagja. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK